Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 26°C Még több cikk.

Gigabájtonként 150 forint lesz az internetszolgáltatás adója

Az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvény-javaslat alapján. Varga Mihály kedden ismertette a jövő évi adótörvényeket.
Módosul az adózás rendjéről szóló törvény

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekaer) vezetnek be az áfacsalások visszaszorítására, a rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, hogy Magyarországon ne hozhassanak forgalomba olyan árut, amelyet előzetesen nem jelentettek be az adóhatósághoz.

A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az ekaer rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén - az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott terméket a bírság összegének mértékéig le lehet foglalni, zár alá lehet venni és elszállítani.

A módosítás felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők továbbképzésében részt vevő szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

A javaslat a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok között érvényességi időtartamot vezet be és rendelkezik a feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási határidők módosításáról, továbbá arról, hogy a személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik.

Tartalmazza a javaslat azt is, hogy az adóhatóság ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban, amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot későbbi eljárásában kötelezné.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat tartalmazza, hogy az egyébként tételes áfa adatszolgáltatásra kötelezett adózó a jövőben az adott számla adótartalmának összegétől függetlenül adatot szolgáltathat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Az elkülönített bűnügyi letéti számlára költségvetési csalás, adócsalás megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély által – a büntetőeljárás megszüntetése, illetve a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – saját vagyonából teljesített befizetést a javaslat szerint a magánszemély adózó bármely egyéb nyilvántartott köztartozására célszerű elszámolni azokban az esetekben, amikor a pénzt a büntetőeljárás megszüntetetése, felmentő ítélet, vagy "enyhébb" ítélet miatt vissza kellene téríteni az adózónak, továbbá, amikor a bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál – önkéntes teljesítés, vagy eredményes adóhatósági végrehajtás útján – az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás.

A NAV lehetőséget kapna arra, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például: Telenor, Vodafone, T-mobile), ami az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.

Egy másik javasolt módosítás szerint a nemzetközi szerződéssel érintett ügyletek, illetve jogviszonyok esetében az adózó köteles bizonyítani, hogy az ügylet, illetve jogviszony államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezi az adóztatás kettős elmaradását.

Tartalmazza a módosítás azt is, hogy azon adózóknak, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig eleget kell tenniük az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségüknek.

A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, és ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a tételes számla adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatárt 2 millió forintról 1 millió forintra szállítaná le a javaslat.

A módosítás az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfabevallási kötelezettséget ír elő az újonnan alakult vállalkozások számára, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni, aminek célja az adócsalások visszaszorítása.

A javaslat módosítaná a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt is, hogy pontosítsa a pénzügyőrök számára biztosított intézkedésekre irányadó szabályozást, az eljárási jogosultságok és a tényleges intézkedési jogosultságok elválasztását. Emellett megteremti az intézkedésekkel szembeni panaszjogot, és kiegészíti a kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályozást, valamint összhangba hozza a jogszabályt az új Ptk-val.

Gigabájtonként 150 forint lesz az internetszolgáltatás adója

Jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvény-javaslat alapján.

A távközlési szolgáltatóknak jelenleg magánszemélyek után 2 forintot, üzleti előfizetők esetében 3 forintot kell fizetniük hívásonként és megkezdett percenként. A küldött üzenetek - szöveges és multimédiás - adója magánszemélyeknél 2 forint, nem magánszemély előfizetőknél pedig 3 forint.

Az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.

Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adómegállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett társasági adó egytizenketted részével.

A szolgáltatóknak az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig kell megfizetniük.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára keddi online sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány 20 milliárd forint pluszbevételre számít a távközlési adó kiterjesztéséből.

Változások az otthoni pálinkafőzésben

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége, ezenkívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának.

A törvényjavaslat több ponton is módosítaná a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt. Az általános indoklás szerint a jövedéki adózás területén az európai uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása, és megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték.

A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kellene fizetni. A magánfőzés esetében az előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kellene fizetnie.

A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetnék meg.

A javaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról 600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét. A módosítást az elmúlt időszakban tapasztalt visszaélések indokolják - olvasható a részletes indoklásban.

