Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Gyász: elhunyt Grosics Gyula

Hosszan tartó betegség után nyolcvannyolc éves korában elhunyt Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa.

Nyolcvannyolc éves korában, pénteken elhunyt Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa.

A család tájékoztatása szerint "Grosics Gyula, a Nemzet Sportolója 11.20 perckor, álmában, megtért Teremtőjéhez".

Grosics Gyula Dorogon kezdte pályafutását, majd a MATEOSZ, Bp. Honvéd és a Tatabánya csapataiban szerepelt. A magyar labdarúgó-válogatott kapuját 1947 és 1962 között 86 alkalommal őrizte, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert, 1952-ben Helsinkiben pedig olimpia bajnoki címet szerzett.

A Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján olvasható megemlékezésből kiderül, hogy a kiváló kapust az újságírók hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába. Négyszer jelölték Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt. 1999-ben beválasztották minden idők tíz legjobb kapusa közé, 1952-ben - az olimpiai győzelem esztendejében - az Év Sportolója, 1959-ben pedig az Év Labdarúgója volt.

Grosics Gyulát az elmúlt években többször kórházban ápolták, elmondása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, majd többször kilyukadt a tüdeje. Családja csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a szokásos kontrollvizsgálatot követően ismét kórházban ápolják.

A legendás Aranycsapatból - amely 1953-ban Londonban 6-3-ra verte Angliát - már csak Buzánszky Jenő él, a vele együtt 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választott Grosicsot megelőzően Puskás Ferenc 2006-ban távozott az élők sorából.

Az archív felvételen Grosics Gyula egykori labdarúgó az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskolában 2009. november 12-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az archív felvételen Grosics Gyula egykori labdarúgó az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskolában 2009. november 12-én.
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Buzánszky mély fájdalommal értesült barátja elvesztéséről. Az MTI-nek elmondta: péntek kora délután együtt kellett volna utaznia Grosiccsal Berlinbe. A Német Labdarúgó Szövetség ugyanis meghívta őket az 1954-es berni világbajnoki döntő 60. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre.

"A barátom marad örökre. Együtt éltünk át szép sikereket és kudarcokat. Mindig lehetett rá számítani - mondta el telefonon a repülőgép felszállására váró Buzánszky. - A napokban kórházban volt, és mondta, hogy nem tud jönni Berlinbe velem. Reméltem, hogy felgyógyul, hazamehet, és megint mehettünk volna ünnepségekre, baráti összejövetelekre. Ennek a közös útnak most vége."

Politikusok is részvétüket nyilvánították Grosics Gyula halála miatt.

"Isten nyugosztalja a Fekete Párducot" - írta Facebook-bejegyzésben Orbán Viktor miniszterelnök.

Szintén a közösségi oldalon reagált a halálhírre Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője.

A Jobbik és a KDNP közleményben fejezte ki részvétét. Az ellenzéki párt úgy fogalmazott, Grosics Gyulának "a kommunista időkben is nyíltan vállalt hazaszeretete, valamint csapattársai iránti alázata hatalmas mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Magyarország a legsötétebb diktatúra ellenére is tiszteletet vívott ki magának a sport területén".

"Grosics Gyula kitartása, embersége, hazaszeretete példa lehet mindannyiunk számára" - áll a KDNP kommünikéjében.

"Fájdalommal búcsúzunk Grosics Gyulától, a Nemzet Sportolójától, az Aranycsapat legendás kapusától." - írta közleményében az MSZP Országos Központja. - "Pályafutása a magyar futball dicső korszakához tartozik, amivel nemcsak magának, hanem nemzetünknek is hírnevet szerzett. Ezért köszönettel tartozunk Neki mindannyian, focirajongók és sportszeretők egyaránt. Emlékét őrizzük, s őszintén osztozunk a család és a barátok fájdalmában."

A Facebookon üzent Bajnai Gordon volt kormányfő, az Együtt-PM vezetője is, aki azt írta: "Egy igazi legenda veszett ma el. Nyugodjék békében Grosics Gyula!"

A főváros saját halottjának tekinti az Aranycsapat kapusát. Tarlós István főpolgármester az MTI-hez eljuttatott közleményben mély részvétét fejezte ki a családnak.

"Grosics Gyula halála fájdalmasan érinti Budapest valamennyi polgárát. Budapest Főváros (feltehetően mások mellett) saját halottjának tekinti minden idők legnagyobb magyar futballkapusát. Grosics Gyula nemcsak világhírű labdarúgó, hanem kiváló magyar hazafi volt" - olvasható a közleményben.

A főváros mellett a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Labdarúgó Szövetség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is jelezte, hogy saját halottjának tekinti Grosics Gyulát.

Az Emmi közleményében így fogalmaz: "Grosics Gyula halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar sportéletet, temetéséről a Minisztérium a családdal történt egyeztetést követően intézkedik."

