Kisalföld logö

2018. 07. 17. kedd - Endre, Elek 18°C | 28°C Még több cikk.

Göncz Kinga: Van kiút az erőszakból

Hazánkban egyre több bántalmazott asszony talál menedéket az átmeneti otthonok valamelyikében.

Többségük ezt a lépést az utolsó utáni pillanatban teszi meg, amikor már semmiféle kiutat nem lát az addigi, erőszak uralta életéből. Bár helyzetük nagyon nehéz, de nem kilátástalan – tartja dr. Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter.

– Munkájában nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a családon belül erőszakot elszenvedett asszonyok kiutat találhassanak drámai helyzetükből.
 

Göncz Kinga

– Pszichiáterként több helyen is dolgoztam, például Újszászon egy olyan pszichiátriai osztályon is, ahova rendszeresen szállítottak be családjukat bántalmazó férfiakat. Ideig-óráig tudtuk csak ellátásban részesíteni őket, ameddig a családjuk is rövidke nyugalomra talált. Arra azonban nem volt lehetőségünk, hogy ténylegesen megoldjuk az áldatlan helyzeteket.

Tudtam, mennyire súlyos ez a probléma, és – az érintettek helyzetét is átérezve – láttam, hogy csak egy összefogott, jól kidolgozott rendszerben lehet mindezen segíteni.

Pszichoterapeutaként azt is tapasztaltam, hogy milyen bonyolult, a kívülállók számára nehezen értelmezhető „játékszabályok" jellemzik az erőszak uralta kapcsolatot. Az esetek többségében a bántalmazott nő képes újra és újra megbocsátani a társának, ezáltal viszont egy hihetetlen ördögi körbe kerül. Az esetek többségében a legutolsó pillanatban menekül el a bántalmazott nő, általában otthonát, munkahelyét hátrahagyva.

Miért bántanak?
„Egészen kicsi volt a lányom, amikor elcsattant az első pofon. A férjem a gyerek előtt ütött meg. Kiszámolta, havonta tízezer forinttal járul hozzá a háztartáshoz, a többit nekem kell előteremtenem. A gyerekek miatt válni nem hajlandó, fokozatosan pokol lett az életünk, mert nem elég, hogy folyton számon kér, ha valami nem tetszik neki, egyszerűen megver. A fiamat pszichológushoz hordom, a kislányom fél tőle. Úgy érzem, nincs menekvés, egyszer úgyis megöl." (Ibolya, 35 éves)
A látlelet bizonyíték
Nincs pontos szám arról, hogy évente hány bejelentés érkezik megvert lányoktól, asszonyoktól a Győri Rendőrkapitányságra. Zágoniné Majoros Katalin százados, a vizsgálati osztály munkatársa szerint viszont ha a bántalmazás legkisebb gyanúja felmerül, vizsgálatot indítanak, amiben akár perdöntő lehet egy látlelet. Előfordul azonban, hogy maguk a válófélben lévő szülők jelentik fel egymást kiskorú gyermekük veszélyeztetése miatt. A kórház a bántalmazott nőt védendően hivatalból értesíti a rendőrséget, ám többször is előfordult, hogy a megvert asszony félelemből vagy éppen a békülés szándékával elállt a feljelentés lehetőségétől és a rendőrségi procedúrától.
Hetente egy nő... A győriek optimisták. Lehetnek is, meg nem is, mert a Szent Cirill és Method Alapítvány által eddig működtetett átmeneti anya- és gyermekotthonban folyamatosan telt házat jegyeznek és többen az intézmény munkatársainak segítségével tudtak újra elhelyezkedni, talpra állni. A pesszimizmusra csupán a tények, illetve a riasztó statisztika ad okot, miszerint hazánkban minden héten megöl egy nőt a vele együtt élő házastársa, élettársa vagy barátja.
Esély az újrakezdésre

– Van-e valami esélyük az újrakezdésre az átmeneti otthonokban menedéket kereső asszonyoknak?

