Kisalföld logö

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 2°C | 7°C Még több cikk.

Fidesz-KDNP-alkotmánytervezet - Kúria lehet az LB neve

Az igazságszolgáltatást érintően több újdonság szerepel a Fidesz-KDNP szerdán nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetében: Kúria lehet a Legfelsőbb Bíróság (LB) neve, elnökét nem hat, hanem kilenc évre választanák. Változás, hogy az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab). Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem szerepel az indítványban.

Az Ab-ról szóló cikkely kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatát érintő legfontosabb változás, hogy a tervezet értelmében a parlament - a törvény kezdeményezőjének, a kormánynak, illetve az Országgyűlés elnökének zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak.

Az indítványról a Ház a zárószavazást követően döntene, a javaslat elfogadása esetén pedig a házelnök csak akkor írhatná alá és küldhetné meg az államfőnek a jogszabályt, ha az Ab alkotmányellenességet nem állapított meg. Az indítványról az Ab-nak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kellene határoznia. Ha a testület alkotmányellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja - olvasható a tervezetben, amely szerint az államfő továbbra is kérhetne előzetes normakontrollt.

Míg a jelenleg hatályos szabályok szerint bárki kérhet utólagos absztrakt normakontrollt, a Fidesz-KDNP javaslata értelmében az Ab ezután a kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályok alkotmányosságát. Ugyanakkor a testület bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, valamint alkotmányjogi panasz alapján dönt az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés alkotmányosságáról is.
Az Ab továbbra is vizsgálná a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését a tervezet szerint.

A testület elnökét az Ab tagjai helyett a parlament választaná az alkotmánybírók közül.

A "húsvéti alkotmány" tervezete alapján változnának a bíróságokat érintő szabályok is. A legfőbb bírósági szerv a Kúria lenne, ami jelenleg a Legfelsőbb Bíróság. A javaslat szerint a Kúria a többi között biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz; a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről az alkotmányba ütközés kivételével; illetve megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet.

A Kúria elnökét a jelenlegi hat helyett kilenc évre választaná az Országgyűlés kétharmados többséggel az államfő javaslatára.
A bírósági szervezet továbbra is többszintű maradna, az ügyek meghatározott csoportjaira - különösen közigazgatási és munkajogi eljárásokra - pedig a jelenlegihez hasonlóan külön bíróságok létesíthetők.
Míg a jelenlegi alkotmány azt mondja ki, hogy a bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, és az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek, addig a Fidesz-KDNP tervezete csupán azt rögzítené, hogy a bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozná meg.

A hivatásos bírákat továbbra is a köztársasági elnök nevezné ki.

A kormánypártok javaslata kimondaná, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az alkotmánnyal összhangban értelmezik, a jogszabályok értelmezésekor pedig "azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak".

Beemelnék az alaptörvénybe - egy tavalyi jogszabály-módosítással összhangban - azt is, hogy a legfőbb ügyészt kilenc évre választja az Országgyűlés.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, akinek lennének helyettesei. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról a jelenleg hatályos alaptörvénytől eltérően nem szól a tervezet, de kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei mellett a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére is.

Az ombudsmant változatlanul az Országgyűlés választaná hat évre, helyetteseit pedig ő maga nevezné ki a hivatali idejével megegyező időtartamra.

Olvasóink írták

  • 6. Pofátlan 2011. március 11. 09:11
    „1950-ig a Kúria a neve, a Legfelsőbb Bíróság elnevezést a Szovjetuniótól vettük át.”
  • 5. dorombolok 2011. március 11. 06:40
    „Táltosokat mikor nevezik ki?”
  • 4. Losba 2011. március 10. 16:39
    „urak és szolgák...”
  • 3. janika 2011. március 10. 13:43
    „Miattam lehet "örömház" is a neve csak legyen végre igazság szolgáltatás benne! Ne csak a Jgi Maffia uralkodjon!”
  • 2. kerteszb 2011. március 10. 13:12
    „Vissza a múltba... ezt is elKúriálták...”
  • 1. dorombolok 2011. március 10. 09:31
    „Királyok , hercegek grófok , naplopók és burzsoák ......................................”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Spar: a jogelődök kötötték a jogsértő szállítói szerződést

A bíróság által kifogásolt beszállítói szerződést nem a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., hanem… Tovább olvasom