A kizárólag kenőolajat és üzemanyag-adalékot forgalmazó gazdálkodóknak ugyanakkor az általános 120 millió forintos jövedéki biztosíték helyett csak 6 millió forint biztosítékot kellene nyújtaniuk - olvasható a javaslatban.

A törvényjavaslatból kiderül az is, hogy a tömény szeszek differenciált adómértéke miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében 2015. január 1-jétől egy új termékkörrel, az alkoholos italokkal egészülne ki a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, kikerülnek ugyanakkor az adóköteles cukrozott termékek köréből azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

Az indoklás szerint az európai uniós adóminimumok teljesítése érdekében, a forint/euró árfolyam változása miatt emelkedik a fűtőolaj és a targoncagáz adója, a kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmények pedig csökkennek.

Kiterjesztik a különadót a befektetési alapokra

Kiterjeszti a különadót a befektetési alapokra a kormány által kedden benyújtott adótörvény-javaslat, amely lehetővé teszi azt, hogy a 2014. január 1-jén ukrajnai leányvállalattal rendelkező, bankadó fizetésére kötelezett hitelintézet az ukrán cégében elszámolt értékvesztést levonja a bankadóból.

A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. Az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.

A javaslat szerint a hitelintézet 2015. évi különadóját csökkenti az ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában 2014. január 1-jén fennálló, a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetésre, a részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés összege, legfeljebb összesen 5 milliárd forint.

A kedvezmény igénybevételéhez az érintett hitelintézetnek bizonyítania kell, hogy az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés és az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések között közvetlen, ok-okozati kapcsolat van.
Amennyiben az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírásra kerül a 2014. évet követő év éves beszámolójában, akkor a visszaírt összeg, a hitelintézet tárgyévet követő évi különadóját növeli. A javaslat szerint az adózó az értékvesztésről, terven felüli értékcsökkenésről és azok visszaírásáról külön nyilvántartást köteles vezetni.


Az RSM DTM szerint nincs érdemi változás

Az RSM DTM szerint a kedden bejelentett 2015-ös adócsomag nem tartalmaz az adórendszert érintő érdemi irányváltást, sem érdemi adóemelés, sem pedig jelentős adócsökkentés nem várható, nem nyúl a korábban bevezetett adórendszer sarkalatos elemeihez sem.

Mivel a stabil adórendszer a gazdasági bizalom és a tervezhetőség egyik alappillére, a módosítások csekély mértéke üdvözlendő, ugyanakkor rengeteg teendő van még a gazdaság kifehérítése és az adminisztráció csökkentése területén - fejti ki Kalocsai Zsolt elnök-vezérigazgató az adótanácsadó és pénzügyi szolgáltató cég közleményében.

Az általános forgalmi adóztatás területén az áfacsalások visszaszorítása továbbra is fókuszban marad, ennek megfelelően az áfabevallás tételes adatszolgáltatási határértéke a korábbi 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. Az RSM DTM szerint a tételes bevallási kötelezettség határértékhez történő rendelése adminisztrációs többletterhet jelent a vállalkozásoknak, így indokolt lett volna a határérték megszüntetése, azonban ez a tervek szerint 2015-ben még nem valósul meg.

A társasági adó egykulcsossá válása is várat magára, bár ezt a stabilitási törvény 2015-től előírta. A kormány az egykulcsos adó bevezetése helyett módosítja a stabilitási törvényt. Tekintettel arra, hogy a 19 százalékos adókulcsot kevesebb, mint ezer kifejezetten nagyvállalat, a 10 százalékos adóterhet pedig jellemzően a kis- és középvállalkozói (kkv) réteg fizeti, egyértelműen látszik, hogy a kormány a kkv-k adóterheléséhez nem kívánt hozzányúlni.

A társasági adórendszer korábban ismert adókedvezmény rendszere - látványcsapatsport, színház- és filmtámogatási - bővülni fog, ezentúl a felsőoktatási intézmények támogatása is lehetővé válik. Ez önmagában üdvözlendő, azonban az adórendszer ismét egy rendszerbe nem illő elemmel bővül. A szakma a sok port kavart reklámadó módosítását várta, ám úgy tűnik, hogy a jelenleg ismert reklámadó törvényt a kabinet nem kívánja módosítani - írják.

