Kisalföld logö

2018. 05. 21. hétfő - Konstantin 13°C | 23°C Még több cikk.

Glatz Ferenc: Magyarországnak a Balkán felé kell fordulnia

Glatz Ferenc akadémikus szerint Magyarországon a gazdaságnak, a politikának és a tudománynak is nagyobb érdeklődéssel kellene a Balkán térsége felé fordulnia.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének igazgatója kedden Budapesten, a Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban című könyv bemutatóján kiemelte: a Balkán iránti érdeklődés mindig szorosan összefüggött a világpolitikai helyzet aktuális állásával, az a nagyhatalmaknak a leginkább a Duna hajózhatóságának garantálása miatt volt fontos.

A Duna-stratégia létrejöttével az EU nagyobb szerepet vállalhat a térségben, mivel a program több, unión kívüli országot is érint a régióban - vélekedett. Glatz Ferenc szerint az EU politikai és gazdasági szempontból is aktívabb akar lenni a Balkánon, és ezt a lehetőséget Magyarországnak is ki kell használnia. Az unió következő 10-15 évét két térség határozza meg alapvetően: a Baltikum és a Balkán - tette hozzá.

Mint kifejtette, a régióval foglalkozó jelentősebb kutatóintézetek főként Oroszországban és Németországban találhatók, ez a két állam megkerülhetetlen a térségben.

Illés Iván egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója Horvátország uniós csatlakozása kapcsán hangsúlyozta: lassan, körülményesen indult az integrációs folyamat, az EU tüzetesebb vizsgálatnak vetette alá az országot, mint a korábbi tagjelölt államokat. A csatlakozást nehezíti, hogy az unió bővítéséhez az összes tagállam egyetértése szükséges, ahogyan minden, a csatlakozással kapcsolatos kérdésben is konszenzust kell elérni - jegyezte meg.

Úgy fogalmazott: Budapest mindig is "felkarolta" a horvát csatlakozás ügyét, és bár az előző, belga elnökség "felgyorsította" a tárgyalásokat, és már csak öt fejezet maradt a magyar elnökségre, ezek "igazán kényes kérdések".

Hajdú Zoltán, a regionális kutatások központjának tudományos tanácsadója azt mondta, nem szerencsés Nyugat-Balkánként emlegetni a térséget, mivel ez egy "időszakos fogalom", amely a horvát csatlakozás után veszít a jelentőségéből. Hozzáfűzte: ugyanakkor jelenleg sincs teljes egyetértés a Balkán fogalmáról, annak határairól. Az európai hatalmak továbbra is felelősek azért, merre halad ez a régió, hiszen még nincs megoldva a Balkán helyzete - mutatott rá.

Enyedi György akadémikus, aki az MTA Regionális Kutatások Központjában a Tudományos Tanács elnöke, kiemelte: Magyarország presztízsét növelheti az unióban, ha közvetítő szerepet vállal a Balkán felé.

Horváth Gyula egyetemi tanár, a központ igazgatója elmondta: a Régiók Európája című könyvsorozatukkal képet kívánnak adni az európai régiók fejlődési sajátosságairól, be akarják mutatni a regionális fejlődés hagyományos és modern hajtóerőit, valamint publikációs lehetőségek adnak a külföldi kutatóknak.

A Balkánról szóló kötetet, amelyet Horváth Gyula és Hajdú Zoltán szerkesztett, hamarosan angolul is publikálják. A könyvben egyebek mellett olyan témákat mutatnak be, mint a rendszerváltozás következményei, az etnikai összetétel és a nemzeti konfliktusok, a kormányzati rendszerek sajátosságai, valamint a gazdasági helyzet. A kutatás eredményeiről záró konferenciát tartanak február végén Pécsett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább olvasom