Kisalföld logö

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -4°C | 6°C Még több cikk.

Felsőoktatási keretszámok: A HÖOK népszavazást akar a tandíjról

Felsőoktatási koncepciót fogadott el szerdán a kormány: jövőre csupán 10480-an vehetnek részt állami ösztöndíjas képzésben.
20:37 - A rektori konferencia elutasítja az egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elutasítja a magyar felsőoktatásról egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket, és nem ért egyet a területet alapjaiban érintő kormányhatározatokkal. Ezt a szervezet a honlapján tette közzé csütörtökön.

Álláspontjukat indokolva kifejtették: az intézkedések a fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszik, és az elsősorban fiskális szempontoknak alárendelt elképzelések a korábban közösen elfogadott alapelvekkel is ellentétesek. Nem szolgálják a felsőoktatás minőségi javítását, a munkaerőpiac által preferált szakterületek támogatását - rögzítették.

Az MRK szerint a döntések a családok anyagi teherbíró képességét figyelmen kívül hagyják, ezért szociális igazságtalansághoz és társadalmi szegregációhoz vezetnek. Az idei tapasztalatok szerint az adósságteherrel fenyegető Diákhitel2 nem tölti be a felsőoktatásban neki szánt szerepet.

A lehetséges következményekről szólva kitértek arra, hogy a továbbtanulni vágyó fiatalok közül éppen a legtehetségesebbeket késztetik az ország elhagyására.

A rektori konferencia úgy látja, a forráskivonás a felsőoktatásból a nemzetközi trendekkel ellentétes, nem felel meg a fejlett országok gyakorlatának, és a magyar felsőoktatás leszakadásához vezet. Felsőfokú tanulmányok folytatására alkalmas fiatalok tömegei számára válik elérhetetlenné a diploma megszerzése, ez nagymértékben veszélyezteti az értelmiség utánpótlását - teszik hozzá.

A Magyar Rektori Konferencia elkötelezett a minőségi felsőoktatás mellett, ennek érdekében továbbra is kész együttműködni a felsőoktatás koncepciójának kidolgozásában - zárul az állásfoglalás.

16:15 - A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tiltakozik a durva csökkentés ellen

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csütörtökön tiltakozását fejezte ki a felsőoktatást érintő megszorító intézkedések és a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámának durva csökkentése miatt az MTI-hez eljuttatott közleményében. A tömörülés felkérte a rektori konferenciát, a HÖOK-ot és az érintett szülőket, hogy együttes erővel lépjenek fel a kormányzati intézkedés ellen.

Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke a tömörülés elnökségi ülésén hozott állásfoglalást ismertetve kifejtette: elfogadhatatlannak tartják az állami ösztöndíjas keretszámok tervezett átgondolatlan csökkentését, amely szerintük fiatalok ezreit zárja ki a továbbtanulásból. Mindez ellentétben áll az ország szellemi kapacitásainak szükséges kihasználásával, és bújtatott tandíjat jelent - mutatott rá az elnök.

Kitértek arra, hogy a kormány minden erővel a részösztöndíjas forma felé tolná el a jelentkezőket, amely kiváltképpen a természettudományi és agrárképzés területén - tekintettel az érintett szülők anyagi helyzetére és a végzettek alacsony társadalmi megbecsülésére - már eleve kudarcra van ítélve.

A részösztöndíjas képzés iránti érdektelenséget bizonyítja, hogy a 2012/2013-as tanévre meghirdetett 15 500 részösztöndíjas helyből - a keretszámok 5000 főre történő módosítása ellenére - csak 2500 helyet lehetett betölteni a jelentkezők hiányában - állapította meg az érdekvédő.

Kiemelte: az FDSZ elnöksége úgy látja, hogy nem a felsőoktatás "kivéreztetése" fogja az országot kivezetni a gazdasági válságból, hanem éppen ellenkezőleg, a felsőoktatásba befektetett szellemi és anyagi tőke a biztosíték arra, hogy a nemzet kiemelkedjen ebből a válságból. Ezt kihasználatlanul hagyni, sőt akadályozni felelőtlenség - írták.

Az FDSZ felkéri a Magyar Rektori Konferencia elnökségét, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája vezetőségét, az érintett szülőket, hogy együttes erővel lépjenek fel a brutális kormányzati intézkedések ellen - közölte, hozzátéve: az FDSZ mindent megtesz a közös fellépés érdekében, és a felsőoktatás értékeinek megőrzéséért kész a legmesszebbmenőkig is elmenni.