KORÁBBAN:

Emlékműsorok a közmédiában

A közmédia péntek este több műsorban emlékezik Grosics Gyulára, az Aranycsapat elhunyt kapusára.

A Kossuth Rádióban 23.11-kor sugározzák az Aranyemberek sorozat egy korábbi epizódját, amelyben Molnár Dániel beszélgetett a legendás kapussal - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Rádió Zrt. A Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közlése szerint a Duna televízió csatorna 19.45-kor rendhagyó portréfilmmel emlékezik Grosics Gyulára.

Az Aranycsapat kapusa nyolcvannyolc éves korában péntek délelőtt hunyt el.

Korábban írtuk:

A főváros saját halottjának tekinti a pénteken 88 éves korában elhunyt Grosics Gyulát, a legendás Aranycsapat kapusát.

Tarlós István főpolgármester az MTI-hez eljuttatott közleményben mély részvétét fejezte ki a család felé.

"Grosics Gyula halála fájdalmasan érinti Budapest valamennyi polgárát. Budapest Főváros (feltehetően mások mellett) saját halottjának tekinti minden idők legnagyobb magyar futballkapusát. Grosics Gyula nemcsak világhírű labdarúgó, hanem kiváló magyar hazafi volt" - olvasható a közleményben.

A Magyar Olimpiai Bizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség is jelezte, hogy saját halottjának tekinti Grosics Gyulát.

Korábban írtuk:

Buzánszky Jenő, aki Grosics Gyula pénteki halálával az egyetlen élő tagja a legendás Aranycsapatnak, mély fájdalommal értesült barátja elvesztéséről.

Buzánszky az MTI-nek elmondta: pénteken kora délután együtt kellett volna utaznia Grosiccsal Berlinbe. A Német Labdarúgó Szövetség ugyanis meghívta őket az 1954-es berni világbajnoki döntő 60. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre.

"A barátom marad örökre. Együtt éltünk át szép sikereket és kudarcokat. Mindig lehetett rá számítani - mondta az MTI-nek telefonon a repülőgép felszállására váró Buzánszky. - A napokban kórházban volt, és mondta, hogy nem tud jönni Berlinbe velem. Reméltem, hogy felgyógyul, hazamehet, és megint mehettünk volna ünnepségekre, baráti összejövetelekre. Ennek a közös útnak most vége."

Az 1954-es svájci vb berni fináléjában a németek meglepetésre 3-2-re legyőzték az Aranycsapatot.

Korábban írtuk:

A Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján olvasható megemlékezésből kiderül, hogy a kiváló kapust az újságírók hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába. Négyszer jelölték Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt. 1999-ben beválasztották minden idők tíz legjobb kapusa közé, 1952-ben - az olimpiai győzelem évében - az Év Sportolója, 1959-ben pedig az Év Labdarúgója volt.

Grosics Gyulát az elmúlt években többször kórházban ápolták, bevallása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, majd többször kilyukadt a tüdeje. Családja csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a szokásos kontrollvizsgálatot követően ismét kórházban ápolják.

A legendás Aranycsapatból - amely 1953-ban Londonban 6-3-ra verte Angliát - már csak Buzánszky Jenő él, a vele együtt 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választott Grosicsot megelőzően Puskás Ferenc 2006-ban távozott az élők sorából.

Grosics Gyulát a Magyar Labdarúgó Szövetség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti.

Korábban írtuk:

A család tájékoztatása szerint "Grosics Gyula, a Nemzet Sportolója 11.20 perckor, álmában, megtért Teremtőjéhez".

Grosics Gyula Dorogon kezdte pályafutását, majd a MATEOSZ, Bp. Honvéd és a Tatabánya csapataiban szerepelt. A magyar labdarúgó-válogatott kapuját 1947 és 1962 között 86 alkalommal őrizte, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert, 1952-ben Helsinkiben pedig olimpia bajnoki címet szerzett.



Grosics Gyulát az elmúlt években többször kórházban ápolták, bevallása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, majd többször kilyukadt a tüdeje. Családja csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a szokásos kontrollvizsgálatot követően ismét kórházban ápolják.

A legendás Aranycsapatból - amely 1953-ban Londonban 6-3-ra verte Angliát - már csak Buzánszky Jenő él, a vele együtt 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választott Grosicsot megelőzően Puskás Ferenc 2006-ban távozott az élők sorából.

Korábban írtuk:

Tegnap szállították kórházba Grosics Gyulát a szokásos orvosi kontrollvizsgálata után.

2008-ban kilyukadt a tüdeje, tüdőgyulladást kapott, de sikeresen megoperálták, azóta többször is kórházi ápolásra szorult.

2014. június 13-án hunyt el.

Részletek hamarosan.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Navracsics: megújulhat és megerősödhet a Magyarország és Kuvait közötti barátság

A Magyarország és Kuvait közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója jó alkalmat kínál arra, hogy megerősítsék és megújítsák a két országot összekötő barátságot. Tovább olvasom