Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

Foglalkoztatás és jövedelmek

A gazdaságilag aktív népesságnek (foglalkoztatottak és munkanélküliek) az katív korú népességhez viszonyított aránya a '90-es évek elejétől folyamatosan csökkent Magyarországon.

1997-től az évtized végéig viszont valamelyest emelkedett – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent Társadalmi Helyzetkép című részletes elemzése.

A 15–64 éves népesség aktivitási aránya az 1997. évi 57,8 százalékról 2000-re 60,2 százalékra javult. Az Európai Unió átlagához viszonyítva azonban ez még mindig alacsony.

Az EU-átlag 2000-ben 69,5 százalék volt. Ugyanakkor a közösség átlaga igen nagy eltéréseket takar. Például Olasz országban 59,9 százalék az aktivitási arány, Nagy-Britanniában viszont 76,6 százalék, Svédországban pedig 78,9 százalék. Az aktivitás javulását Magyarországon a munkanélküliség folyamatos csökkenésén kívül a foglalkoztatottak arányának szerény növekedése eredményezte. A gazdasági változások az évtized első harmadában a munkanélküliség nagyarányú növekedését idézték elő.

A gazdasági szerkezet átalakulása és a kelet-európai piacok megszűnése miatt a munkanélküliségi ráta 1993-ban csaknem elérte a 12 százalékot. Azóta folyamatosan csökken ez a mutató, 2001-ben 5,7 százalék volt az elemzés szerint. A ’90-es években folytatódott a munkaerőpiac szektorális átalakulása. A ’80-as évek elején a foglalkoztatottak körülbelül 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 40–40 százaléka az iparban, illetve a szolgáltatásokban.

Az arányok lényegesen megváltoztak 2001-re, amikor körül belül 6 százalékra esett vissza a mezőgazdaságban dolgozók aránya, illetve az iparban foglalkoztatottak az összes kereső 33 százalékát, a szolgáltatási szférában pedig 61 százalékát tették ki. Az elemzés megállapítja, hogy a ’90-es évek első felében a lakosság jövedelme reálértékben folyamatosan apadt, s ez részben a foglalkoztatottság visszaesésével, valamint a foglalkoztatottak reálkeresetének csökkenésével hozható összefüggésbe.

Az 1997-re tehető fordulatot követően megkezdődött a lakosság jövedelmi szintjének lassú emelkedése. A jövedelmek színvonalában a gazdasági aktivitás meghatározó. A keresőtevékenységet végzők jövedelmét jelentősen befolyásolja iskolai végzettségük, ezzel összefüggő pozíciójuk, illetve a lakóhelyük. A fővárosban voltak a legmagasabbak a lakossági jövedelmek. Már 1995-re élesen kirajzolódott az összefüggés: minél alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, annál kisebb azon belül a munka-, illetve annál nagyobb a társadalmi jövedelmek (nyugdíj, szociális ellá tások) aránya – mutat rá egyebek között a KSH elemzése.

(mti)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghalt Serge Silberman

A nyolcvanhat éves korában kedd este párizsi otthonában meghalt Serge Silberman a mozi olyan… Tovább olvasom