Az elnökségi ülésen elfogadott állásfoglalásban szintén tiltakozásukat fejezték az ki az ország valamennyi állami fenntartású felsőoktatási intézményét sújtó, 2012-re vonatkozó több mint 7 milliárd forint zárolását elrendelő kormányzati intézkedés ellen. Ez a zárolás az intézmények döntő többségének alapvető működőképességét veszélyezteti, és az oktatásban-kutatásban visszafordíthatatlan károkat okoz - mutatott rá, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy főiskolák és egyetemek dolgozóinak napi megélhetési gondokkal és fenyegető elbocsátásokkal kelljen szembenézniük akkor, amikor a jelenleg meglévő nehézségek ellenére erejükön felül látják el a nemzetgazdasági szempontból meghatározó munkájukat.

15:18 - LMP: legalább a két évvel korábbi szintre állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat!

Az LMP véleménye szerint a kormány csütörtöki bejelentése a keretszámok csökkentéséről és a taníjas képzés kiterjesztéséről egyértelműen a felsőoktatás elsorvasztásának folytatását jelentik. A párt arra szólította fel az oktatásirányítást, hogy legalább a két évvel korábbi szintre állítsák vissza a keretszámokat.

Osztolykán Ágnes az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, a kabinet csütörtökön egyértelművé tette, hogy 2013-ban ismét drasztikusan visszavágják a keretszámokat. A tervek szerint a jövőben már csupán a hallgatók 10-20 százaléka tanulhatna ingyen, ami az idei 40 százalékos állami férőhelycsökkentés után gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP kabinet bevezeti a tandíjas felsőoktatást - hangsúlyozza a politikus.

Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke elképesztőnek nevezte, hogy a "brutális lépéseket" Giró-Szász András kormányszóvivő és Maruzsa Zoltán, a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár azzal indokolta: a keretszámok csökkentésének következtében többen kerülnek majd be a felsőoktatásba.

Az LMP azt követeli, hogy a felsőoktatás finanszírozásának nagyságrendjét és a hallgatói keretszámokat legalább a két évvel korábbi szintre állítsák vissza. Hosszabb távon pedig még tovább kell bővíteni a hozzáférést - jelenti ki Osztolykán Ágnes.

A kormányszóvivő csütörtökön jelentette be, hogy a kabinet szerdán egy felsőoktatási koncepciót fogadott el, aminek keretében elfogadta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat, valamint arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli majd az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány. Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, az MTI kérdésére annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal.

A korábban az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. A megállapított létszámkeretből jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

14:52 - MSZP: a kormány hadat üzent a felsőoktatásnak

Az MSZP a felsőoktatásnak és a fiataloknak címzett hadüzenetként értékeli a kormány terveit az állami finanszírozású képzési helyek csökkentéséről. A szocialisták a részösztöndíjas képzést értelmetlennek tartják, az erre szánt pénzből az ingyenes felsőoktatási helyek számát növelnék.

Hiller István volt oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: mivel jövőre mindössze 10 500 elsőéves hallgató tanulhat ingyen, a 2010-es 53 500-hoz képest 80 százalékkal csökken a tandíjmentes felsőoktatási helyek száma.

A felsőoktatáshoz való hozzáférés ilyen szűkítése 1947 óta példátlan - jelentette ki.

Az MSZP-s politikus érthetetlennek tartja a részösztöndíjas helyek számának növelését. Szerinte ez a képzési forma már tavaly megbukott: miután a diákok nem választották, még a rendelkezésre álló helyeket sem tudták betölteni.

Hiller István arra szólította fel a kormányt, hogy a részösztöndíjas férőhelyekre szánt pénzt a száz százalékban állami finanszírozású helyekre fordítsa inkább.

Véleménye szerint a felsőoktatás tervezett átalakítása miatt a hallgatói létszám csökkenni, a tandíj, illetve az önköltség összege emelkedni fog. Folytatódik a radikális pénzkivonás, ami - a hallgatói létszám csökkenésével együtt - az oktatók egy részének elbocsátásához vezet majd - sorolta.

