Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Futball-lázban ég az egész világ

A futball a földkerekség legnépszerűbb sportága, a labdarúgó-világbajnokság a legnézettebb esemény. Aki ezt nem hiszi, az kapcsolja be a televíziót június 9-én, garantált, hogy július 9-éig oda lesz láncolva a doboz elé.

Oliver Kahn német válogatott kapust ábrázoló reklám ível át a müncheni Franz Josef Strauss repülőtér közelében húzódó autópálya fölött. Fotó: MTI/Ap/Christof
A futball a földkerekség legnépszerűbb sportága, a labdarúgó-világbajnokság a legnézettebb esemény. Aki ezt nem hiszi, az kapcsolja be a televíziót június 9-én, garantált, hogy július 9-éig oda lesz láncolva a doboz elé. Németország nagyszerű vb-t ígér, a minden bizonnyal precíz szervezés, a csodálatos stadionok és természetesen nem utolsó sorban a kint lévő 32 nemzet válogatottja a garancia erre. Mi, magyarok csak sajnálhatjuk, de azt nagyon, hogy megint nélkülünk zajlik majd a világ sportjának legnagyobb ünnepe.


Már csak hatot kell aludni, és megkezdődik a tizennyolcadik labdarúgó-világbajnokság Németországban. Az az esemény, amelyet már mindenki annyira várt. Ilyenkor megszűnik minden, az emberek úgy alakítják a programjukat, úgy osztják be az idejüket, hogy egyetlen másodpercet se hagyjanak ki a futball szent ünnepéből. Átalakul a gyerekfürdetés ideje, a jószágok is csak a mérkőzések között kapnak enni. A futball-láz, a vb-láz megnöveli az adrenalinszintet.

VB-legek

Országok a legtöbb vb-részvétellel, 17 részvétel: Brazília, 15: Németország és Olaszország, 13: Argentína,12: Mexikó.
Az 1930-as és a 2002-es világbajnokság között a legtöbb gólt elérő országok, 191 gól: Brazília, 176 gól: Németország, 110 gól: Olaszország, 102 gól: Argentína.
Az egy világbajnokságon legtöbb gólt elérő országok, 27 gól: Magyarország, 1954, 25 gól: NSZK, 1954, 23 gól: Franciaország, 1958, 22 gól: Brazília, 1950, 19 gól: Brazília, 1970.
A legnagyobb arányú győzelmek, a döntő körben: 10–1 Magyarország–Salvador, 1982, 9–0 Magyarország–Korea, 1954, 9–0 Jugoszlávia–Zaire, 1974, 8–0 Svédország–Kuba, 1938, 8–0 Uruguay–Bolívia, 1950, 8–0 Németország–Szaúd-Arábia, 2002; a selejtező körben: 31–0 Ausztrália–Amerikai Szamoa, 2001. 
Még nálunk, Magyarországon is. Pedig kis nemzetünk immár húsz éve csak csendes szemlélője a vb-knek. Nem így volt ám ez mindig. Egykoron a világ futballnagyhatalmának számítottunk. Csak egyvalami hiányzott, a vb-arany. Kétszer nagyon közel álltunk hozzá, 1938-ban és 1954-ben. Franciaországban az olaszok, Svájcban pedig a németek leckéztettek meg. Főleg az utóbbi volt fájó, hiszen az Aranycsapat (Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor) messze megelőzte korát, külön klasszist képviselt. Anglián át Brazíliáig még a kisgyerekek is kívülről fújták a magyarok neveit. Mégsem sikerült, attól a német válogatottól szenvedtünk 3–2-es vereséget a berni fináléban, amelyet a csoportküzdelmekben 8–3-ra legyőztünk...

A vetélytárs kapitánya, Sepp Herberger azért imádkozott, hogy a döntő napján essen az eső. Nem esett, szakadt. A tizenhatszor technikásabb magyaroknak nem kedvezett a sáros, mély pálya, az erőnlétileg előttünk járó germánok 0–2-ről 3–2-re fordítottak. Nemzeti gyász vette kezdetét Magyarországon, még az a pletyka is szárnyra kapott, hogy Puskásék több tucatnyi Mercedesért és mezőgazdasági kombájnért eladták a döntőt. Akkor ilyen időket éltünk, bezzeg most mit nem adnánk, ha csak kijuthatnánk az immár 32 nemzetet számláló mezőnybe.

Elszoktunk ám ettől, legutóbb éppen húsz éve, 1986-ban, Mexikóban voltunk tagjai az elitnek. Addig még számolhattak velünk még a legnagyobb riválisok is, azóta egyre hátrébb csúsztunk a világranglistán. Már akkor pezsgőt bontunk, ha a selejtezők sorsolásakor a negyedik kalapból húzzák ki az ország nevét. Közömbösek, közönyösek lettünk, de a futball iránti imádatunk egy szemernyit sem változott. Irigykedünk, persze, hogy irigykedünk a brazilokra (ötször nyertek vb-t), a háromszoros győztes olaszokra és a németekre, a duplázókra: Uruguayra, Argentínára, valamint a szimplázókra, Angliára, Franciaországra. De jó is lenne közéjük tartozni, ilyenkor mondjuk el jó sokszor, hogy az olyan futballhatalmasságok, mint például a spanyolok és a hollandok sem állhattak egyszer sem a dobogó tetejére.

