Kisalföld logö

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -8°C | -1°C Még több cikk.

Gazdászok olimpiai arannyal és lánggal

Bauer Rudolf a Mosonmagyaróvári Gazdászok Atlétikai Clubjának (Mogaac) színében olimpiai aranyérmet nyert még 1900-ban. A patinás klub – mely összesen 12 szakosztályt működtetett – tegnap ünnepelte 125 éves évfordulóját: az emlékülésen elismeréseket adtak át.
Százhuszonöt év alatt 12 sportágban – atlétika, birkózás, céllövészet, evezés, karate, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, sakk, tenisz, vívás – rengeteg magyar bajnok, válogatott sportolót, sőt, Bauer Rudolf személyében olimpiai bajnokot is adott a magyar sportnak a Mosonmagyaróvári Gazdászok Atlétikai Clubja (Mogaac). A kiemelkedő eredményekre, sportolókra, a sportegyesület történetére Palkovits Gusztáv, az egyesület elnöke emlékezett.

Bauer az egyetlen

olimpikon és bajnok


– Már az 1881-es megalakulás sem volt szokványos: Magyar-

Óvári Torna és Vívó Egylet néven küldtek kérvényt a hatóságokhoz az akadémiai hallgatók. Az elnökségbe hét magántanár került, a klubnak mindig tanár elnöke volt. Ebben az időszakban országosan is megsokszorozódtak a párbajok, emiatt a képviselőház betiltotta azt, így a mosonma-

gyaróvári egyesület neve is Magyaróvári Athlétikai Club lett 1895-ben. Ekkor már „városi” tagja is volt, például a helyi plébános. Négy év múlva azonban engedélyezési eljárás indult, hogy a klubnak csak az akadémia kötelékébe tartozó tagjai lehessenek. A név is ismét változik: Magyar-Óvári Akadémiai Atlétikai Club. Érdekesség, hogy az egyesület szertárosát ekkor Bauer Rudolfnak (aki akkor elsőéves hallgató) hívták. Bauer egy évvel később a párizsi olimpián diszkoszvetésben olimpiai bajnoki címet szerzett, s dicsőséget Mosonmagyaróvárnak – meséli.

Puskásék

a Wittmann parki pályán


Az 1960-as években aztán városi fiatalok is sportolhattak a klubban: 1990-re már a sportolók fele nem egyetemi hallgató volt, mára csak 30 százalék maradt az itt tanuló sportolók aránya. A szabadidő- és tömegsport tekintetében azonban jobb a hallgatói arány.
– A Wittman parki pályát 1912-ben adták át, akadt olyan gazdászbajnokság, ahol több ezren szurkoltak a versenyzőknek – folytatta Palkovits Gusztáv. – Érdekesség, hogy az egyik korabeli – 1926-os – felvételen a rúdugró sajátos technikával lendült át a három méter feletti akadályon: mint kiderült, azért, mert semmilyen szivacs nem védte őket a leérkezésnél. 1949 előtt széthordták az egykori klubházat, 1950-ben visszavette a helyi tanács a pályát, s a mostani MTE 1904 egyesületnek adta. Megjegyzendő, hogy 1954-ben ezen a pályán játszott edzőmeccset a berni világbajnokságra induló magyar labdarúgó-válogatott a mosonmagyaróvári legjobbakkal. Emlékszem, hogy a Hubertus söprögetője és Puskás a meccs közben leköpték egymást, ám a vacsoránál már kibékültek – mondta.

Hegyeshalomig

a müncheni lánggal


1965-ben a Mogaacnak már hét szakosztályban 427 tagja volt. Még ebben az évben átadták a ma is funkcionáló sportcsarnokot. 1972-ben a müncheni olimpia jegyében készülődtek a mosonmagyaróvári sportolók: néhányukat az a megtiszteltetés érte, hogy vihették a megyénkben is áthaladó olimpiai lángot váltófutásban egészen Hegyeshalomig. 1981-ben három új létesítményt adtak át: csónakház létesült a Mosoni-Duna partján, egy bitumenes játéktér a sportcsarnokkal szemben, míg a sportcsarnok alagsorában konditermet alakítottak ki. A klub 1987-ben felvette a Mogaac Diáksport Egyesület nevet. A jelenlegi helyzetről Palkovits Gusztáv így folytatta:
– A karateszakosztály idén nagyszerűen teljesített, az atléták két versenyen értek el helyezést, a női kézilabdások hatodikak lettek az NB II-ben. A férfi kosárlabdázók a megyei bajnokságba neveztek, ahol a második helyet szerezték meg. Örömteli viszont, hogy hosszú idő után ismét férfi kézilabdacsapat szerveződött, akik ősz óta a megyei pontvadászatban szerepelnek – mondta.

Kilencvennégy éves

díszvendég Budapestről


– A klub történetében olimpikonunk Bauer Rudolfon kívül nem volt, ellenben sok válogatott sportolóval büszkélkedhetünk. Így a harmincas években Szondy István atléta, majd a kilencvenes évektől többek közt shotokan karatéban Violka Márió, Kovács Krisztián, Juszt Renáta, Juszt Ottó, Mácsik Zsolt vagy Mácsik János is egykori vagy jelenlegi válogatott. Gerelyhajításban 1918-ban országos csúcstartó volt Szakáll Máté.
– A 125 éves évfordulót megünneplő tegnapi jubileumi emlékülésünkre 300 meghívót küldtünk ki. Egykori sportolóink lakhelyének felkutatásán rengeteget fáradoztunk. Szondy Istvánról annyit tudtunk meg, hogy Ausztráliában él. Nagy örömünkre a 94 éves Ízinger Pált – ő dunántúli sprintbajnok volt – Budapesten találtuk meg: ő volt az emlékülés díszvendége.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

300 készítményt lehet januártól patikán kívül is árusítani

Mintegy 300 készítményt lehet januártól patikán kívül is árusítani - közölte az Egészségügyi… Tovább olvasom