Hiller István szerint az átalakítás további következménye az lesz, hogy még több fiatal hagyja el az országot, megy külföldre tanulni.

A szocialista képviselő megismételte: az MSZP, ha kormányra jut, megszünteti a hallgatói szerződéseket, a diákok röghöz kötését, valamint a Diákhitel 2-őt is, miközben az évek óta jól működő diákhiterendszert megtartanák.

Arra is ígéretet tett, hogy a szocialisták megszüntetik a részösztöndíjas képzést, és 2015-től két éven belül újra a 2011-es szintre emelik a tisztán állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát. Ugyanakkor - emlékeztetett - az MSZP olyan megoldást javasol, amelyben az első év a felsőoktatásba bekerülők mindegyikének ingyenes, és a "bizonyítási év" alapján dől el, hogy kinek kell tandíjat fizetnie, és ki kap azt meghaladó ösztöndíjat.

14:28 - Gyurcsány Ferenc: igazunk volt 2008-ban

Gyurcsány Ferenc igazolva látja kormánya felsőoktatási politikájának helyességét, szerinte az Orbán-kormány most a 2008-as népszavazáson eltörölt tandíjnál minden elemében kedvezőtlenebb konstrukciót javasol.

A volt szocialista miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján "kettős gyilkossághoz" hasonlította a felsőoktatás átalakításának tervét, mondván, az a magyar felsőoktatás és a fiatalok jövőjének "erőszakos halálához" vezet.

"Amit látunk, utólag is bizonyítja, hogy 2008-ban igazunk volt" - mondta. Akkor több mint 200 milliárd forintot költött az állam a felsőoktatásra, míg jövőre ez az összeg reálértéken a felére, nagyjából 115 milliárdra csökken - fűzte hozzá.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, kormánya ezt az összeget is kevésnek látta, ezért tett javaslatot egy "méltányos, havi pár ezer forintos", minden felsőoktatási hallgatóra kiterjedő tandíj bevezetésére, ami a jó teljesítményt nyújtó fiatalokat honoráló ösztöndíjrendszerrel egészült volna ki, és folyamatos átjárást biztosított volna az ingyenes és a fizetős képzés között.

"Ezt a politikát a mai kormányfő élesen, agresszíven elutasította, vele szemben hazug módon, szociálisnak nevezett népszavazást szervezett. Utólag is sajnálom, hogy a választópolgárok jelentős része elhitte a hazugságot", hogy a hallgatók szerepvállalása nélkül lehet versenyképes felsőoktatást teremteni - fejtette ki Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: Orbán Viktor ma már az önfenntartó felsőoktatást tűzi célul, amiben ők nem hisznek.

A DK elnöke a középiskolásokat és az egyetemistákat, főiskolásokat arra szólította fel, hogy minden törvényes eszközzel tiltakozzanak a kormány felsőoktatási tervei ellen, a szülőket és az egyetemeket pedig arra, hogy támogassák őket ebben.

Hangsúlyozta azonban, hogy a helyzet csak tiltakozással nem orvosolható. "A magyar felsőoktatás iszonyatos bajba fog kerülni. Egyetemek sora fog bezárni, hallgatók tízezrei nem lesznek képesek eljutni a diplomáig" - mondta, megjegyezve: ennek elkerülésére párbeszédet kell indítani az intézmények, a diákok és a kormány között.

14:25 - Jobbik: tragikus a kormány döntése

A Jobbik szerint a fiatalokra és az ország jövőjére nézve is tragikus döntést hozott a kormány a jövő évtől érvényes felsőoktatási keretszámok szerdai elfogadásával. Erről Farkas Gergely beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett: két éve még több mint 53 ezer fő tanulhatott teljesen állami finanszírozással a felsőoktatásban, míg jövőre ez a szám alig több mint 10 ezerre csökken.

A Jobbik elítéli, hogy a kormány kizárólag gazdaságpolitikai szempontok alapján hoz oktatáspolitikai döntéseket és csak a megszorítások végrehajtását vette figyelembe a keretszámok kialakításánál - hangzott el.

Farkas Gergely úgy fogalmazott: ha Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem mond le és nem tiltakozik a most bejelentett változtatások ellen, akkor ez az ő alkalmatlanságát is bizonyítja, hiszen nem tudja érvényesíteni az oktatás érdekeit a kormányzaton belül.

