Kisalföld logö

2018. 09. 19. szerda - Vilhelmina 13°C | 27°C Még több cikk.

Fidesz-KDNP-alkotmánytervezet - Nem nőhetne az államadósság

A Fidesz-KDNP alkotmánytervezete szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhatna el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését; ettől csak különleges jogrend idején, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése, az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehetne eltérni.

A javaslat közpénzügyi fejezete - amely a jelenleg hatályos alaptörvényben nincs - kimondaná: a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát.

Rögzítenék továbbá, hogy ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
Kitérnének arra is, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, s a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok - szögeznék le a kormánypártok.

Az alaptörvénybe foglalnák továbbá, hogy a magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, megőrzésének, védelmének és az azzal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembe vételével. Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés pedig csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

A közpénzügyi fejezet tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. (Most hat évre szól az MNB-elnök megbízatása). A Magyar Nemzeti Bank alelnökét vagy alelnökeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli ki, a kinevezés időtartama nem haladhatja meg a bank elnökének megbízatásából hátralévő időtartamot. A bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, és meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.

A fejezet kitér arra is, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely a törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az ÁSZ elnökét az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával, tizenkét évre választja meg, s évente beszámol a szervezet tevékenységéről a parlamentnek. Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.

A Költségvetési Tanács kapcsán rögzítenék, hogy az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében, tagjai a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

A fejezet kitér még arra, hogy a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény rendelkezik.

Az alkotmánytervezet szövege az MTI honlapján teljes terjedelmében olvasható (http://www.mti.hu/cikk/2011/03/09/alkotmanyozasä-ämagyarorszagäalkot manya-alaptorvenyeä-tervezet-ä-ädokumentum-535079).

Olvasóink írták

  • 3. load 2011. március 10. 00:20
    „"...a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát.
    Rögzítenék továbbá, hogy ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni."

    Mi van abban az esetben, ha az előző évben a GDP csökkent és nincs elfogadott költségvetése az országnak?
    Akkor is szabad az előző év költségvetése (amely az azt megelőző év számai alapján készült) szerint költekezni?”
  • 2. load 2011. március 10. 00:08
    „"a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát. "
    Az önkormányzatok például fölvehetnek?
    Az ő adósságuk is beleszámít az államadósságba.”
  • 1. háté 2011. március 09. 22:32
    „Ez a narancsos banda teljesen hülyének nézi szavazóit!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz-KDNP-alkotmánytervezet - Kúria lehet az LB neve

Az igazságszolgáltatást érintően több újdonság szerepel a Fidesz-KDNP szerdán nyilvánosságra hozott… Tovább olvasom