Az on-line pénztárgépek bevezetése beváltotta a hozzá fűzött költségvetési bevételi terveket, az ismertetett adócsomag a felhasználói kör kiterjesztését nem tartalmazza, az RSM DTM szerint ugyanakkor biztosra vehető ezen kör bővítése 2015-től, ami a gazdaság fehérítése irányába tett újabb lépés lesz.
A munkavállalás ösztönzése, a foglalkoztatás bővítése, illetve a családi támogatás rendszere továbbra is fókuszban marad, bár a 2 gyermeket nevelő családok adókedvezményének jelentős emelése csak lépcsőzetesen valósul meg a következő években, ez arra enged következtetni, hogy a bevételi sarokszámokhoz érdemben nem kívánt hozzányúlni a kormány - állapítja meg az RSM DTM.

Kurucz Éva: a cél a családi adórendszer fenntartása, a kkv-k alacsony adózása és a különadók megtartása

A kormány célja 2015-ben is a családi adórendszer fenntartása, a kis- és középvállalkozások (kkv) alacsony adózása és a különadók megtartása - mondta Kurucz Éva kormányszóvivő kedden Budapesten azon a sajtótájékoztatón, amelyen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közösen bejelentették a kormány által jövő évre tervezett fontosabb adózási szabályokat.

Kurucz Éva kiemelte: a kormány kedden benyújtja a javaslatot az Országgyűlésnek, ezt követően október 31-ig a parlament elé kerül a költségvetési törvénytervezet. Kiemelte, hogy "2015-ben családi adórendszerben adózunk, amely a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épül". Hozzátette: a munkabérre Európa egyik legalacsonyabb adókulcsa, a 16 százalékos adókulcs vonatkozik.

A családi adókedvezmény révén évente 180 milliárd forinttal több maradt a gyermekeseknél, idén már 230 milliárd forint, 2015-ben is hasonló összeg marad a családoknál - hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Kurucz Éva kiemelte: a fiatal párok házasságkötését adókedvezménnyel ösztönözi a kormány, a házasságkötést követő 2 évben évi 60 ezer forint adócsökkentést kapnak: együtt havi 5 ezer forint adókedvezményt kapnak az szja-ból. A kedvezményt a frissen házasuló párok már a jövő évre vonatkozó, első havi fizetésüknél is figyelembe vehetik.

A kormány a második gyermek vállalásának ösztönzésére a kétgyermekes családokat illető adókedvezmények növelését tervezi. Erre az ország gazdasági teljesítőképességével arányosan kerülhet sor, a kormány tervei szerint 2016-tól 2019-ig több lépcsőben. Jövőre az ennek megalapozását szolgáló törvények megalkotása lesz a feladat, a kormány elképzelése az, hogy négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emeli a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét - ismertette a kormányszóvivő.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: a munkavállalás és a gyermeknevelés támogatása mellett az adórendszer segítni kívánja a növekedést. Kiemelte: a kormány célja a gazdálkodói környezet működésének könnyítése, a gazdaság kifehérítése, az adminisztrációs terhek csökkentése.

Kifejtette: a hazai kkv-k társasági adója alacsony marad, a kormány 2011-től csökkentette a társasági adót 19 százalékról 10 százalékra 500 millió forintos adóalapig, ezt jövőre is fenntartja a kormány.

Emellett a kormány célja, hogy távlatilag egykulcsos legyen a társasági adó, ahogy az ország gazdasági teljesítménye ezt lehetővé teszi, meglépi a kormány - fűzte hozzá.

Kiemelte: a növekedés támogatása érdekében az elmúlt években az adórendszer súlypontját áthelyezte a kormány a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztási, forgalmi típusú adókra. A kormány folytatni akarja a munkát terhelő adók csökkentését, a gyermeket nevelők kiemelt támogatását, emellett további foglalkoztatás ösztönző adókedvezményeket kíván bevezetni - mondta a miniszter.

Kiemelte: folytatódnak azok a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így például a munkahelyvédelmi akció, amelyek eddig 890 ezer ember foglalkoztatását tette lehetővé.