Hozzátette: a keretszámoknak a felvételi határidő lejárta előtt két hónappal való nyilvánosságra hozásával a kormány "több tízezer fiatal jövőjét törte derékba" és a Jobbik szerint ennek hatására fel fog gyorsulni a már most is túl magas kivándorlás. Kiemelte: már a tavalyi keretszám-csökkentés hatására is 30 ezerrel kevesebb jelentkező volt a felsőoktatásban, ez a mostani bejelentés után tovább csökkenhet.

Farkas Gergely bejelentette azt is: a Jobbik támogatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) népszavazási kezdeményezését és bár tiszteletben tartja a HÖOK pártoktól való függetlenségét, de minden segítséget megadnak a kezdeményezés sikerességéhez.

Szerdán a kormány egy felsőoktatási koncepciót fogadott el: ennek keretében elfogadta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat, valamint arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli majd az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány - közölte a kormányszóvivő. Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, az MTI kérdésére annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal.

A korábban az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát; jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

13:10 - HAT: drámai jövőt vetít előre a kormány döntése

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése a jövő évi felsőoktatási keretszámok csökkentéséről.

A szervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben fejezte ki tiltakozását a leendő hallgatók érdekeinek és Magyarország jövőjének "semmibevétele ellen".

Kifejtették, hogy a kormánydöntésben a felsőoktatás önfenntartóvá tételét célzó miniszterelnöki szándék megvalósulását látják. Kitérve arra, hogy 2013 szeptemberétől 10 ezer államilag támogatott egyetemi-főiskolai hallgató kezdheti meg tanulmányait, azt írták: ezzel megfosztják ettől a lehetőségtől a jelentkezők 80 százalékát, hiszen mindenki másnak fizetnie kell a tanulás lehetőségéért.

Utaltak arra is, hogy a magyar közoktatás egyik legkomolyabb gondja a szelektivitás, a gyerekek társadalmi helyzetétől függő, az iskoláztatás korai szakaszától megfigyelhető kiválasztási mechanizmus. Ez jelenik meg most véleményük szerint a felsőoktatásban is, azaz, aki tehetős családba született, tanulhat egyetemen, főiskolán, akinek "nem futja a tanulás díját megfizetni", még ha tehetsége alapján ott is lenne a helye, nem mehet.

A HAT szerint drámai jövőt vetít előre a kormányzati döntés. Rámutattak arra, már most sok magyar fiatal kezdte meg tanulmányait külföldi egyetemeken, főiskolákon. Ha ehhez hozzá számolják azokat a magasan képzett szakembereket, akik az elmúlt két évben a jobb élet reményében hagyták el az országot, tapasztalható: drámai veszteség éri a hazát. Ez a folyamat csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz visszafordítható - értékelik.

Szerdán a kormány felsőoktatási koncepciót fogadott el a kormány:
ennek keretében elfogadta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat, valamint arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli majd az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány - közölte a kormányszóvivő. Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, az MTI kérdésére annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal.

A korábban az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát; jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

12:24 - Giró-Szász: mindenkinek fizeti az állam a felsőfokú tanulmányait

A kormányzat felsőoktatási koncepciójának lényege, hogy az állam mindenkinek kifizeti felsőfokú tanulmányait: valakinek ösztöndíj, valakinek Diákhitel 2 formájában - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI-nek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid csütörtökön jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért.

A kormányszóvivő az MTI-nek reagálva azt mondta, a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt.

Korábban, ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel - közölte Giró-Szász András, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha az államnál helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha pedig a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket arra, hogy vállalják át e terheket - magyarázta.

A szóvivő szavai szerint az állam felsőoktatási koncepciója lehetővé teszi, hogy - ellentétben a korábbiakkal, amikor 50-60 ezer diák tanulhatott egyetemeken, főiskolákon - felülről lényegében teljesen nyitott legyen a felsőoktatás, és akár 100-120 ezer diák is részt vehessen benne, "hiszen mindenkinek finanszírozza az állam a felsőoktatási képzését".

11:19 - Népszavazást kezdeményez a HÖOK

Népszavazást kezdeményez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért - jelentette be Nagy Dávid elnök csütörtökön Budapesten.

A hallgatói szervezet vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium előtti sajtótájékoztatón elmondta: további lépéseket is terveznek, az intézmények képviselőivel pénteken egyeztetnek, de jövő hétre már várhatóak megmozdulások.

