Kisalföld logö

2018. 02. 19. hétfő - Zsuzsanna -5°C | 3°C Még több cikk.

Gazdasági kalauz Franciaországról

Francia üzleti partnerkapcsolatot még ma is nehezen alakítanak ki magyar üzletemberek, vállalatok.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megjelentette „Gazdasági kalauz Franciaországról" című kiadványát, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával készült.
 
Részletes információt tartalmaz a kiadvány a francia gazdaságról a következő témákat érintve: vállalatalapítás Franciaországban, a francia munkatörvény legfontosabb rendelkezései, magyarországi vállalatok vagy magánszemélyek franciaországi munkavállalási, vállalkozási és cégalapítási lehetőségei, a francia adózás szabályai, az üzleti érintkezés normái Franciaországban, a főbb francia makrogazdasági mutatók és gazdasági folyamatok. A kiadvány ingyenesen elérhető kamaránkban, igény szerint eljuttatjuk az érdeklődőkhöz. További információ Babos Georgina ad a 96/520-228-as telefonszámon vagy a babosgeorgina@gymskik.hu e-mail címen. A továbbiakban részleteket közlünk a kiadványból.
 
Az üzleti érintkezés normái

Francia üzleti partnerkapcsolatot még ma is nehezen alakítanak ki magyar üzletemberek, vállalatok. Sokszor ismeretlennek, egzotikusnak tekintik a francia piacot. Ennek oka egyrészt a nyelvi akadályokban, másrészt a tradícionális kapcsolatok hiányában keresendő, sőt néha a történelmi szembenállásokra is visszavezethető. Ugyanakkor, ha az üzleti életben csak zavaró szubjektív érzések és főleg a nyelvi akadályok eltűnnek, ha tehát a francia partner képes korrektül angolul vagy németül tárgyalni, vagy a magyar fél tesz erőfeszítést a franciául történő kommunikáció felé, az áthághatatlannak tűnő akadályok eltűnnek.
Természetesen a francia vállalattal való együttműködés ugyanúgy megkívánja a kapcsolat gondos ápolását, mint bármelyik más fejlett ipari ország piacának kapcsolatainál. Elengedhetetlenül fontos az üzleti lehetőségek kiaknázásához egy állandó közvetítő igénybevétele a piacon, a vele való gyakori személyes találkozó, a szektor mérvadó szakvásárán való megjelenés, a társadalmi környezet szokásainak ismerete.
 
Kereskedelmi és étkezési kultúra

Nehéz ugyan általánosítani, mégis felsorolható a francia üzletfél néhány olyan sajátossága, amely megkülönbözteti más fejlett piacok szereplőitől. A francia üzletember általában kevésbé tájékozott a külvilág eseményeiről. Ahogy mondani szokták, a francia üzletemberek klisékben gondolkodnak és ezek a klisék rendszerint hosszan túlélik a valóságos helyzet változásait. Ezért a francia üzletemberek folyamatos és hiteles tájékoztatása rendkívül fontos napi teendő.
Túlzás nélkül állítható, hogy a napi üzleti kapcsolatokban a „gentleman agreement" gyakorlata kihalt Franciaországban. Azok a kevésbé felkészült magyar kisvállalatok, amelyek megfelelő szerződés és garanciális biztosítékok hiányában kezdenek dolgozni Franciaországban, reménytelenül futhatnak a követelésük után.
A francia üzletfél viszont igen nagyra értékeli, ha külföldi partnere jól beszél franciául, jól ismeri a francia társadalom aktuális politikai, gazdasági ügyeit, történelmét, kultúráját, művészeteit, sőt még étkezési kultúráját is. Nagyobb biztonságban érzi magát ugyanis, ha feltételezheti, külföldi partnere „francofon", „francofil". Az ilyen partnerben jobban megbízik.
 
Estébe nyúló munkaidők

A francia üzletemberek a látszólagos könnyedségük ellenére komoly, megbízható ügyfélnek tekinthetők. Nagyra értékelik a személyes találkozást, bár annak hivatalos formáját szívesen cserélik fel egy kötetlenebb beszélgetésre egy ebéd vagy vacsora mellett, így az üzletek egy része tulajdonképpen az étkezőasztal mellett köttetik. A napi munkarendet is az étkezések határozzák meg, délben körülbelül két órát szánnak az ebédre, így a munkaidő este hat óráig tart, illetve jóval azon túl.