Kiemelte: jövőre a munkahelyvédelmi akcióban már részmunkaidőben is jár az adókedvezmény a kisgyermekes szülők után. A munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény kibővül: a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt a kisgyerekeseket foglalkoztató munkáltatók.

Elmondta: jövőre is megmarad a részmunkaidőben dolgozó nők utáni adókedvezmény, amit 2011-ben vezetett be a kormány, amikor a társadalombiztosítási járulékot 27 százalékról 20 százalékra csökkentette. Kiemelte: 2015-ben is folytatódik a gyed-extra, amiben szintén adókedvezményekkel ösztönzi a munkáltatókat a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatására.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: jövőre társasági adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások és változatlanul adókedvezményt kapnak a látvány-csapatsportokat, az előadói-művészeti szervezeteket és a magyar filmeket támogató vállalkozások.

Varga Mihály kiemelte: az áfa kulcsa nem változik, a mezőgazdaság támogatását célozza azonban, hogy az élő- és félsertésre vonatkozó áfa csökkentésének mintájára tovább bővíti a kormány ezt a fajta adókedvezményt, így január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a "köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére" alkalmazandó áfa kulcs. A szarvasmarhafélék, juh és kecske értékesítése során tapasztalható áfa-csalások és számla nélküli értékesítések visszaszorítása érdekében lép a kormány, ez nem a bolti árat terhelő áfá-t jelenti, hanem a feldolgozók, termelők által fizetett áfát - tette hozzá.

Varga Mihály elmondta: a láncolatos áfacsalások visszaszorítása érdekében megfogalmazták azt javaslatot, hogy a tételes áfaösszesítő összeghatárának csökkentése 1 millió forintra a jelenlegi 2 millió forintról. A jogosulatlan áfa-visszaigénylések megelőzése érdekében az újonnan alakuló vállalkozásoknak havonta kell áfát bevallaniuk - emelte ki. Kiemelte: a kormány felállítja az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert, amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, és az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. A miniszter rámutatott: a különadók maradnak, marad a bankadó, reklámadó és a kormány a távközlési adó kiterjesztésére tesz javaslatot. A távközlési adó hatályát kiterjeszti a kormány az internet-szolgáltatásra, minthogy a telefonálás és az üzenetküldés ma már sok esetben az interneten keresztül történik - mondta Varga Mihály.

Az OKSZ támogatja az áfacsalások visszaszorítását

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) támogat minden olyan intézkedést, amely az áfacsalások visszaszorítását segítheti - mondta Vámos György, a szövetség főtitkára az MTI-nek kedden arra reagálva, hogy a kormány jövőre elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert szándékozik bevezetni, amelynek célja az áruk valós útjának nyomonkövetése.

A főtitkár hangsúlyozta: kulcskérdés, hogy az ezzel esetleg együttjáró adminisztráció a kereskedelmi vállalkozások számára kezelhető legyen, vagyis ne jelentsen túl nagy terhet a túlnyomórészt kis- és közepes vállalkozásokból álló szektor számára, továbbá legyen elég idő a felkészülésre.

A szövetség száz százalékig egyetért azzal a törekvéssel, hogy olyan rendszer épüljön ki, amely biztosítja, hogy az áru útja és a nyilvántartás útja azonos legyen - mondta a főtitkár. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "az áfacsalás a termőföldtől az asztalterítőig tart", vagyis a csalás jellemzően azelőtt történik meg, mielőtt az áru a boltok polcára kerül. Ebben az esetben az árut kísérő hivatalos dokumentumok eltérnek az áru mozgásától.

Benyújtotta a kormány az adótörvény-javaslatot

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek kedden a jövő évi adótörvény-javaslatot.

A törvényhozás honlapjára kedden délután felkerült javaslat szerint bevezetik az ifjú házasok által igénybe vehető adókedvezményt, átalakul a cafetéria-juttatásokat terhelő közteher-rendszer, 2016-tól négy év alatt duplájára nő a kétgyermekes családok által igénybe vehető szja-kedvezmény.

A vállalkozásokat terhelő adók nem változnak, fennmaradnak a különadók, a távközlési adó hatályát kiterjesztik az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására, de emellett a távközlési adóba beszámítható a megfizetett társasági adó.

A jövedéki adózás területén az uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása.