Nagy Dávid a lehetséges lépések között említette nagyobb demonstrációk tartását, és a kisebb egyetemfoglalásokat is.

A HÖOK elnöke kijelentette: követelik a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését, és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát.

A sajtótájékoztatón Kiss Dávid elnökségi tag olvasta fel a szervezet kiáltványát. Eszerint a felsőoktatási keretszámok tervezett drasztikus csökkentése nem jelent mást, mint tandíjat, különösen a jogi, gazdasági és kommunikációs területeken, ahol egyetlen ingyenes hely sem biztosított többé.

Kiemelték: az elmúlt két és fél év kormányzati intézkedései mára tarthatatlan helyzetbe sodorták a felsőoktatást. A dokumentumban álláspontjukat alátámasztandó kitértek a szerintük az alaptörvénnyel és az unió jogával is szembemenő hallgatói szerződés bevezetésére, az államilag finanszírozott keretszámok folyamatos csökkentésére, a drasztikus forráskivonásokra és az intézmények oktatási, gazdálkodási, önigazgatási autonómiájának semmibe vételére. Mint írták, nap mint nap megdöbbenve tapasztalják, hogy a felelős minisztérium képtelen megvédeni a magyar felsőoktatást a kicsinyes költségvetési harcokban, "amelyek oltárán nem átallják feláldozni százezrek jövőjét sem".

A helyzet eddig is súlyos volt - folytatták - hozzátéve: a kormány szerdai döntésével még tovább ment: mondvacsinált ideológiákra alapozva meghazudtolta a 2008-as népszavazás eredményét, amelyet épp a regnáló Fidesz-KDNP kezdeményezett, s amely elsöprő többséggel mondott nemet a tandíjra.

Hangsúlyozták: itt az ideje, hogy a kormány is belássa, a felsőoktatás nem teher, hanem a gazdaság és Magyarország felemelkedésének záloga. Ezért összefogásra hívnak minden embert és szervezetet, akik és amelyek magukénak érzik a felsőoktatás ügyét, hogy együtt lépjenek fel "a kormány romboló tevékenysége ellen".

A sajtótájékoztató végén - utalva a felsőoktatási intézményeket érintő megszorítások miatt több helyen elrendelt szénszünetre - a szervezet képviselői egy zsák szenet borítottak a minisztérium parkolójába.

11:08 - A kormány célja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése


Felsőoktatási koncepciót fogadott el szerdán a kormány: ennek keretében elfogadta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat, valamint arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli majd az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány - közölte a kormányszóvivő.

Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, az MTI kérdésére annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal.

A korábban az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. A megállapított létszámkeretből jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

Giró-Szász András kiemelte: a kormány célja a változtatásokkal, hogy növelje a felsőoktatásba a bejutók létszámát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát. Kiemelte ugyanis, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatásba bekerülő diákoknak a 45-48 százaléka nem végezte el a felsőoktatási képzést.

Éppen ezért a kormány szerint nem az a kérdés, hogy hányan lépnek be az egyetemekre, hanem hogy hányan kerülnek ki onnan sikeres képzést követően - mondta a kormányszóvivő, aki szerint a jelenlegi rendszer semmiben nem ösztönözte a hallgatókat az egyetem, főiskola elvégzésére.

Giró-Szász András hangsúlyozta: a kormány célja, hogy egyedül az egyetemi bekerülési pontszám határozza meg, hogy ki juthat be egy intézménybe és ki nem. A korábbi rendszerben ugyanis ha valaki nem érte el az állami finanszírozáshoz szükséges pontszámot, akkor ha nem volt pénze, nem volt esélye bejutni a felsőoktatásba. A kormány azonban a részösztöndíjakkal, illetve a Diákhitel 2-vel megteremti annak a lehetőségét, hogy - a diákok "felelősségét növelve" - mindenki, aki képes teljesíteni a felvételhez szükséges ponthatárt, megkezdhesse a tanulmányait.

