Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

Gazdára váró kastélyok

A műemlék kastélyok felújítása, s bennük valamilyen rentábilis funkció kialakítása több száz milliós, olykor milliárdos tőkeinvesztíciót igényel. Ilyen célra azonban sem pályázható állami források, sem banki hitelek nem állnak rendelkezésre, s az uniós pénzek is csak a kiemelkedő értékű épületek esetében érhetők el.
Ma Magyarországon közel nyolcszáz műemlék kastély és kúria található. Közülük kilencven van állami tulajdonban, ebből huszonkettő a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához (MNG), tizenhárom pedig az idén januártól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez, míg a többi műemlék ingatlan különböző szervezetekhez, egyházakhoz, alapítványokhoz, önkormányzatokhoz és magánbefektetőkhöz tartozik.

Utóbbiak szerencsésebbnek számítanak, hiszen a működtető - legyen az vállalkozó vagy egyéb szervezet - nemcsak az átvételkor újítja fel az érintett ingatlant, hanem az éves állagmegóvást is rendre ellátja. Jóval rosszabb helyzetben vannak a tőkeszegény önkormányzatok és cégek tulajdonában lévő műemlékek: ezen épületeknek a helyreállítása ugyanis - a saját tőke, a pályázható állami források, valamint a hasonló célra felvehető banki hitelek hiány miatt - továbbra is várat magára. (Banki kölcsönt a gyakran több száz millió forintot felemésztő felújításhoz nem kínálnak a bankok, mivel műemlék ingatlanra nem lehet jelzálogjogot bejegyezni.)

Elapadó állami támogatás

Az eddig lassan csordogáló állami támogatás idén tovább csökkent: amíg 6-8 éve milliárdos nagyságrendű volt a tavaly megszűnt kincstári szervezet, valamint az MNG kezelésében lévő épületek karbantartására fordítható éves keret, addig idén csupán ez utóbbi szervezet kapott az állami büdzséből, mindössze 127 millió forintot. Varga Kálmán igazgató szerint az MNG-hez tartozó kastélyok esetében - melyek között számos, építészetileg is kiemelkedő, komoly kulturális értéket képviselő létesítmény található - persze van lehetőség uniós források bevonására. Ezzel élt is a szervezet, s a sikeres pályázat eredményeként a fertődi Esterházy-kastély helyreállításához 4 milliárd, az edelényi L'Huillier-kastélyhoz pedig 2,5 milliárd forintot sikerült nyerni, így felgyorsulhat az épületek felújítása.

S hogy hogyan alakul a többi állami tulajdonú - a volt KVI kezelésében lévő - kastélyépületek további sorsa? Kérdésünkre a januárban megalakult Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél elmondták: az állam tulajdonában és az új szervezet kezelésében mintegy háromszáz műemlék ingatlan található. Ezek között tizenhárom kastélyt és kúriát - egyebek mellett a soponyai Zichy-, az iszkaszentgyörgyi Poppenheim-, valamint a sopronhorpácsi Széchenyi- és a benczúrfalvai Forgács-kastélyt - tartanak nyilván, melyekre a hasznosítási koncepció kidolgozása jelenleg még folyik.

Erősödik a kontroll

Ha ez a koncepció elkészül, pályázati úton keresnek a műemlék ingatlanokra kezelőt. Várható, hogy a pályázatoknál a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek a vagyonkezelési szerződésekben vállalt felújítási és állagmegóvási kötelezettség pénzügyi megalapozottságára és a hasznosítási célok megvalósíthatóságára. Az MNV Zrt. ugyanis a kastélyok hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely a magyar állam számára a várható bevétel, megtakarítás vagy más előny alapján a legkedvezőbb - hangsúlyozták. Arról, hogy számításaik szerint mikorra várható az első pályázatok kiírása, nem kaptunk információt.

Ugyanakkor azt is megerősítették a szervezetnél, hogy a közeljövőben várhatóan felülvizsgálják a már vagyonkezelésben lévő műemlék kastélyok, kúriák vagyonkezelői szerződéseit is. A fokozott figyelemre azért van szükség, mert a piaci alapon vagyonkezelésben lévő kastélyépületek esetében is biztosítani kell a bejutást például a kastélykertbe vagy a kiemelt műemléki jelentőséggel bíró épületek helyiségeibe, ami jelenleg nem minden esetben valósul meg.

Egyébként a műemlék épületek műszaki állapotának felmérése is folyik, s rövidesen ezek alapján elkészülnek az egyes épületekre vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmányok (ez tartalmazza a szükséges költségbecsléseket) és műemléki értékbecslések, melyek alapján pontosan meghatározható lesz az épületek hasznosíthatósága. S ezek megléte szükséges ahhoz is, hogy a kastélyok egy részének hasznosításához az ÚMFT keretein belül uniós forrásokra pályázhasson az MNV Zrt.

Szűkre szabott mozgástér

Az állami tulajdonú kastélyok, kúriák 2007 végéig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) égisze alá tartoztak, melyek közül jó néhányra - évente - vagyonkezelői pályázatot írtak ki. A vagyonkezelői jog - amely az állami tulajdonból elidegeníthetetlen műemlék ingatlanok esetében maximum 99 év lehet - a bérlői és a tulajdonosi jog között mozog. A korábbi - a KVI és a nyertes pályázó között megkötött - szerződések szigorúan rögzítik a helyreállítás szempontjait, és meglehetősen szűkre szabott mozgásteret engednek a hasznosítónak.

A nagyobb értékű épületek esetében a pályázónak készpénzben le kell tennie egy bizonyos összeget (ez épülettől függően 10-30 millió forint lehet), az érintett ingatlant nem adhatja el, jelzáloggal nem terhelheti meg, viszont - az eredeti állapotnak megfelelő, 4-6 év alatti felújítás fejében - a pénzügyileg rentábilisnak ítélt (például idegenforgalmi, turisztikai) funkciót a szerződésben meghatározott ideig működtetheti az épületben. Némi kedvezményt jelentett, hogy a képző- és iparművészeti részletek, például faliképek helyreállítására további 2-3 éves "rehabilitációs futamidőt" kaphatott a kastélykezelésre pályázó.

Természetesen a helyreállításról s az új funkcióról elkészített terveket nemcsak az örökségvédelmi hivatallal, hanem az érintett helyi önkormányzattal is egyeztetnie kellett. Két évvel ezelőtt lépett életbe az a szigorítás, hogy a bemutatott felújítási tervet le kell bontani éves üteműre, s ezt - vagyis hogy a nyertes kastélykezelő rendelkezik-e a folyamatos felújításhoz szükséges összeggel - évente ellenőrzi a tulajdonos állam képviselője. Ugyancsak új kitétel lett ekkortól az a feltétel, hogy amennyiben a nyertes vagyonkezelő 60 napnál hosszabb időre bérbe kívánja adni az épületet, ki kell kérnie az állami szervezet engedélyét; korábban ez csak a tíz évnél hosszabb idejű bérbeadásra vonatkozott.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csökkenhetnek a lakásárak - Most kell eladósodni?

A gazdaság talpra állásában bízva érdemes lehet gyenge forintnál devizahitelt felvenni. Tovább olvasom