Kisalföld logö

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

Géza fejedelem, az államálmodó

A két nagy formátumú uralkodó történelmi tette nem egyenértékű: amíg a 971-től 997-ig uralkodó Géza államálmodó volt, addig fia, István államalkotó lett – állítja dr. Makk Ferenc történész, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

Géza a 970-es évek elején megkeresztelkedett, és az István nevet kapta, csakúgy, mint később Vajknak született fia. Az ő esetében mégis pogány neve maradt használatos, ami eredetileg Dzseücsa volt, a Géza csak későbbi félreolvasás nyomán terjedt el. Ez az új hit iránti kisebb elkötelezettségét jelzi?

– Csak a két név használata alapján Géza vallásosságának mértékét illetően nem lehet egyértelmű választ adni. A kettős névhasználat máshol is divatban volt, például a kortárs Nagy Vlagyimir kijevi fejedelem megkeresztelkedése után a régi Vlagyimir név mellett viselte a keresztény Vaszilij nevét is. Géza-István és Vajk-István esetében azonban számolni kell a magyar vezetőréteg körében ekkor még élő török (türk–kazár) nyelvi hatással is. Forrás bizonyítja: Géza 972-es megkeresztelkedése ellenére sem lett meggyőződéses keresztény, hanem félkeresztény-félpogány nagyúrként viselkedett. Német kútfő szerint Géza „amidőn főpapja megrótta őt azért, mert a mindenható Istennek és az istenségek különböző bálványainak egyaránt áldozott, azt válaszolta: elég gazdag és hatalmas ő ahhoz, hogy ezt tegye". De ebben sem volt egyedül Géza. A 960 körül meghalt Jó Hakon keresztény norvég király részt vett pogány véráldozatokon, a pogány istennek, a germán Odinnak szentelt serlegre pedig keresztet vetett. Ugyancsak felemás volt Géza felesége, Sarolt vallási felfogása. Korabeli tudósítás szerint Sarolt ˝vezetése alatt kezdődött el a keresztény hit, de pogánysággal keveredett a beszennyezett vallás˝. Géza részéről a nyugati rítusú kereszténység felvétele alapvetően politikai célokat szolgált. Bent a fejedelemségben ürügyként használhatta a központosító törekvéseivel szemben lázadó pogány törzsi vezetők elleni fegyveres fellépéshez. A külpolitikában pedig a német birodalommal való kibékülést szolgálta, illetve alapozta meg. Éppen ennek fontos előfeltétele volt Géza megkeresztelkedése.

dr. Makk Ferenc történész
dr. Makk Ferenc történész

– Mire szolgált Géza fejedelem német politikája?


– Uralkodása során mindvégig békés kapcsolatokra törekedett a Német–római Császársággal. Ebben két karakterisztikus periódus figyelhető meg. A 970 táján a magyar nagyfejedelem külpolitikai okok miatt nyitott a német fél felé. A 970-es súlyos arkadiopoliszi vereség után a Bizánci Birodalom katonai támadásától való nagyfokú félelem késztette őt arra, hogy kibéküljön I. Ottó császárral. A német uralkodó a magyar–bizánci viszályban Géza oldalára állt, mert nem értett egyet a basileus terjeszkedő törekvéseivel birodalma közvetlen szomszédságában. A 990-es években viszont Géza részéről belpolitikai okok játszottak döntő szerepet a magyar–német viszony alakításában. A magyar uralkodó központosító politikájának folytatása érdekében saját fiára, Istvánra kívánta hagyni a nagyfejedelmi méltóságot – a nomád szokásjog szerinti törvényes örökössel, Koppánnyal szemben. Ehhez német földről remélt és kapott is hathatós támogatást. Ezért jött létre 996-ban a bajor Gizella és István herceg házassága. Ebből az alkalomból III. Ottó császár hatalmi jelvényként lándzsát küldött Istvánnak, amivel egyértelműen jelezte: ő csakis Istvánt hajlandó elismerni a leendő magyar uralkodónak. Az általa adott katonai segítség juttatta győzelemhez Istvánt 997-ben Koppány ellenében.


– Hasonló szövetségkötés vezette Gézát, amikor elvette Saroltot, Gyula lányát, akinek erdélyi szállásterületére biztosan nem terjedt ki uralma?