A kormány nem keveseknek ad sokat, hanem mindenkinek legalább a szükséges felét, a fennmaradó részt pedig lehetőség van Diákhitellel fedezni - fogalmazott a kormányszóvivő, aki megerősítette: csak a legjobb 15-20 százalék számára lesz 100 százalékig állami ösztöndíj.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi felsőoktatási rendszer azzal, hogy nagy létszámban hozott létre állami ösztöndíjas helyeket lehetővé tette, hogy a hallgatók "egyik szakról a másikra vándoroljanak" és nem ösztönözte őket az egyetem elvégzésére. Hangsúlyozta azt is: a keretszámok mellett tavasszal a hallgatói juttatások rendszerét is átalakítják.

Giró-Szász András hangsúlyozta: míg eddig 50 ezer ember mindenféle teher nélkül léphetett be a felsőoktatásba, addig ezentúl akár 100 ezer ember is beléphet majd úgy, "hogy az abban a pillanatban egyetlen fillérjébe sem kerül". Hozzátette: ezért cserébe "bizonyos korábbi szabadságaikat, mint az egyetemi évek elnyújtására irányuló elképzeléseiket ez a tervezet a jövőben megszünteti".

A kormányszóvivő ismertette: a felsőoktatási koncepció részeként a kormány megerősítette a Diákhitel 2 konstrukciót. Így aki diákhitelt vesz fel, és tanulmányai után a közszférában helyezkedik el, annak a terheit az állam kiváltja. Aki pedig nem az állami szférában, hanem a piaci szektorban vállal munkát, ott a kormány a cégeknek lehetővé teszi, hogy amennyiben átvállalják a frissen végzett tanulók terheit, akkor jelentős adókedvezményt biztosítanak számukra. Ennek a részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) dolgozza ki.

További újdonság, hogy a kormány három területen bizottságot jelölt ki az egyetemek pénzügyi és adósságállományának rendezésére: a Naszvadi György NGM államtitkár vezette testület feladata az egyetemek adósságrendezésének megoldása; Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár delegációja az egyetemek uniós projektjei esetében az önrész átvállalása kapcsán tárgyal majd; Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az intézmények PPP-projektjeinek kiváltásáról egyeztet.
Ezen kívül a kabinet szerdán arról is döntött, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatásokból 1000 milliárdot különít el a felsőoktatás fejlesztésére.

Giró-Szász András ismertette: a kormány két ösztöndíj létrehozásáról is határozott. Egyrészt az élsportolók számára egyetemi sportolói ösztöndíjat alapít, másrészt pedig pedagógus-ösztöndíjat hoz létre a pedagógusképzésbe belépőknek.

A kormány arról is döntött, hogy átalakítja a felsőoktatási intézmények irányítási rendszerét - mondta a kormányszóvivő. "A legnagyobb mértékben tiszteletben tartva a felsőoktatás autonómiáját, amelyben az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos döntéseket továbbra is a rektorok tartják majd a kezükben", az egyetemek gazdasági életével kapcsolatos irányítás az egyetem kancellárja kezébe kerül - fogalmazott Giró-Szász András. Hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy a most felállított három bizottság munkája után a jövőben remélhetőleg "nem állnak elő hasonló problémák" az egyetemek és főiskolák területén. A kancellárok személyéről az NGM és az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) közösen dönt és a kormány nevezi ki őket.

10:50 - A hallgatók szerint a szegedi egyetem működését veszélyeztetheti a csökkentés

A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata (SZTE EHÖK) szerint a felsőoktatási intézmény működését veszélyeztetheti a száz százalékban államilag finanszírozott képzési helyek jelentős csökkentése.

Az SZTE EHÖK MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint amennyiben véglegesek a sajtóban megjelent, 2013-ra vonatkozó felsőoktatási keretszámokról szóló információk, abban az esetben komoly esélye van annak, hogy bezárja kapuit a szegedi intézmény.

A közlemény szerint a kormány által elfogadott javaslat alapján jövőre csupán 10 480-an vehetnének részt állami ösztöndíjas képzésben. Ez 16 670-el kevesebb a 2012-es adatokhoz képest. A hallgatói önkormányzat szerint az SZTE tizenkét karának legjobb esetben is 60 százalékos hallgatói létszámcsökkenéssel kell számolnia. Az SZTE EHÖK szerint ez három év alatt azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a harmadára, nagyjából 10 ezer főre csökken.

A hallgatói önkormányzat érthetetlennek, megmagyarázhatatlannak és elfogadhatatlannak tartja a kormány terveit. Az SZTE EHÖK a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hivatalos álláspontjának ismeretében dönt a további lépéseiről - áll a közleményben.

