Kisalföld logö

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 12°C | 27°C Még több cikk.

Felmentették Hagyót a magánokirat-hamisítás vádja alól

Jogerősen felmentették a más eljárásban súlyos korrupciós cselekményekkel vádolt Hagyó Miklós egykori szocialista politikust a magánokirat-hamisítás vádja alól.
Jogerősen felmentették a más eljárásban súlyos korrupciós cselekményekkel vádolt Hagyó Miklós egykori szocialista politikust a magánokirat-hamisítás vádja alól, miután az elsőfokú felmentő ítélet ellen benyújtott ügyészi fellebbezést a másodfokú ügyészség visszavonta.

Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI érdeklődésére az index.hu információját megerősítve szerdán elmondta: a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) januárban kihirdetett elsőfokú felmentő ítélete ellen az elsőfokon eljáró kerületi ügyész fellebbezést jelentett be, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Főügyészség április közepén visszavonta ezt a fellebbezést, miután "nem volt érdemben támadható az elsőfokú bíróság indoklása".

Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt, főpolgármester-helyettest és két társát azzal vádolta meg korábban a X-XVII. kerületi ügyészség, hogy amikor 2010 nyarán súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásba került a nemrég még kormánypárti politikus, élettársa - egy ügyvéd segítségével - meghatalmazást készített, amely szerint a nő Hagyót képviselheti egy polgári perben.

A nőnek azonban nem volt jogi végzettsége, és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogva tartott Hagyó és őt látogató élettársa.

Az ügyészség ezért vádolta meg magánokirat-hamisítással Hagyót, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte. Az elsőfokú büntetőperben az ügyész pénzbüntetést indítványozott, a védők bűncselekmény hiányában felmentést kértek, Hagyó pedig az utolsó szó jogán azt mondta: ártatlan, végig jóhiszeműen járt el, minden szabályt betartott.

A január 16-án kihirdetett elsőfokú, akkor még nem jogerős felmentő ítéletben a PKKB kimondta, hogy a vádban szereplő magánokirat - a vádlottak által készített, Hagyó Miklós élettársának egy polgári perben képviseleti jogot biztosító meghatalmazás - nem hamis.

Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy olyan polgári peres eljárás kapcsán született a meghatalmazás, amelyben nincs szükség "jogvégzett, kötelező jogi képviseletre". A másodrendű vádlott nem is akart olyan jogosultságokra szert tenni, amelyhez jogi végzettség kellene.

Németh Leona bíró januárban kifejtette: egy polgári peres ügyben eljáró bíróság is elfogadta, hogy érvényes a meghatalmazás, amely egyébként alkalmatlan volt arra, hogy többletjogosultságokat biztosítson. Szó nem volt arról, hogy Hagyó élettársa úgy akart volna bejutni a büntetés-végrehajtási intézetbe, mint Hagyó védője, és így kívánt volna korlátlanul, ellenőrizetlenül kapcsolatot tartani.

A Központi Nyomozó Főügyészség január elején, a magánokirat-hamisítás vádjával indult ügyben született elsőfokú, felmentő ítélet kihirdetése előtt néhány nappal jelentette be, hogy vádat emelt Hagyó Miklós és tizennégy társa ellen az úgynevezett BKV-ügyben.

A főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy, legalább másfél milliárdos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más cselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Eszerint 2007 és 2009 között a Hagyó által létrehozott, vezetett és társai, köztük a BKV Zrt. több egykori vezetője részvételével működő bűnszervezet károsította meg a közlekedési vállalatot.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde februárban jelölte ki a Kecskeméti Törvényszéket az ügy elbírálására, azzal az indokkal, hogy az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszék rendkívüli munkaterhei miatt másik bíróság kijelölése nélkül ésszerű időn belül nem lett volna biztosítható az eljárás befejezése. A Kecskeméti Törvényszék akkoriban azt a tájékoztatást adta, hogy miután kiemelt ügyről van szó, soron kívül kell eljárni, és még július 15-e előtt megtartják az első tárgyalást.

A Hagyó-ügyben eljáró védők többsége áprilisban az Alkotmánybírósághoz fordult az eljáró bíróság kijelölése miatt, és kérték a megítélésük szerint alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző azon jogszabályok megsemmisítését, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság helyett az OBH elnöke másik bíróságot jelöljön ki anélkül, hogy döntése ellen jogorvoslatot biztosítana. Az alkotmányjogi panaszról az alkotmánybíróság még nem döntött.

A volt szocialista főpolgármester-helyettest az országgyűlési választások után nem sokkal, 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától júniusáig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet.

Olvasóink írták

  • 1. embertelen 2012. május 09. 18:58
    „Lehet, hogy a korrupciós vádak alól is felmentik Hagyót, így lenne igazságos, ha már Simicskát és Nyergest sem csukják le. Persze 2014-ben jöhet más kormány, és akkor ők is a sittre kerülnek, sőt a hatalommal való visszaélés miatt Orbán is járhat majd a bíróságra.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parlament: a sporttörvény módosításáról vitáztak

A Jobbik a fiatal sportolók itthon tartásáról, a Fidesz szigorú szabályozásról, az LMP pedig a… Tovább olvasom