Kisalföld logö

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 14°C | 24°C

Féléves a kormány - A kabinet főbb döntései

Fél éve lépett hivatalba a Orbán-kabinet; a kormányzati kommunikációs államtitkárság ebből az alkalomból összefoglalta a kabinet eddigi főbb intézkedéseit.
A gazdasági lépésekkel kapcsolatban felidézik: júliustól 500 millió forintos adóalapig 19-ről 10 százalékra csökkent a társasági adó, kibővült a Széchenyi Kártya, hatályba lépett az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás, megkezdődött a közfoglalkoztatás átalakítása, valamint az új közoktatási és a felsőoktatási törvény kidolgozása, és a kormány elkötelezte magát a gyakorlatorientált szakképzési rendszer bevezetése mellett is. Elkészült az Új Széchenyi Terv vitairata, és 2011. január 15-én el is indul az Új Széchenyi Terv.

A január 1-jétől életbe lépő új adórendszerben minden olyan jövedelem adója 16 százalék lesz, amely után személyi jövedelemadót kell fizetni. Megszüntettek tíz, a vállalkozásokat sújtó kisadót, 51-ről 33-ra csökkent a beruházásokhoz szükséges engedélyek száma. Szeptembertől adómentes a pálinkafőzés, és bevezették a másodlagos élelmiszervizsgálatot - sorolják, hozzátéve: mindemellett "fokozott mértékű bankadó és több válságadó lépett életbe az elmúlt hónapokban, amelyek mind a kivételes profittal rendelkező szektorokat sújtják".

A családpolitikáról szólva az államtitkárság kiemeli a január 1-jétől hatályba lépő egykulcsos, arányos, családi adórendszert, amely - mint írják - a munkát és a gyermeknevelést érezhetően elismeri, és Magyarországot a térség legversenyképesebb országává teszi. Létrejött az adórendszeren kívüli, azaz adómentes kereset fogalma, továbbá adó- és illetékmentes lett az egyenes ági öröklés, ajándékozás - emlékeztetnek. A kormány döntött a gyes 3 évre történő visszaállításáról is, továbbá ezentúl a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak.

A szociálpolitikai lépések közé sorolják a kilakoltatási moratóriumot, a jelzáloghoz kötött devizahitelezés megszüntetését, a nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő törvénycsomagot. Hangsúlyozzák azt is, hogy a jövő év elejétől új, a lakosságot védő gázárszabályozás lép életbe. Ugyancsak január 1-jétől 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.

Szólnak a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedésekről is, amellyel kapcsolatban azt írják, hogy "a jelenlegi és jövőbeni nyugdíjak védelmében a kormány visszaállította a nyugdíj-pénztárválasztás szabadságát, majd november 26-án nyugdíjvédelmi törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé. Ez lehetővé teszi, hogy mindenki - aki eddig, ha akarta, ha nem, kötelező magán-nyugdíjpénztári tag kellett, hogy legyen – visszaléphessen az állami nyugdíj-rendszerbe, ahol garantált a nyugdíja. A kormány ezzel a sok vitát gerjesztő döntéssel megteremtette a biztonságos, fenntartható nyugdíjrendszert".

A kabinet újranyitott a korábbi kormány által bezárt öt kispostát, valamint tizenegy vasúti szárnyvonalat, és további bezárt postákat, szárnyvonalakat tervez megnyitni a jövőben.

A rendvédelemmel összefüggésben emlékeztetnek a "három csapás" törvény hatályba lépésére, valamint például arra, hogy a törvénymódosítások következtében ma már elzárással vagy akár százötvenezer forint pénzbüntetéssel sújtható a kis értékű, azaz 20 ezer forint alatti lopás, csalás, sikkasztás, szándékos rongálás, valamint a hűtlen kezelés. Készül emellett az új drogstratégia is. A Belügyminisztérium szeptemberben 70,3 millió forintos támogatást nyújtott a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, valamint e megyék területén kívül a kiemelten veszélyeztetett települések közbiztonságának javítására.

Ugyancsak hozzálátott a kabinet "a korábbi liberális politika következményeként" bezárt börtönférőhelyek újranyitásához, valamint létrehozta a Terrorelhárítási Központot.

Külön pontban számol be a kormányzati kommunikációs államtitkárság "a tabuk ledöntéséről". Példaként említik a politikai elit és a pártok "érinthetetlenségét", az állami intézmények és vállalatok vezetőinek busás, gyakran indokolatlan jövedelmeit, valamint az extranyereséggel rendelkező szektorok tehervállalásának igénybe vételét a köz érdekében.