Olvasóink írták

  • 9. load 2012. december 08. 15:08
    „8.machers
    Pokorni Zoltán a népszavazás megrendezése előtt ezt momdta:
    "Bárhogyan is fog történni, a következő polgári kormány elfogja törölni a tandíjat, bárhogy is nevezzék azt."
    A népszavazás másnapján így nyilatkozot:
    "A népszavazáson a választók többsége elutasította a kormány oktatáspolitikáját. A kormány hívhatja bárhogy, fer-nek, vagy tandíjnak, a lényege ugyanaz. A választók azonban nem afelsőoktatásszélesítését, és nem a szükítését várják el a kormánytól."
    NAgy Dávid, a HÖOK elnöke - aki 2008-ban támogatta a szociális népszavazást, ezt mondta: " ...becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét."
    Az akkori igenes népszavazók közül - ennek ellenére - nagyon kevesen látják, hogy lényegében át lettek verve.
    Ők a Kádár-népe.”
  • 8. machers 2012. december 07. 20:32
    „A Medece Géniusza csak viccelt. Természetesen ő is ellenzi a tandíjet:
    "A helyzet úgy áll, ha tandíj lett volna, akkor én ma nem állnék itt. Ha tandíj lett volna akkortájt, Önök közül nagyon sokan nem ülnének ma itt. Beszéljünk ismét egyenesen: a tandíj a magunkfajtákat kirekeszti az egyetemekről. A tanulás a mi időnkben sem volt ingyenes - én emlékszem -: albérlet, kollégium, különórák, nyelvórák, tankönyvek... Az egyetem mellett a mi időnkben is mindig dolgozni kellett: végig is dolgoztuk. Valahogy fenn és el kellett tartani magunkat, a szülői támogatás mellett is. Éjszakánként nyomda, istálló, teherpályaudvar... Ha azonban tandíj lett volna, kedves Barátaim, az már egy elkerülhetetlen és kivédhetetlen csapást jelentett volna a számunkra. Gondoljanak bele abba, mit érezhet ma egy diplomás házaspár, vagy mit érezhet egy munkás, aki látja a gyerekében a tehetséget, észreveszi a felvillanó észt, mit érezhet, amikor azt kell mondania, jövőre nem tudom fizetni az egyetemi tanulmányaidat. Ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked! Ezt jelenti egész Magyarország számára a tandíj."
    http://2007-2010.orbanviktor.hu/beszedek_list.php?item=36”
  • 7. Köszörűs 2012. december 07. 07:10
    „HÖOK tervez, Orbán végez.

    Nem lesz itt semmiféle népszavazás.”
  • 6. ktl 2012. december 06. 16:22
    „Eltolcsynak fel lett adva a lecke: csinálj pénzt! És az eEtolcsi csinálja. Na de így? Megéri ez neki(k)?”
  • 5. egymásikolvasó 2012. december 06. 15:36
    „Mi van még, amit nem rontottak el ezek a <moderálva>???!”
  • 4. paci13 2012. december 06. 14:01
    „"a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha az államnál helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha pedig a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket arra, hogy vállalják át e terheket - magyarázta."
    Hogy rá nem szakad a különleges kedvencemre az ég!!!!!! (rommel2: plagizálok!)”
  • 3. pillow 2012. december 06. 13:36
    „A "nemzeti" együttműködés rendszere ezzel nagyjából ki is épült. Talán ez mondja el igazén, hogy milyen országot is akarnak a fiúk. Amennyiben "megoldják" a hatalomban maradást 2014-ben, akkor húzzon mindenki amerre lát.”
  • 2. kerteszb 2012. december 06. 13:00
    „Remélem most is lesz szociális népszavazás...Giró-Szász meg tehet egy szívességet”
  • 1. Jóleány 2012. december 06. 11:55
    „Fiatalok ! Jövő Magyarországa ! Ébresztő ! Azonosultok az 1945 elötti eszmékkel ? Tisztelt Szülők ! Önök ezt a jövőképet képzelték el gyermekeiknek ? Szégyen és gyalázat, ÉBRESZTŐ !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harrach Péter: a legkisebb család is család

A családok és a szociálisan rászorulók védelmére fókuszál a KDNP. Tovább olvasom