Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Gyilkosokkal tartozik a rendőrség

Csongrád megyében a rendszerváltás óta 193 embert gyilkoltak meg. 1990 óta öt eset, közte egy kettősgyilkosság, felderítetlen maradt, még gyanúsított sincs. Nyolc ügyben pedig az ügyészség vagy a bíróság nem tartotta elégségesnek a bizonyítékokat.
A szegedi Fakopáncs utcában megöltek egy 41 éves nőt. A rendőrök egy órán belül elfogták a gyilkosság gyanúsítottját. Fotó: Karnok Csaba
– Éppen be akartam ülni a Mercedesbe, amikor felrobbant az autó. Elveszítettem az eszméletemet. Pár perc múlva kinyitottam a szemem, a földön, a hátamon feküdtem. Nem tudtam megmozdulni. Az egyik lábfejemen az alvázról leszakadt hatalmas fémdarab égett. Több sebből véreztem, mégsem éreztem fájdalmat. Azonnal tudtam, hogy mi történt. Láttam, hogy körülöttünk kiabáló emberek rohangálnak, majd újra elájultam – emlékezett az 1997-ben Szegeden, a Delhi bár előtt történt pokolgépes merényletre az egyik túlélő, Rantal János építészmérnök. A megtervezett és tökéletesen végrehajtott merénylet célpontja a rendőrség előtt is ismert Németh Zoltán „vállalkozó" volt. A vezetőülés alá helyezett pokolgép darabokra szakította az áldozat testét. A bérgyilkosokat nem érdekelte, hogy a robbanás ártatlan emberek is megölhetett volna. A hátsó ülésen ketten ültek, egy nő és egy férfi. Az ismert mérnökhöz hasonlóan őket is haza akarta vinni a Mercedes tulajdonosa. Nekik szerencséjük volt, megúszták.

Öt ügy, hat áldozat, nyomravezető nélkül

A rendszerváltás óta Csongrád megyében 193 embert gyilkoltak meg. A tettesek között van férfi, nő és gyerek, könyörületet nem ismerő családirtó, sorozatgyilkos és bérgyilkos. A fenti pokolgépes merénylet egyike annak a Csongrád megyében elkövetett öt gyilkossági ügynek, amelyikben máig nincs gyanúsított.

Köztünk járnak

Magyarországon a rendszerváltozás óta évente átlagosan húsz-harminc gyilkosság maradt felderítetlenül. Ez a szám nem tartalmazza azokat a gyanús eltűnési ügyeket, amelyekben a körülmények arra utalnak, hogy az eltűnt személy bűncselekmény áldozatává vált. Például nincs benne az 1991-ben elrabolt Farkas Helga és az 1993-ban eltűnt Sebők Zoltán sem. A közelmúltban a Belügyi Szemlében megjelent tanulmány szerint legalább 400-600 gyilkos él háborítatlanul – köztünk.

De tizennégy éve, 1992 óta nem lehet tudni, hogy Szikáncson ki végzett egy idős házaspárral. A tettesek, mielőtt nyomtalanul eltűntek, néhány szál kolbásszal, szalámival és pár tábla szalonnával, megkínozták áldozataikat. Ugyancsak nincs gyanúsítottja a Szegeden, a Bal fasoron 1997-ben elkövetett emberölésnek. Gyurkó Zsoltra hét lövést adtak le, majd biztos, ami biztos, a fiatal férfit még egy kézigránáttal is felrobbantották. De máig ismeretlen az 1998-ban megölt szegedi Toldi Nándor taxis, akinek autóját Tolna megyében találták meg, és a 2002-ben domaszéki tanyáján kivégzett és kirabolt 85 éves, egyedül élő B. Imréné gyilkosa is.

– Nincs tökéletes gyilkosság, sőt tökéletes bűncselekmény sincs – állítja ennek ellenére határozottan Molnár Imre, aki 36 évet dolgozott bűnügyi területen, és a főkapitányság bűnügyi főigazgatójaként nemrég vonult nyugdíjba. Az ezredes megjegyezte, számos oka lehet, hogy a rendőrség egy-egy ügyben még csak gyanúsítottat sem tud felmutatni, de hogy mik ezek, nem részletezte. Arra viszont utalt, hogy a technika és a technológia fejlődése, például a mobiltelefonok lehallgathatósága vagy a DNS-vizsgálat alkalmazása javította a nyomozás esélyeit.