– Így igaz. Ez is szövetségkötés volt, mégpedig Taksony és Gyula között.
Taksony fejedelem ezáltal biztosította a maga számára Gyula egyetértését és támogatását utódlási tervéhez, amelynek révén – a legitim örökös, Tar Szerind helyett – saját fiára, Géza hercegre örökíthette fejedelemségét. Cserében viszont a dinasztikus kapcsolattal Taksony magával egyenrangú félnek ismerte el Gyulát, s nyilván vállalta azt is, hogy nem avatkozik a nagy hatalmú erdélyi vezér törzsi államának ügyeibe. Sarolt rendkívüli egyéniség volt. A messze földön híres szépségű fejedelemasszony férje életének utolsó éveiben – Géza betegeskedése idején – jelentős szerepet játszott az ország irányításában. Megbízható nyugati forrás elmondja: Adalbert prágai püspök ˝levelet küldött a magyarok nagyurához, sőt, inkább annak hitveséhez, aki az egész országot férfikézzel tartotta hatalmában, és mindazt, ami a férjéé volt, maga irányította˝. Egyébként Géza fejedelmi hatalma ebben az időben jogilag az egész Kárpát-medencére, ténylegesen azonban csak annak nyugati felére – a Dunántúlra, Nyugat-Felvidékre és a Dráva–Száva közére – terjedt ki. A keleti országrészek gyakorlatilag önállósodó törzsek birtokában voltak.



– Tudjuk, hogy Géza milyen neveltetésben részesítette Istvánt?

– István neveltetéséről teljesen megbízható forrásunk nincs. A hazai kútfők azon információi, miszerint gyermekként királyi nevelésben részesült, teljesen átitatta őt a grammatika – azaz a latin olvasás-írás – tudománya, járatos volt a szónoklattanban és az egyházi zenében, s Adalbert püspök nevelte, az 1083-as szentté avatás igazolására keletkezett legendák utólagos szépítései. A 980 táján született Istvánt hamarosan megkeresztelték, s az udvarban működő térítő püspök és papjai foglalkozhattak vele. Megtaníthatták őt latinul olvasni az elemi vallásos szövegeket, de feltehetően írni már nem tudott. A családja sem ösztönözhette többre. Nagy Károly császár latintudása is csupán ezen a szinten állt. A korszak uralkodóinak többsége nem rendelkezett a latin írás és olvasás ismeretével. Feltűnő kivétel volt III. Ottó császár, akit a saját kora „a világ csodájának" tekintett, mert németül, latinul és görögül egyaránt jól tudott írni, olvasni és beszélni. István a családi környezetben gyakorlatias nevelést kapott: a mindennapi élet teendői mellett a leendő uralkodó számára fontos foglalatosságok – így a lovaglás, a fegyverforgatás, a vadászat, a tanácskozás – ismeretanyaga képezte neveltetése fő tárgyait.


– Az államalapítás és a kereszténység felvétele Istvánhoz kötődik, akinek fénye mindig is eltompította apjáét. Milyen szerepe volt a nagy műben Gézának?

– Szerintem oly módon lehet választ adni, hogy megnézzük, az államalapítás és az egyházszervezés területén mit tett az egyik és mit végzett a másik. Géza fejedelem nevéhez fűződik a Nyugat felé nyitás, a római rítusú keresztény térítés elkezdése, térítő püspökség szervezése, Pannonhalma megalapítása, az ország nyugati felében – a törzsi erők felszámolásával – a fejedelmi hatalom megszilárdítása. István érdemének tudható be a nyitás kiszélesítése – Németország mellett kiváló viszony létesítése a pápasággal és Bizánccal is –, a királyi rang emelése, azaz a koronázás, két érsekséggel együtt nyolc vagy tíz állandó egyházmegye felállítása, több szerzetesi kolostor létesítése, a közép- és alsó szintű egyházi szervezet megalapozása, a tized bevezetése, az országos méretű térítőtevékenység beindítása, a királyi hatalom kiterjesztése az egész Kárpát-medencére, a vármegyerendszer megteremtése, a központi irányítású haderő létesítése, új típusú királyi tanács felállítása, a szabadok megadóztatása, a pénzverés és oklevelezés bevezetése, az országos jellegű törvénykezés megszervezése, a magántulajdon létrehozása. A tények alapján nem lehet kétséges: a mérleg nyelve egyértelműen István javára billen, aki jóval többet alkotott, mint apja, Géza.