A helyi adókról szóló törvény módosítása révén a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen bővül, az önkormányzatok települési adót vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát.

Munkaadók: vállalkozói szempontból nem olvashatók ki szigorítások a tervekből

Vállalkozói szempontból nem olvashatók ki szigorítások a kedden bejelentett jövő évi adótörvény-tervezetből, így a cégek kiszámítható és stabil adózási környezettel számolhatnak - vélekedtek az MTI-nek az OKISZ és az MKIK vezetői, míg a VOSZ főtitkára a munkáltatói terhek csökkentését hiányolta a javaslatok közül.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden ismertette a kormány jövő évi adócsomagját.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek elmondta: örülnek, hogy nincsenek lényegi változások az adórendszerben, mert az így kiszámítható és stabil. Ez a rendszerváltás után sokáig nem volt elmondható, így most helyes az irány, hogy a lényegi elemekben nincs változás.

Azzal kapcsolatban, hogy a sertéshez hasonlóan 5 százalékra csökken a nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) húsának áfája, az MKIK elnöke kifejtette: egyetért azzal, hogy az áfacsalást a kormány adócsökkentéssel próbálja visszaszorítani. A távközlési adó internetszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatban Parragh László úgy vélekedett: az, hogy az új technikákra adót vetnek ki, "természetes dolog" világszerte, az adó mértéke és módszertana a lényeg.

Az elnök a tervezett egykulcsos társasági adóról elmondta: az 500 millió forint feletti adóalappal rendelkező cégek 19 százalékos adókulcsának csökkentésében érdekeltek, és ez egybevág a kormány újraiparosítási politikájával is, a nagybefektető, ipari cégek idevonzását tovább segítheti ez a tervezett adócsökkentés.


Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta: az a vélt félelem, hogy a harmadik választási győzelem után szigorítások jönnek, a költségvetéshez benyújtott adótörvényben nem olvasható ki a vállalkozások szempontjából.

Hozzátette: bízik abban, hogy a kormány a költségvetési egyensúly biztosítását a növekedéssel, a foglalkoztatás bővítésével, a versenyképesség javulásával kívánja 2015-ben elérni.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országok Szövetségének (VOSZ) főtitkára az egykulcsos társasági adóval kapcsolatban kifejtette, hogy nyilvánvalóan az lenne a kedvező a vállalkozásoknak, ha a két kulcs közül nem a 19, hanem a 10 százalékhoz közeledne az adóteher. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez egy hosszabb távú ígéret, jövőre még nem realizálódik.

A főtitkár szerint a személyi jövedelemadó jelenlegi, 16 százalékos kulcsa sem magas európai összehasonlításban, a vállalkozások pedig inkább abban lennének érdekeltek, hogy a vállalkozók által fizetendő élőmunkaterhek csökkenjenek. A vállalkozói szférát az élénkítené, ha a munkavállalókat terhelő adókkal azonos arányban csökkennének a munkaadók élőmunkaterhei - vélekedett Dávid Ferenc.

Hozzátette: nincs az szja-csökkentés ellen, de az új munkahelyek létrejöttét egy ilyen élőmunkateher-csökkenés segítené.

Dávid Ferenc szerint az általános forgalmi adót csökkenteni kellene, mert az általános áfakulcs túlságosan magas, ami rontja a versenyképességet, és áfacsalásra ösztönöz, vagyis nem segíti a gazdaság megtisztulását. Úgy fogalmazott: adócsökkentési szándék esetén inkább az áfát kellene mérsékelni, vagy a különadók tekintetében kellene engedékenyebbnek lennie a kormánynak.

A VOSZ-főtitkár szerint a tervezett adótörvényekben nem látszanak a vállalkozásokat élénkítő lépések.

Az LMP kevesli az intézkedéseket

Nem tartja érdemi lépésnek a friss házasoknak nyújtott adókedvezményt az LMP, az áfacsökkentést pedig jó, de bátortalan lépésnek ítéli, amelyet a társasági adókedvezménnyel együtt szélesebb körben biztosítana.

Ezt Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés költségvetési bizottságának LMP-s alelnöke mondta az MTI-nek kedden, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kurucz Éva kormányszóvivő ismertette a jövő évi adócsomag részleteit.