– Kétféle út létezik. Bizonyos helyzetekben a szakemberek még látnak esélyt az újrakezdésre, ugyanis ezekben az esetekben a bántalmazót sokként éri, hogy a párja képes volt elmenni, és a történtek észhez térítik őt. Természetesen ez sem egyszerű folyamat, és ilyenkor is szakember kíséri figyelemmel a helyzet alakulását, s ha szükséges, közbelép. A másik a nehezebb út, főleg akkor, ha az anya egy vagy több gyermekkel menekül el otthonról. Ilyenkor az otthonban dolgozó szociális munkások, a jogász, a pszichológus, sőt, akár a rendőrség segíti a munkahely- és albérletkeresésben az újrakezdésre kész lakót.

Nem köthető iskolai végzettséghez

– Az emberek többsége úgy véli, hogy a családon belüli bántalmazás elsősorban a nem értelmiségi családok sajátja.

– Ez tévedés, tapasztalataim szerint az erőszak nem köthető sem társadalmi réteghez, sem iskolai végzettséghez. Az erőszak fogalma egyébként is meglehetősen sokféle módon értelmezhető.

– A miniszter asszony miként értelmezi?

– Nem csupán a fizikai bántalmazás, hanem az azzal való fenyegetés, a lelki terror is beletartozik az erőszak fogalmába, vagyis azok a bizonyos „ha elhagysz, megöllek" típusú fenyegetések is. Ugyanakkor gyermekek esetében az elhanyagolás, a törődés hiánya is kimeríti a gyerekbántalmazás fogalmát.

Felvilágosítás és segítségnyújtás

– Az előadásában is utalt arra, hogy hazánkban nem teljesen egyértelmű a családon belüli erőszak elítélése. Változott-e valamit az utóbbi időben az emberek ezzel kapcsolatos attitűdje?

– Nekem úgy tűnik, hogy idehaza is egyre jobban elutasítják a családon belüli bántalmazást, mindez az utóbbi évek felvilágosító kampányainak, a témával kapcsolatos egyre nagyobb nyíltságnak is köszönhető. Ám arra is oda kell figyelnünk, hogy a felvilágosítás hatásaként egyre több nő lép ki áldatlan, erőszak által megkeserített kapcsolatából, ezért fontos, hogy megfelelő védőháló legyen körülöttük, amely segítséget nyújt nekik a továbbiakban.

– Milyen formája van ennek a segítségnek?

– A helyi rendőrség hatékony segítő munkát végez, hiszen ma már nem igaz a mondás, amely szerint „amíg nem folyik vér, addig a rendőrség nem lép közbe". A veszélyben lévő nők bátran fordulhatnak az illetékes rendőrség munkatársaihoz, akik az utóbbi időben különböző képzéseken bővítették a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ismereteiket. Egy országos segélytelefon is várja a bajbajutottak hívását. A szakemberek pontosan tudják, hogy a telefonáló hol kaphat a lakhelyéhez legközelebb segítséget. Ugyancsak hatékony munka folyik a családsegítő központokban és a gyermekjóléti szolgálatoknál. Korábban már kiemeltem az átmeneti otthonok szerepének jelentőségét, ebben a témában újdonság a hamarosan megnyíló két titkos menedékház, amely valóban igazi rejtekhelyet nyújt majd azoknak a nőknek és gyermekeiknek, akik a zaklatástól képtelenek más módon megszabadulni.

A zaklatást elszenvedő nem beszél

– A nőket nemcsak a családban, hanem a munkahelyükön is érhetik különböző lelki vagy fizikális bántalmazások. A munkahelyi zaklatásról ma még nagyon kevesen mernek beszélni hazánkban.

– Az egyenlő bánásmód törvénye ugyan pontosan meghatározza a zaklatás fogalmát, ám nagyon nehéz bebizonyítani, ha valakit ilyen jellegű inzultus ért. Ebben a témában is szükség lenne egy hatékony felvilágosító kampányra, amely megvilágítja, mit is kell tenni ilyen helyzetben. Ma még az a gyakorlat, hogy a zaklatást elszenvedő inkább otthagyja a munkahelyét, mint hogy nyíltan beszéljen az őt ért sérelmekről.

