Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Győri „ingázó” orvos itthon és Angliában

Folytatás az 1. oldalról.

Köz- és magánkórházak

Két kérdés mindjárt felvetődik: mi a különbség a két rendszer között, s mennyit kereshetnek kint a magyar orvosok? Kezdjük a másodikkal, mert rövidebb a válasz. A hazai alapfizetések tízszeresét lehet megkeresni, de ez is attól függ, hány műtétet vállal a doktor. Az elsőre kicsit hosszabb a válasz, Angliában ugyanis az állami szféra (magyarán a közkórházak) mellett működik az extra biztosításokra épülő magánkórházi rendszer is. Az előbbiben nincs hálapénz, van viszont várakozási idő. Mégpedig meglepően sok. A térd- és csípőprotézisekre például csaknem két évet kellett várni, ezért is döntött úgy Tony Blair kormánya, hogy lépni kell. Ez pedig azt jelentette, hogy a magánkórházaknak az állam kifizette a biztosításuk alapján csak közkórházi ápolásra jogosultak gyógyítási díjának különbözetét, s ezeket a műtéteket – többek között a külföldről hozott szakorvosokkal – itt végezték el. Így kerül Marafkó doktor is egy ilyen magánkórházba, ahol naponta négy-öt protézisműtétet végzett el. Csak összehasonlításul: itthon két-három nagy műtét az osztályos átlag. S még egy beszédes adat: a kórház fizette a kéthetenkénti utazás és a szállás költségeit, aki tehát átment a szigorú rostán, ami a bekerüléshez kellett, azt komolyan megbecsülték.

Takarékosabb rendszer

Kint mindössze egy sebész operál, és csak elvétve akad orvos-asszisztens. Hogy költségtakarékosabb-e a rendszer? A válasz az volt, igen. A várakozási listával sikerült utolérni a magyar átlagot, vagyis a három-nyolc hónapot. Ehhez azonban az is kellett, hogy műtsenek, szó szerint reggeltől estig. Míg itthon három-négy óra után csak akut eseteket operálnak, addig kint estig tart a műszak, hétvégeken is. „Nem azért kell várni itthon – tette hozzá a győri orvos –, mert valaki két hétig mondjuk távol van Magyarországtól, hanem mert az itthoni rendszer erre a műtéti és betegszámra állt rá.”
A magánkórházakban – tegyük hozzá, egy hasonló VIP-részlegre a győri kórházban is születtek már tervek – alapkövetelmény az öltöny és a nyakkendő az orvosokon. Ha a beteg „beszélni szeretne a doktor úrral”, az azt jelenti, hogy három órán belül fel kell menni hozzá az osztályra. Ha „sürgősen”, akkor fél órán belül. Hogy ezt a szemléletet hazahozta-e Magyarországra, Marafkó doktor azt felelte: „Nyilván hatással van rám, de az itthoni orvosruhában nehéz azt képzelni, hogy a kinti magánkórházban vagyok... Ezzel együtt tény, nagyon sokat tanultam Angliában, nem is elsősorban orvosi szempontból – bár abból

is –, hanem a beteggel való kapcsolattartásban és a egészségügyi üzleti rendszer felépítésében.”

Itthon is működhetnek

Dr. Marafkó Csaba szerint tíz év alatt le lehetne tenni az angliai rendszerhez hasonló magyar egészségügy alapjait. Nyilván nem olyan olajozottan működne a rendszer, mint kint, de már működhetne. Ehhez azonban állami elhatározás és biztosító kell – ez utóbbi, tudjuk, hogy van. Azt is megkérdeztük tőle, hol műttetné meg a lábát, ha ortopéd szakorvosra lenne szüksége. A válasz az volt, ha „én műteném, bárhol”. Ennél komolyabban persze így szólt: „Kint is orvosfüggő az ellátás színvonala. Bár nyilván jobbak a körülmények, de a legfontosabb tényező mégis a doktor, aki az első vágást ejti.”

Egyre többen mennek külföldre

Arról, hogy Marafkó doktorhoz hasonlóan hány győri orvos dolgozik külföldi kórházakban, dr. Oláh Attilát, a Petz-kórház orvos-igazgatóját kérdeztük. Elmondta, Marafkó Csaba esete azért különleges, mert ő nem szándékozik véglegesen elhagyni Magyarországot és Győrt. „Sajnos azonban egyre többen végleg elmennek; körülbelül húsz orvosunk vállalt így kint munkát. Ezzel a számmal a győri intézmény még jó helyzetben van az országos viszonylathoz képest, de jó lenne ezt a folyamatot megállítani.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átváltoztatjuk: Hegedűsné Kónya Szilvia

Három gyerek után akarta meglepni férjét a forráskúti Hegedűsné Kónya Szilvia, amikor jelentkezett… Tovább olvasom