Gyanúsítottak voltak, ítéletek máig nincsenek

A gyors siker gyakran annak köszönhető, hogy az emberölések jelentős része családi viszály vagy kocsmai összetűzés miatt következik be. Sokszor a véletlenen múlik, hogy kiből lesz gyilkos és kiből áldozat. Az alvilági leszámolásokat, a profi bérgyilkosokkal végrehajtatott kivégzéseket nehezebb felderíteni. Ha egy gyilkost nem fognak el a bűntény elkövetésétől számított fél éven belül, jó esélye van, hogy megússza a felelősségre vonást. Amikor van gyanúsított, ám a rendőrség, az ügyészség menet közben megszünteti az eljárást, vagy az utóbbi nem emel vádat, illetve a bíróság felmentő ítéletet hoz, akkor gyakorlatilag tettes sincs. Ilyen Csongrád megyében az elmúlt tizenhét évben nyolcszor fordult elő.

Fogat fogért?

A rendszerváltás után – a többi bűncselekményhez hasonlóan – az emberölések száma is megugrott. Egy-egy, főleg különös kegyetlenséggel vagy brutális módon elkövetett gyilkosság a közvélemény jelentős részét arra ösztönözte, hogy követelje a 17 éve eltörölt halálbüntetés visszaállítását.
Az utóbbi öt év statisztikája azonban nem támasztja alá, hogy van összefüggés a halálbüntetés eltörlése és a gyilkosságok száma között: évente átlagosan 200 gyilkosság történt, annyi, mint a rendszerváltás előtti években. Egyébként az USA azon államaiban, ahol van halálbüntetés, arányaiban több gyilkosság történik, mint azokban, amelyekben nincs.

A nyolc bűncselekményben tizenkét embert öltek meg. 1994-ben a szegedi Z. Nagy családot Skorpió géppisztollyal végezték ki. Z. Nagy Bálint és felesége, valamint két gyermekük megölésével a több gyilkosság miatt 25 év fegyházra ítélt, jelenleg Sátoraljaújhelyen raboskodó, akkoriban Szegeden élő Marinko Magdát és jugoszláviai társait gyanúsították. Ezt az ügyet mindannyian megúszták, a Z. Nagy-gyilkosságnak nincs elítélt tettese. A másik sorozatgyilkos, a balástyai rémként emlegetett, és a szegedi Csillag börtönben tényleges életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Szabó Zoltán öt gyilkosság mellett hiába vállalta magára, hogy ő fojtott meg egy 18 éves prostituáltat, a bíróság nem hitt neki. Így a lány gyilkosa egyelőre ismeretlen.

Szegeden 1991-ben megöltek egy idős asszonyt, négy évvel később egy idős férfit, 1999-ben ugyancsak egy idősebb férfit, de a gyanúsítottak megúszták. Szintén nincs rács mögött a magyarcsanádi emberölésnek (2000) vagy a makói kettősgyilkosságnak (2004) a tettese, és nincs meg, hogy Gyálaréten ki végzett egy idős asszonnyal (2005). Gyanúsítottak ezekben az ügyekben is voltak, de bizonyítékok alig.

A gyilkossági ügyek bármikor elővehetők

– Bár az évek múlásával csökken a felderítés esélye, bármikor előkerülhet olyan új bizonyíték, ami elvezethet egy akár évtizedek óta megoldatlan gyilkosság tetteséig – mondta Kószó Zoltán. A kilencvenes évek közepén „Az év rendőre" címmel kitüntetett volt rendőrtiszt számos úgynevezett nagy ügyben vett részt. Társaival nyomozott a közvéleményt sokkoló Farkas Helga-ügyben, és két sorozatgyilkos, a később elfogott Marinko Magda és Szabó Zoltán után is. Szerinte sincs tökéletes gyilkosság.

– A gyilkosságok felderítése, a gyilkosok elfogása presztízskérdés a rendőrség számára. Mindig a lehető legnagyobb létszámmal és a legjobb technikával kezdtük meg a nyomozást. A megyében a gyilkosságok többségét megoldottuk, bár tudom, a közvélemény főleg azokra az ügyekre emlékezik, amelyeknek nincs tettese.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

„ A választás jelzés lehet a kormánynak”Politikai fórum

a Liszt-központban

Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője tegnap Fodor Tamás vendége volt, és részt vett… Tovább olvasom