– Változott Géza történészi megítélése az elmúlt évtizedekben?

– Az előbb mondottak ellenére Géza történészi értékelésében mindig kétféle vélemény volt jelen. Az egyik koncepció úgy látja – tegyük hozzá: minden hiteles bizonyítás nélkül –, hogy a hazai kútfők a szentté avatott fiú javára szándékosan elhomályosították és kisebbítették az apa érdemeit. E nézet szerint Géza történelmi szerepe azonos vagy csaknem azonos Istvánéval. A másik felfogás – a kritikailag elemzett hazai és külföldi kútfők hiteles adatai alapján – azt vallja, hogy Géza történelmi tette jóval kisebb, jóval szerényebb István tevékenységéhez képest. Amíg Gézának az úttörés, az első jelentős és bátor lépések megtétele tulajdonítható, addig vitathatatlanul István érdeme az elődje által lerakott alapok teljessé tétele után az egészen új állami és egyházi struktúra felépítése. A magyarság fennmaradását a keresztény királyság, a keresztény magyar állam megteremtése biztosította. A két nagy formátumú uralkodó részvétele az alkotásban azonban nem egyenértékű. Kölcsönzött kifejezéssel élve: amíg Géza államálmodó volt, addig István államalkotó lett.

Olvasóink írták

  • 6. angelgirl 2009. augusztus 21. 17:13
    „Az igazság az, hogy István és társai annyi ember megöltek a hit nevében, hogy én például szégyellem, hogy gyerekeinknek ezt nem nagyon tanítják. Szomorú, hogy nem a teljes igazságot, hanem egy-egy jobb részét emelik ki mindegyik uralkodó életéből. A szégyen az övéké. Hány honfoglaló magyarnak kellett meghalnia??? Miért kellett a német liba (Gizus) beleszólása is?? Azáltal, hogy Ottó védte, nem lettek annak idején a németek talpnyalói???”
  • 5. pancser 2009. augusztus 20. 18:46
    „Nem értem miért kell István érdemeit közvetve leértékeleni? Kellenek a példaképek és István a mai napig érvényes elveket vallott. Történetesen azt, hogy vagy alkalmazkodunk, vagy megszűnik a nemzet. Koppány elveszejtette volna a nemzetet, mint ahogy utódai is. Nem szeretem az ősmagyarkodást, az a pusztákra való amit 1100 éve magunk mögött hagytunk. Szépen kaptuk a pofonokat, a rablóhadjáratokat abba kellett hagyni, István belépett Európába nemzetének megkeresztelésével és a pápai koronával.”
  • 4. LiamDevlin 2009. augusztus 20. 11:59
    „Szerintem óriási hiba a mai magyar politikát belekeverni ebbe a cikkbe!
    Hozzászóló társaim kérem vonatkoztassunk már el!!
    Végre egy jó cikk..”
  • 3. Ms.Wolf 2009. augusztus 20. 11:19
    „Jó is lenne... újra, Árpád, Géza, Vajk...
    Ha most látnák hazánkat, ríva fakadnának.
    A magyar politika már az István/ Koppány kérdésnél el lett rontva. -szerintem”
  • 2. Reális 2009. augusztus 19. 21:58
    „A hajukat tépnék,hogy egy tróger rablóbanda vezeti az országot!”
  • 1. xo16zy 2009. augusztus 19. 16:42
    „Ha valamilyen időgép segítségével Géza és István egy-egy pillantást vethetett volna a mai magyar parlamenti csürhére, azt hiszem hagyják az egész államalapítást a fenébe és gondtalanul vándoroltak-lovagoltak volna tovább a pusztában....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Micimackós füzetet akarok! Tanszerbevásárló körúton jártunk

A közelgő szeptemberi becsengetés apropóján a megye két legnagyobb városában, valamint Ausztriában és Szlovákiában kutattuk az olcsó tanszereket. Tovább olvasom