Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Fogászati implantáció

A fogászati implantáció (beültetéses fogpótlás) egy műtéti eljárás, mely az utóbbi 10–15 évben egyre szélesebb körben terjed, számos, a hagyományos fogpótlásoknál jelentkező problémát sikerrel old meg.
A fogászati implantátum olyan művi foggyökér, amelyet azért ültetünk az állcsontba, hogy arra koronát, hidat vagy műfogakat rögzítsünk. A hiányos fogazatot helyreállító implantációs fogpótlás javítja a rágást és a beszédet, komfortérzést biztosít és előnyösen változtatja meg az arc esztétikáját.

Mikor előnyös az implantációs fogpótlás?

• Olyan esetben, amikor csak egy vagy két fog hiányzik, nem szükséges ép fogak lecsiszolásával hidat készíteni.
• Rágófoghiány esetén kivehető részleges műfogsor helyett rögzített pótlás, vagyis híd készíthető.
• Teljes foghiány esetén már kisszámú implantátummal a műfogsor rögzítését segíthetjük elő.
• A foghiányos állcsontgerinc állapotától függően adott esetben több implantátum behelyezésével, akár híddal is pótolhatók a hiányzó fogak.
• Azáltal, hogy komfort- és biztonságérzetet nyújt beszéd és rágás közben, megkönnyíti a társas kapcsolatok fenntartását.
• Az implantációs fogpótlás révén elkerülhető a sokak számára az öregséget jelentő kivehető pótlás viselése.


Milyenek az implantátumok?

A szervezetbe csak bioanyagok ültethetők be, melyek nem okoznak semmilyen károsodást, nem oldódnak, a szövetek jól viselik, nem lökődnek ki, ellenük allergia nem alakul ki. Ilyen anyag a titán, amiből az implantátumok készülnek. Alakjuk szerint lehetnek körszimmetrikusak vagy az állcsont formájához alkalmazkodó pengeimplantátumok.

Ki alkalmas a beavatkozásra?

Ki lehet alkalmas implantációs fogpótlás készítésére?
Általában mindenki, aki egészséges. Egyes betegségek növelik a műtéti kockázatot (pl. magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség). Nem tanácsos implantációt végezni nem kezelt cukorbetegségben, a csontanyagcsere zavarainál, citosztatikus, immunszupresszív, antidepresszív és véralvadásgátló kezelés alatt állóknál, súlyos szív- és érbetegségben szenvedőknél. Az implantátum tartósságát csökkenti a dohányzás, alkohol túlzott fogyasztása, a rossz szájhigiéné. A fő korlátozó tényező a meglévő csontállomány mennyisége és minősége, melyet klinikai és röntgenvizsgálatokkal lehet megítélni. Az implantációs fogpótlás azonban csak azoknak jelenthet tartós megoldást, akik nagy gondot fordítanak fogaik rendszeres és szisztematikus ápolására!


A kockázatról

Milyen kockázata lehet az implantációs műtéteknek?
Az implantációs műtét helyi érzéstelenítésben történik, ennek szövődményei olyanok lehetnek, mint bármelyik érzéstelenítésnek. Természetesen megfelelő körültekintéssel ezek kivédhetők. A műtét során előfordulhatnak a környező képletek sérülései (arcüregmegnyitás, idegsérülés), de gondos tervezés és jó műtéti technika esetében ennek kockázata minimális. Az implantátum kilökődése ritkán fordul elő, maximum 2–5%-ban, megfelelő műtéti technika, a szakma szabályai szerint elkészített fogpótlás és tökéletes szájhigiéné esetén.


A műtét után

Az implantációs fogpótlás elkészülte után fokozott figyelmet kell fordítani a szájhigiénére. A fogmű jellegétől függően szükség lehet speciális eszközök, mint a fogköztisztító kefe, fogselyem használatára is. A fogorvos a pótlás átadásakor megmutatja és elmagyarázza a helyes fogmosási technikát. A pótlás minél hosszabb működőképessége érdekében 6–12 havonta ellenőrzésen kell megjelenni a fogorvosnál. Az implantációs fogpótlás hosszú távú sikere nagymértékben függ a viselőjétől is. A fogorvos felelőssége elsősorban a fogmű elkészítéséig terjed, utána a karbantartásért főleg a beteg felelős. A szájhigiénia fenntartásával meg kell előzni az implantáció körüli gyulladás kialakulását, mert az veszélyezteti az implantátum funkcióját. (Szerzőnk szájsebész főorvos.)

Az implantátum „beültetésének" lépései

1. VIZSGÁLAT, TERVEZÉS: Ez a kórelőzmény felvételéből, fogorvosi és röntgenvizsgálatból áll. A vizsgálatnak tisztáznia kell az esetleges ellenjavallatokat, a műtéti kockázatot. Meghatározzuk a készítendő fogpótlás típusát, kezelési tervet állítunk fel, és kiválasztjuk a megfelelő implantátum típusát, méretét. A beteget részletesen tájékoztatjuk a műtét menetéről és esetleges kockázatáról.

2. MŰTÉT: Az implantátum behelyezése járóbeteg-rendelésen, helyi érzéstelenítésben végzett műtéttel történik. Az ínyt felmetsszük, és az állcsontot óvatosan megfúrjuk, hogy kialakítsuk az implantátum üregét, amelybe azután az implantátumot behelyezzük. A műtét utolsó fázisaként az ínysebet varratokkal egyesítjük. A varratokat 7–10 nap múlva távolítjuk el. Ezen idő alatt kímélő étrend, fokozott szájhigiéné, valamint a meglévő fogsor viselésének mellőzése javasolt. A beavatkozás után kisebb arcduzzanat előfordulhat, de nagyobb fájdalomtól nem kell tartani. Természetesen rendszeres ellenőrzés szükséges ez idő alatt is.

3. GYÓGYULÁSI SZAKASZ: Az implantátumnak össze kell „nőnie" a csonttal. Ez a gyógyulási fázis átlagosan 3–9 hónapig tart az egyéni adottság és az implantátum típusától függően. Erre az időre a páciens ideiglenes pótlást kaphat, vagy a régi fogsorát korrekciót követően továbbra is viselheti.

4. AZ IMPLANTÁTUM SZÁJÜREGBE NYÚLÓ RÉSZÉNEK BEHELYEZÉSE: Ha a gyógyulás befejeződött, vagyis az implantátum integrálódott a csontba, helyi érzéstelenítésben végzett kisbeavatkozás keretében megnyitjuk a nyálkahártyát az implantátum felett, és behelyezzük a fogpótlás (híd, korona stb.) rögzítését szolgáló műcsonkot. 7–10 nap gyógyulás után a végleges fogpótlás elkészíthető.


Dr. Eitler Tamás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Személyautó ütközött lovaskocsival

Személyautó ütközött össze egy lovaskocsival szombaton este Jakabszállás és Kecskemét között, a… Tovább olvasom