Az erőszakoskodó maga is áldozat volt

– Egészen eddig csak a nőket említettük mint az erőszak elszenvedőit, ám a helyzet ennél gondolom, árnyaltabb. Valószínűleg jó néhány férfi is szenved a családon belüli erőszaktól.

– Tagadhatatlan, hogy a női áldozatok száma jóval nagyobb, ám jó néhány férfi is szenved a lelki vagy akár a fizikai bántalmazástól. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy az erőszakoskodók legnagyobb része gyermekkorában maga is áldozat volt. A vele szemben elkövetett egykori erőszak hatására vált később ő is erőszakoskodóvá. Éppen ezért nem csupán a bántalmazás áldozatainak, hanem az elkövetőinek is jár a pszichológiai segítség. Ezt felismerték például Norvégiában is, ahol nagyon intenzíven foglalkoznak az elkövetőkkel, Amerikában pedig önsegítő körökben próbálnak úrrá lenni erőszakos hajlamukon a bántalmazók.

A lányok és nők által megélt diszkrimináció

A családon belüli erőszak csupán egy a nők által megélt diszkrimináció és erőszakfajták között. Az alábbi lista mind a család, mind az európai kultúra keretein kívül tekinti át a lányok és nők ellen életkor szerint elkövetett leggyakoribb erőszakfajtákat.

Születés előtt: szelektív abortusz (lánymagzatok elhajtása); az anya bántalmazása (pl. lánymagzat kirúgása az anyából).

Csecsemőkor: lánycsecsemők megölése; lánycsecsemők szisztematikus alultáplálása a fiúcsecsemők javára; testi bántalmazás: verés, dobálás, falhoz vágás, éheztetés. Lelki bántalmazás: kiabálás, fenyegetés, elhanyagolás; szexuális bántalmazás: nemi szervek bántása, nemi erőszak; nemi szervek csonkítása.

Gyerekkor: nemi szervek csonkítása; gyermekházasság; lelki bántalmazás; bizalmi személy szexuális közeledése; gyermekprostitúció; gyermekpornográfia.

Kamasz- és felnőttkor: „randierőszak" (ismerős által elkövetett nemi erőszak a randevún, házibuliban stb.); „udvarlási" erőszak: savszórás (jellemző területek: India, Banglades, Indonézia. A gyakorlat lényege, hogy a házasodási vagy egyéb ajánlatra nemet mondó nő arcába savat szórnak, ezzel ellehetetlenítve házassági esélyét.); gazdasági befolyással elért szex (iskolás lányok szexuális kapcsolata gazdag férfiakkal, akik fizetik tandíjukat); munkahelyi szexuális erőszak: nemi erőszak; szexuális zaklatás előléptetés, munkahely megtartása fejében; prostitúció; pornográfia; nőkereskedelem; házasságon belüli nemi erőszak; hozománygyilkosság (jellemző terület: India. A lányokkal járó hozomány és vagyon felhalmozásának és megtartásának módszere. Nem ritka egy férfi életében az egymás után négy-öt „otthoni balesetet" – halálra forrázás, megégés – szenvedett feleség.); házastárs általi gyilkosság; sérült és fogyatékos nők bántalmazása; terhesség kierőszakolása.

Időskor: indiai özvegyek kierőszakolt „öngyilkossága" vagy megölése gazdasági okokból vagy a tradícióra való hivatkozásból; szexuális bántalmazás; testi erőszak; lelki bántalmazás.

A  népesedési adatok azt mutatják, hogy e bántalmazások többségének hatására szerte a világon nők milliói „hiányoznak".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pótolnak

labdarúgás

A Kapuvár a korábbi Magyar Kupa-találkozó miatt elmaradt mérkőzést… Tovább olvasom