Az LMP politikusa közölte: nem tartja érdemi lépésnek a friss házasoknak nyújtandó havi ötezer forintos adókedvezményt. Szerinte az érintettek jövője attól függ, van-e munkahelyük, perspektíváik, milyen körülmények között laknak, milyen feltételeket tudnak teremteni gyermekeik felnevezéséhez.

A szarvasmarha, juh vagy kecske áfájának 5 százalékra csökkentését a képviselő jó, de bátortalan lépésnek ítélte. Az intézkedést szerinte a többi közt a zöldségre, a gyümölcsre és a helyben termelt élelmiszerekre is ki kellene terjeszteni.

Schmuck Erzsébet a társasági adókedvezményt is tágabb körre terjesztené ki. Míg a kormány a felsőoktatási intézményeket vonná be a körbe, az LMP például az egészségügyet vagy a kultúrát is támogatná ezzel.
A távközlési adó kiterjesztését az internetszolgáltatásokra az LMP politikusa szimpla adóemelésnek tekinti.

LMP kevesli az intézkedéseket

Nem tartja érdemi lépésnek a friss házasoknak nyújtott adókedvezményt az LMP, az áfacsökkentést pedig jó, de bátortalan lépésnek ítéli, amelyet a társasági adókedvezménnyel együtt szélesebb körben biztosítana.

Ezt Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés költségvetési bizottságának LMP-s alelnöke mondta az MTI-nek kedden, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kurucz Éva kormányszóvivő ismertette a jövő évi adócsomag részleteit.

Az LMP politikusa közölte: nem tartja érdemi lépésnek a friss házasoknak nyújtandó havi ötezer forintos adókedvezményt. Szerinte az érintettek jövője attól függ, van-e munkahelyük, perspektíváik, milyen körülmények között laknak, milyen feltételeket tudnak teremteni gyermekeik felnevezéséhez.

A szarvasmarha, juh vagy kecske áfájának 5 százalékra csökkentését a képviselő jó, de bátortalan lépésnek ítélte. Az intézkedést szerinte a többi közt a zöldségre, a gyümölcsre és a helyben termelt élelmiszerekre is ki kellene terjeszteni.

Schmuck Erzsébet a társasági adókedvezményt is tágabb körre terjesztené ki. Míg a kormány a felsőoktatási intézményeket vonná be a körbe, az LMP például az egészségügyet vagy a kultúrát is támogatná ezzel.
A távközlési adó kiterjesztését az internetszolgáltatásokra az LMP politikusa szimpla adóemelésnek tekinti.

Együtt-PM: nem hozott érdemi változásokat a bejelentett adócsomag

Az Együtt-PM szerint nem hoztak érdemi változást a kedden bejelentett adócsomag új elemei, marad a rossz adóstruktúra.

Pápa Levente, az Együtt-PM gazdaságpolitikusa keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a kormány több, a vállalkozásoknak és a családoknak tett ígéretét nem kezdi el beváltani: nem lesz jövőre társasági adócsökkentés, nem nő a második gyerek után járó adókedvezmény, nem lesz egyszámjegyű személyi jövedelemadó sem.

Megjegyezte, hiú ábránd, hogy a kormány arra számít, a gazdasági növekedés megteremti ezek bevezetésére a mozgásteret. A politikus szerint a kormány továbbra sem lesz képes befektetőbarát légkört teremteni, emiatt a fenntartható gazdasági növekedés továbbra sem valósulhat meg. A mostani, mesterségesen, politikai célból "felturbózott" növekedés gyorsan esik majd vissza a következő években - írta.

Közölte továbbá, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó álláspontja szerint továbbra is "szétszakítja" a társadalmat: aki szegény, az többet adózik, és a diszkriminatív adózás marad érvényben a vállalkozóknál: az egyik szektorban tevékenykedő cégek több adót fizetnek, mint egy másik szektorban.