Azt szokták mondogatni, a remény hal meg utoljára. Tartsuk magunkat ehhez, és bízzunk abban, hogy a vb-meccseket a legfiatalabbak is nézik majd, és a látottak alapján elhatározzák, hogy ők is Drogbához, Ronaldinhóhoz, Ballackhoz, Gerrardhoz akarnak majd hasonlítani. Ha ez csak néhányuknak sikerül majd egy kicsit, már van értelme, hogy megint reménykedjünk abban: egyszer majd megint rólunk (is) beszél a világ.


Dobogósok, magyar helyezések

Világbajnokságok: Uruguay, 1930: 1. Uruguay, 2. Argentína, 3. Egyesült Államok; Olaszország, 1934: 1. Olaszország, 2. Csehszlovákia, 3. Németország, 6. Magyarország; Franciaország, 1938: 1. Olaszország, 2. Magyarország, 3. Brazília; Brazília, 1950: 1. Uruguay, 2. Brazília, 3. Svédország; Svájc, 1954: 1. NSZK, 2. Magyarország, 3. Ausztria; Svédország, 1958: 1. Brazília, 2. Svédország, 3. Franciaország, 10. Magyarország; Chile, 1962: 1. Brazília, 2. Csehszlovákia, 3. Chile, 5. Magyarország; Anglia, 1966: 1. Anglia, 2. NSZK, 3. Portugália, 6. Magyarország; Mexikó, 1970: 1. Brazília, 2. Olaszország, 3. NSZK; Németország, 1974: 1. NSZK, 2. Hollandia, 3. Lengyelország, Argentína, 1978: 1. Argentína, 2. Hollandia, 3. Brazília, 15. Magyarország; Spanyolország, 1982: 1. Olaszország, 2. NSZK, 3. Lengyelország, 14. Magyarország; Mexikó, 1986: 1. Argentína, 2. NSZK, 3. Franciaország, 18. Magyarország; Olaszország, 1990: 1. NSZK, 2. Argentína, 3. Olaszország; Egyesült Államok 1994: 1. Brazília, 2. Olaszország, 3. Svédország; Franciaország; 1998: 1. Franciaország, 2. Brazília, 3. Horvátország; Japán-Korea, 2002; 1. Brazília, 2. Németország, 3. Törökország.
Magyarország 1986-ban, Mexikóban vett részt utoljára a világbajnokságon.
 

Játékoscsúcsok

A legtöbb vb-n részt vett játékosok, 5 világbajnokság: Antonio Carbajal, Mexikó 1950–1966, Lothar Matthäus, Németország 1982–1998; 4: Djalma Santos, Brazília 1954–1966, Pelé, Brazília 1958–1970, Uwe Seeler, NSZK 1958–1970, Karl-Heinz Schnellinger, NSZK 1958–1970, Gianni Rivera, Olaszország 1962–1974, Pedro Rocha, Uruguay 1962–1974, Wladislaw Zmuda, Lengyelország 1974–1986, Giuseppe Bergomi, Olaszország 1982–1990, 1998, Diego Maradona, Argentína 1982–1994, Vincenzo Scifo, Belgium 1986–1998, Franky van der Elst, Belgium 1986–1998, Andoni Zubizarreta, Spanyolország 1986–1998, Paolo Maldini, Olaszország 1990–2002, Hong Myung-Bo, Korea 1990–2002.
A legfiatalabb játékosok a világbajnoki döntőben, 17 év 249 nap: Pelé, Brazília 1958., 18 év 201 nap: Guiseppe Bergomi, Olaszország 1982., 19 év 344 nap: Ruben Moran, Uruguay 1950.
A legidősebb játékosok a világbajnoki döntőben, 40 év 133 nap: Dino Zoff, Olaszország 1982., 37 év 241 nap: Gunnar Gren, Svédország 1958., 37 év 212 nap: Jan Jongbloed, Hollandia 1978., 37 év 32 nap: Nilton Santos, Brazília 1962.
A legtöbb játszott mérkőzés a világbajnokságokon, 25 mérkőzés: Lothar Matthäus, Németország 1982–1998 (2052 perc), 23: Paolo Maldini, Olaszország 1990–2002 (2220 perc), 21: Uwe Seeler, NSZK 1958–1970 (1980 perc), Wladislaw Zmuda, Lengyelország 1974–1986 (1808 perc), Diego Maradona, Argentína 1982–1994 (1938 perc). 


További információk:
www.vb2006.delmagyar.hu

Összeállította: Sz. L.–I. P.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Júliusi letölthető észjátékok!

Folytatódik Sárdi Tibornak, az "Ész Ász Top 100" játék győztesének letölthető feladvány-sorozata. Tovább olvasom