Az üzleti életben nincs nagy hagyománya a tárgyalópartner megajándékozásának, ennek ellenére szívesen fogadják, ha egy magyar specialitással lepik meg őket. Annak ellenére, hogy Magyarországot sajnos csak kevés francia ismeri igazán, a tokaji borok és a magyar konyha híre Franciaországba is eljutott.

Az EU-csatlakozás óta komolyabb ügyfeleknek tekintik a francia cégek a magyar partnereket és gyakrabban törekednek hosszabb távú üzleti kapcsolatok kialakítására. Franciaország az exportban a 4., importban az 5. legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. 2005-ben kivitelünk értéke hosszú évek óta először csökkent, az importé 13,9 százalékkal bővült. A kétoldalú forgalom egyenlege közel 400 millió euróval romlott és negatívvá vált. Magyarország egyike a francia külgazdaság szempontjából legfontosabb 25 országnak, amelyre a francia Külkereskedelmi Minisztérium külön akciótervet dolgozott ki.
 
Tőkebefektetések

Franciaország az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, a beruházások néhány ágazatra (energia- és élelmiszeripar, nagykereskedelem, gyógyszeripar, vízgazdálkodás-környezetvédelem) koncentrálódnak és alapvetően nagyvállalatok invesztícióit jelentik. A 2005 végén hazánkban működő mintegy 350 francia érdekeltségű vállalat összesen több mint 60 ezer embert foglalkoztat. A legjelentősebb francia befektetők: EDF (villamos energia), Sanofi (gyógyszeripar), GDF (gázszolgáltatás), Servier (gyógyszeripar), Vivendi (vízszolgáltatás), Alcatel (telekommunikáció), Total Fina (olaj-, festékipar), Michelin (gumiabroncs) és Auchan (kereskedelem).

Egy-egy jelentősebb, tervezett beruházás a multinacionális francia nagyvállalatok részéről még mindig meghatározó a beruházások szintjének emelkedésében. Ezek közt említhető az Accor szállodaipari csoport 30 millió eurós beruházása – a Novotel melletti Kongresszusi Központ felújítása és két Ibis szálloda építése – és a Sanofi-Aventis júliusban átadott új csomagoló üzeme, amellyel megduplázta csomagolókapacitását, vagy a Decathlon első magyarországi áruházának felépítése.
 
Külgazdasági kapcsolatok

Elsősorban a tavalyi franciaországi Magyar Gazdasági Év rendezvénysorozatának hozadékaként jelentős mértékben növekedett a magyarországi partnerkapcsolatok iránt érdeklődő francia kis- és közepes vállalatok száma és mintegy 20 francia cég telepedett le hazánkban befektetési vagy egyéb kereskedelmi-szolgáltatási céllal. 2005-ben nemzetközileg jól ismert, nagy francia cégek (Vinci, Veolia, Suez, Colas, Alstom) metróépítési, autópálya-építési, szennyvíz-tisztítóval kapcsolatos versenytárgyalási kiírásokat nyertek el, ezzel is növelve a francia jelenlétet hazánkban.
 
Cégbejegyzés barátságosan

A cégalapítással kapcsolatos összes eljárási kötelezettség Franciaországban központosított formában valósul meg. A kereskedelmi és iparkamarákon belül működő, úgynevezett cégbejegyzési központok (CFE) egyablakos rendszere révén a cégalapítás során felmerülő összes kötelező jellegű jogi, közigazgatási, társadalombiztosítási, pénzügyi bejelentésnek, a cég tevékenysége során felmerülő változásoknak és a cég megszűnésének egy helyen történő elintézése valósul meg. A CFE feladata a dossziék összegyűjtése és a megfelelő szervezetekhez, hivatalokhoz (adóhivatal, nyugdíjbiztosító, cégbíróság, betegsegélyző pénztár, statisztikai hivatal) eljuttatása. A CFE csak formálisan ellenőrzi a benyújtott dokumentumokat és egy elismervényen igazolja vissza az átvett iratokat.