DK: az adócsomag a leszakadás és a reménytelenség költségvetését ígéri

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett jövő évi adócsomag Magyarország számára rövid távon a pangás, hosszú távon pedig a leszakadás és reménytelenség költségvetését ígéri - erről az ellenzéki párt szóvivője beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Gréczy Zsolt azt mondta, a miniszter bejelentésétől nem lesznek új munkahelyek, nem érkeznek külföldi befektetők és nem fognak jobban élni az emberek. Hozzátette, a lakosság negyven százaléka szegénységben él, több tízezer gyermeknek nem jut főtt étel, miközben a kormány "mondvacsinált látszatgesztusokkal próbálkozik".

A szóvivő szerint Magyarországon válság van és a gazdaságot azok a beruházások tartják életben, amelyeket a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hoztak. Megjegyezte, az ország versenyképessége várhatóan tovább csökkenni a netcégek adóztatása miatt.

A Demokratikus Koalíció úgy látja, hogy a kormány továbbra is viszi az országot a szakadékba - összegzett.

Gréczy Zsolt egy kérdésre válaszolva reagált arra is, hogy a nap folyamán Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának fideszes elnöke az ország elleni újabb támadásként értékelte a magyarországi demokráciáról kedd estére szervezett európai parlamenti vitát és azt a DK kezdeményezte közmeghallgatást, amelyet előző nap tartottak Strasbourgban a magyar médiahelyzetről. Gréczy Zsolt azt mondta: úgy látszik, "a mai kokiért és sallerért Hörcsik úr jelentkezett be", ugyanis elkerülte a figyelmét, hogy a közmeghallgatáson egy néppárti politikus is élesen bírálta a pártcsaládjukhoz tartozó Fideszt.

Korábban írtuk:

Nem változik jövőre a vállalkozások adózása, de hosszú távon a kormány szándéka az egykulcsos társasági adókulcs elérése - ismertette Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány jövő évi adócsomagjának részleteit kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Elmondta: nem változik a kkv-k 10 százalékos és a nagyvállalkozások 19 százalékos adókulcsa. A kormány hosszú távú elképzelése, hogy egykulcsos legyen a társasági adó kulcsa a gazdasági teljesítmény alapján - tette hozzá.

Az általános forgalmi adó kulcsa nem változik, de a sertéshez hasonlóan 5 százalékra csökken a nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) húsának áfája.

A miniszter közlése szerint a különadók - így a bankadó és a reklámadó - maradnak, a távközlési adót pedig kiterjesztik az internetszolgáltatásokra is.

A kormány adókedvezménnyel ösztönözné a házasságkötést, ezért a fiatal párok havi 5 ezer forintos adókedvezményt kapnak a házasságkötést követő két évben - jelentette be Kurucz Éva kormányszóvivő a jövő évi adótörvények ismertetésekor kedden sajtótájékoztatón.

Hozzátette, hogy a családi adókedvezménnyel az idén és jövőre is 230 milliárd forint marad a családoknál.

Megjegyezte azt is, hogy a gyermekvállalás ösztönzése érdekében 2016-19 között több lépcsőben kétszeresére emelkedik a gyermekenkénti adókedvezmény. Jövőre ennek megalapozása történik - tette hozzá.

Jövőre elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert vezet be a kormány az áfacsalások megakadályozására - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a 2015. évi adótörvények ismertetésekor.

A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, hogy az országban ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

A rendszer előkészítése most zajlik, amennyiben a parlament is támogatja, akkor január 1-jén elindulhat - fejtette ki a miniszter.

Varga: továbbra is cél a egykulcsos, egyszámjegyű szja


A kormánynak továbbra is az a célja, hogy még ebben a ciklusban megvalósuljon az egykulcsos, egyszámjegyű személyi jövedelemadó (szja) - mondta egy kérdésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a kormányszóvivői tájékoztatón.

Hozzátette ugyanakkor, hogy 2015-ban erre még nincs lehetőség, a jövő évben a növekedés ösztönzése a cél.

A bankadót érintő kérdésre azt válaszolta, a kormány hosszabb távú elképzelése szerint a bankadóból kedvezményt biztosítanának annak a banknak, amely bővíti hitelezését, a magasabb beruházások érdekében. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre 2015-ben még nem lesz lehetőség.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hat megyére és a fővárosra piros figyelmeztetést adtak ki a szél miatt

Több megyében az erős szél mellett a jelentős mennyiségű csapadék miatt is első-, másod- és… Tovább olvasom