Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Felfigyeltek Becher Nándi bácsi emberségére

Becher Nándort a Magyar Ökoszociális Fórum Közgyqlése márciusi ülésén egyhangú szavazással a fórum tiszteletbeli tagjává választotta. Erről Győri-Nagy Sándor elnök tájékoztatta a brennbergbányai amatőr helytörténészt.
Brennbergbányán nincs ember, aki előtt idegenül csengne Becher Nándor neve. De nem csak a település határain belül népszerq a 74 éves Nándi bácsi. A napokban egyhangú szavazással a Magyar Ökoszociális Fórum tiszteletbeli tagjává választották. A fórum elnöke, Győri-Nagy Sándor szívhez szóló, elismerő szavakkal jellemzi a sokgyermekes bányászcsalád sarját.
„Becher Nándor élete és életmqve példaértékq. Magyarország történelmének emberséget és hazafiságot próbáló esztendeiben is helytállt hazájában. Akkor, amikor sokan jobb megélhetést, távlatosabb személyes érvényesülést remélve, vagy a származásért, anyanyelvért, a meggyőződésért elszenvedett igaztalan bántások hatására elhagyták az országot. Pedig ha valakinek, akkor neki alapja és lehetősége is elegendő lett volna arra, hogy elhagyja az 1952. évi bányabezárással sorvadásra ítélt szülőfaluját. Brennbergbánya erdős, hegyi tájain keresztül az 1945 után évtizedekben sok-sok ember hagyta el Magyarországot. Ő úgy ismerte e hegy-völgyes táj minden zegét-zugát, mint a tenyerét. De úgy is szerette, ahogy a szülőhazát illik.
Tehetségét hamar felismerte családja és a bányavezetés. Ám mégsem tanulhatott tovább. A reá oly jellemző cselekvő derqvel fogadta el szegény származásából és német ajkú magyarságából eredő, akkori személyes lehetőségeit. A legtöbb, amire „pályafutásban " vihette, a helyi bolt vezetői posztja volt, ahonnan 1991-ben mehetett nyugdíjba. Ebben a hétköznapi létkeretben alkotott ő egyáltalán nem hétköznapi életmqvet. A sorkatonai szolgálattól eltekintve mindvégig szülőfalujában élt. Nálánál aligha ismeri jobban valaki Magyarország első szénbányájának és a sokfelől érkezett, vele életre-halálra összefonódott sorsú brennbergi bányászcsaládoknak a történelmét. Fiatal korától máig kutatja és gyqjti a helyi táj, a település, a népesség és a gazdaság történetére vonatkozó dokumentumokat. Évtizedek óta dokumentálja a helyi emlékezet és kultúra minden jelentős mozzanatát.
Német anyanyelvén és magyarul számtalan cikket, helytörténeti tárgyú írást, lírai hangú elbeszélést közölt különféle kiadványokban, a megyei lapban, az országos német nemzetiségi sajtóban, de külföldön is. Brennbergbánya és a helyi szénbányászat történetéről kettő kétnyelvq könyve is megjelent. Egyetemekre, főiskolákra járó hallgatók keresték és keresik fel máig különféle szakdolgozati tárgyakban tanácsait, adatait kérve. Egyetemi és kandidátusi disszertációk írói, az európai nyelvészeti és kultúrakutatási szakirodalomban számon tartott tudományos munkák idézik őt. Történeti kiadványok készítői, néprajzosok és muzeológusok jönnek el hozzá konzultálni Magyarországról és Ausztriából, mielőtt Brennbergbányát is érintő kézirataikat véglegesítenék. A maradók bölcsességével, szerényen hallgatja meg a „profik” elméleteit.
Mindig tevékenyen kivette részét a közösséget éltető, a közösségi tudatot erősítő valamennyi cselekvési formából. Felsorolni is nehéz lenne azokat az erőfeszítéseket, amelyeket nem ritkán politikai ellenszélben vagy emberi kicsinyességek gáncsai közepette a brennbergi kultúráért vállalt. Emberi példája, szerény, kedves embersége valamennyiünknek mércéül szolgálhat.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötven év az európai egység útján

Hat ország piacának laza kapcsolatrendszeréből fél évszázad alatt huszonhét országot a legtöbb téren… Tovább olvasom