Kisalföld logö

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 0°C | 6°C

Gárdagumi

Anyósom máig bajban van az idegen szavakkal. Az infarktust következetesen infraktusnak mondta, az influenzát infulenziának, a Hyundai márkát Hunyadinak, a meteorológust meterológusnak, a heteken át rágott guar-gumit pedig avarguminak. Most én is nyelvújítóként tetszelgek, és megalkottam a címben szereplő szót, a gárdagumit, melyet megint jól összerágcsáltunk.
Semmiképp sem szeretném elbagatellizálni az MGTSZ megalakulását. (Ebben az M a magyart jelenti, a G a gárdát, a TSZ pedig ez esetben nem a termelőszövetkezetet, hanem azt, hogy „Tisztára Szálasiék".) Éppen annyira zavar, mint amennyire zavaros az egész. Mert ha igaz, hogy népmesei ihletésű az öltözékük, akkor én valószínűleg rosszul képzeltem el gyerekkori mesehőseimet. Arról már nem is szólva, hogy a népmesék hősei szerencsét próbálni indultak el, nem pedig megvédeni az otthon maradtakat. Arra sem emlékszem, hogy így kezdődött volna a mese: aztán a legkisebb fiú feketébe öltözött, árpádsávos jelvényt tűzött a fekete mellényére, fejére csapta a nyilasterror korszakát idéző kalpagját, fölhúzta az egyik nagy nyugati bevásárlóközpontból származó surranóját, arcára erőltette a világhírű magyar humort idéző, dacosan szigorú, szelíden gyűlölködő vonásait, és elindult megmenteni a magyarságot.
Emlékeim szerint a legényke vagy hamuban sült pogácsát, vagy vereshagymát, kenyeret és szalonnát pakolt a tarisznyájába. Ez egyúttal jelzi is, hogy vagy már őt is meg kellett volna védeni, mert mindig csak erre futotta neki, vagy örömmel kell nyugtáznunk: még a legkisebb magyar fiúnak is jutott a tarisznyájába kenyér, szalonna és vereshagyma, tehát nem kell őt megvédeni. Ha kell, megvédi ő önmagát, akár a hétfejű sárkánnyal, akár a szoclib fenevadakkal szemben, mert kicsi a magyar legény, de erős.

Azóta, hogy nézegetem az avatási szertartás fotóit, egyre csak azon gondolkodom, hogy is leszek én megvédve. Azt sem tudom, pontosan ki vagy kik ellen, mert némi fenyegetést inkább azoktól érzek, akik megmondják nekem, hogy én védett személy vagyok, vagy olyan, akitől meg kell védeni azokat, akikről ők azt mondják, hogy megvédendők.
Mindig is azt vallottam, Ludas Matyi aspektusából szemlélem a (politikai) világot, tehát nem az érdekel, hogy Döbrögi jobbos vagy balos, csak az, hogy elvette a libáimat, amiért nekem (gárdán kívüliként is) háromszor kell elfenekelnem. Arról nincs emlékem, hogy Ludas Matyi az MGTSZ 56 szép szál magyar legényét hívta volna segítségül, tudta, hogy elég lesz a beretvaként vágó esze és az ügyessége. Meg is oldotta a dolgot, és gyanítom, ha ma élne, ő lenne az MGTSZ parancsnoka, és nem egy szerepeit játszó kabarészínész.

Azon is töröm a fejem, hogyan zajlik le majd a magyarságvédés. Mert ugye éleslőgyakorlatot azért mégsem tarthatnak a Kossuth téren, az utcán sem verhetnek szét senkit csak azért, mert ’45-ben lefejtette a kabátjáról a sárga csillagot, és merem remélni, azokhoz sem nyúlnak majd egyetlen ujjal sem, akiknek a nagyszülei a cigány holokauszt áldozataivá váltak. Hallottunk már olyat, hogy valaki rendőri védelmet kér (mint például Kármán Irén), de olyat, hogy valaki a magyarsága miatt kér védelmet, még nem. Kíváncsi vagyok, hányan lesznek, akik mégis kérnek. És ha kérnek, jön-e az 56 legény? Vagy csak 55, mert egyikük éppen hakniban van.

Akkor hát mire ez az egész? Hülye azért nem vagyok, értem én, hogy még mindig itt van ez a randa szájú, hazudós Fletó, aki egyfejű sárkányként több gondot okozott a védendő személyeknek, mint hétfejű társa, de újra mondom: tőle nem kell megvédeni a magyarokat, őt egyszerűen le kell győzni, ahogy a népmesékben is szokás: vagy a várkapu előtt, vagy a voksolás napján. Talán nem mondok vele butaságot: Fletó jobban fél a választási céduláktól, mint a zavaros jelentéstartalmú (egyébként undort keltő) karszalagoktól, meg az ököllel áldást osztó sokadik Lajostól.

Egyébiránt pedig igenis szép arcú, tiszta tekintetű, színmagyar ifjak sorakoztak föl a zászlók alatt. Ha nem tudná az ember, mire gyűltek egybe, azt hihette volna, hogy újraforgatták a Kabarét.

Nagy Bandó András
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A mi pasink: Turner Zsolt

Tovább olvasom