Ezek a központok barátságos és kultúrált körülmények között végzik a cégbejegyzéssel kapcsolatos eljárást. Az a vállalkozó, aki céget kíván alapítani – legyen akár belföldi vagy külföldi –, ezeken a helyeken hozzájuthat a cégalapításra és a cég lehetséges üzleti elképzeléseire vonatkozó szükséges információkhoz. Konkrét adatok birtokában az ügyfél – ha valóban céget kíván alapítani – időpontot kérhet a központtól. Kétféle nyomtatvány létezik: az egyik az egyéni vállakozások, a másik a társaságok részére van kidolgozva. A nyomtatványok mindkét esetben egy lapból állnak és csak a legszükségesebb információkat kérik.
Az ily módon kért adatokat a cégbejegyzési központok hivatalosan megküldik a cégbírósághoz, a társadalombiztosítással foglalkozó szervezetekhez, a statisztikai és más hivatalokhoz. Ezek a szervezetek csak a cégbejegyzési központok közreműködésével fogadják el az ügyfelek beadványait. Hiánypótlásra, a vitatott kérdések személyes megbeszélésére, egyeztetett időpont alapján a későbbiekben is lehetőség nyílik. Az egyablakos rendszer, az egy nyomtatvány és az egy szervezet igénybevétele révén, 24 órára csökken a cégeljárás időtartama és a rendszer nagymértékben megkönnyítette a vállalkozók életét. A statisztikai hivataltól kapott cégbejegyzési szám pedig megkönnyíti a különböző szervezetek közötti információcserét. Változás esetén is az 14 jegyű sorszámból 9 számjegy mindig ugyanaz marad, így a cégek változásai is jól nyomon követhetők a hatóságok számára.
 
Munkavállalás Galliában

A két ország között munkaerő áramlás a múltban nem volt és Franciaország hazánk uniós csatlakozása után is fenntartotta a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. 2006 áprilisában a munkaerőpiacának fokozatos és ellenőrzött nyitásáról döntött a francia kormány, ennek értelmében némely szakmákban vállalják a részleges liberalizálást, például szakácsok, kőművesek, pincérek, kereskedelmi ügynökök esetében.

A munkavállalási engedélyek beszerzésének kötelezettségét továbbra is fenntartják, ugyanakkor az eljárás lényegesen rövidült és egyszerűsödött, mivel a megyei munkaügyi központok ezekben a szakmákban már nem vizsgálják a helyi munkaerőpiac helyzetét. A francia munkaadók élhetnek az egyszerűsített külföldi munkaerő-beléptetési eljárás lehetőségével 7 fő tevékenységi kategóriába sorolt 61 szakma esetében. Ezen szakmák esetében a külföldi munkaerő-szolgálatok összhangban vannak a francia foglalkoztatási helyzettel. Az engedély beszerzésének általánosabb útja, amikor a vállalat szerzi azt be, de Franciaországban valamilyen jogcímen már huzamosabban tartózkodó személy a helyi prefektúrákon kaphat engedélyt.
 
Franciaország fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását a 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok viszonylatában. Párizs ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a francia ipar szükségleteinek megfelelő szakképzettséggel rendelkezők esetében rugalmasan fog eljárni a munkavállalási engedélyek kiadása során. Franciaország budapesti nagykövetségének elérhetőségei: 1/374-1100, 1/374-1140.
 
A Magyarországon jelen lévő francia érdekeltségű cégek közül 10 a világ 100 legnagyobb transznacionális vállalata közé tartozik (Suez, Lyonnaise des Eaux, Renault, Rhône-Pou-lenc, Total Fina, Alcatel, Peugeot, Vivendi, Michelin, Carrefour). 2005 januárjában a Hungexpo privatizációs pályázatát a GL Events francia kiállítás-szervező cég nyerte meg, amely a következő 4-5 évben mintegy 40 millió euró beruházást tervez.
 
Franciaország területi rendszere

Az anyaország 22 régióból és 96 megyéből áll. Négy tengeren túli területe van – Guadeloupe, Martinique, Guyane, La Réunion – és öt tengerentúli önkormányzata: francia Polynézia, Wallis és Futuna, Mayotte, Saint-Pierre és Miquelon és az ausztrál és délsarki területek. A Nouvelle Calédonie az európai piac szíve.
Lakosok száma Franciaországban: 61.044 ezer
Háztartások fogyasztása: 235,7 milliárd euró
Aktív népesség: 27.637 ezer
Munkanélküliségi ráta: 9,5%
 
Franciaország első húsz beszállítója
1. Németország
2. Olaszország
3. Spanyolország
4. Belgium
5. Egyesült Államok
6. Egyesült Királyság
7. Hollandia
8. Kína
9. Japán
10. Svájc
11. Írország
12. Oroszország
13. Norvégia
14. Svédország
15. Portugália
16. Ausztria
17. Algéria
18. Törökország
19. Lengyelország
20. Dánia

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétszázmilliárd a pólusvárosoknak

A következő hét évben 600–700 milliárd forint áll rendelkezésre a pólusvárosok fejlesztésére,… Tovább olvasom