E "tabukat ledöntve" 386-ról 200-ra csökkentették az országgyűlési képviselők létszámát, csaknem megfelezték az önkormányzati képviselők számát, radikálisan csökkentették az állami vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságának számát. A közpénzekből fizetett végkielégítések kétmillió, illetve 3,5 millió forint feletti részére 98 százalékos különadót vetettek ki, és bevezették a közszférában a kétmillió forintos bérplafont. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentette a kormány, és az elmúlt fél évben befagyasztotta az állami szférában a jutalmak kifizetését, bútor- és gépjármű-vásárlási stopot hirdetett.

Emlékeztetnek a nemzetpolitikai döntésekre is, így egyebek mellett arra, hogy a parlament elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Idesorolják azt is, hogy életbe lépett a magyar termőföldekről szóló törvény, továbbá Magyarország kezdeményezte az uniónál, hogy 2014-ig életben maradjon a magyar termőföld-vásárlási moratórium.

A kormányzás első hat hónapjában két rendkívüli katasztrófa is történt, amelyek a kabinet számára is rendkívüli feladatokat teremtettek - idézik fel, hogy a májusi-júniusi árvízben 349 lakóház semmisült meg - amelyek helyére a kormány új otthonokat építtetett, illetve vásárolt. A vörösiszap-katasztrófában pedig 365 család otthona vált lakhatatlanná vagy részben lakhatatlanná. Ezeknek az otthonoknak a pótlásához, új vásárlásához, építéséhez vagy a helyreállításhoz a kormány szintén minden anyagi és nem anyagi segítséget megad. Mindemellett számos jogszabályi változtatással tette könnyebbé, adómentessé a közcélú adományozást, illetve biztosított adókedvezményt a jótékony vállalakozások számára - zárja közleményét a kormányzati kommunikációs államtitkárság.

Olvasóink írták

  • 2. load 2010. december 01. 19:10
    „Vannak más vélemények is.

    Veszélyben a magyar elnökség sikere!
    A Magyarországi Európa Társaság nyilatkozata*

    A Magyarországi Európa Társaság súlyos aggodalmának ad hangot a magyar uniós elnökség küszöbén a kormány politikája miatt, amely veszélyezteti az ország sikerét ebben a rendkívül fontos funkcióban. A féléves időszak a magyar európai uniós tagság és az európai értékrend mélyebb átélésére, a társadalom további európaizálódására nyújtana kivételes lehetőséget. Mégis, az alapvető demokratikus normáknak ellentmondó kormányzati magatartás következtében egyenesen az európai politikai és szellemi élet perifériájára kerülhetünk.

    A kormánynak az alkotmányos demokrácia és a jogbiztonság elleni támadássorozata, mindenek előtt az Alkotmánybírósággal, a piacgazdasággal, a ,,külföldi" nagyvállalatokkal és a médiapluralizmussal szembeni fellépése nem csupán az ellenzéki pártok problémája. Ahogy nem az európai uniós tagállam Magyarország belügye a törvényes jövedelmek visszamenőleges megadóztatása, a Költségvetési Tanács gyakorlati felszámolása, a magán-nyugdíjrendszer kivéreztetésének kormányzati szándéka és a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékainak az állami nyugdíjrendszerbe történő erőszakos átterelése. Mindez az európai tendenciáknak ellentmondó oktatáspolitika és a szélsőjobboldallal összekacsintó kultúrpolitika árnyékában történik.

    A kormányzat ráadásul már korábban értelmetlen, rosszízű konfliktusokba keveredett európai uniós intézményekkel a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét illetően, valamint populista retorikát használva konfliktust szított a Nemzetközi Valutaalappal. Nem csoda, hogy mind többen figyelik növekvő bizalmatlansággal az egyre követhetetlenebb, voluntarista gazdaságpolitikát, az intézményi fékek és ellensúlyok lerombolását. A következő félévben elengedhetetlenül szükséges szoros együttműködés dacára 2010. november 25-én az Európai Bizottság is nyilvánosan fejezte ki nyugtalanságát.

    Egyértelmű, hogy az uniós tanácsi elnökség menedzselését képtelenség lesz elválasztani a belpolitikai színtéren zajló rendszerszerű átalakítástól. Az európai és a nemzetközi média figyelmét nem lehet elterelni a jogállamot aláásó kormányzati akciókról semmilyen kommunikációs manőverrel és imidzs-építéssel az elnökségi periódus alatt sem. Amennyiben folytatódik a ,,forradalmi" kormányzás és kétharmados parlamenti többsége birtokában a jelenlegi hatalom historizáló új alkotmányt kényszerít az országra, akkor a magyar elnökség teljes kudarcba fulladhat és az Európai Unió ,,enfant terrible"-jévé válhatunk. Ennek nem szabad bekövetkeznie.

    Felkérjük a közös európai intézmények és a tagállamok vezető politikusait, hogy kísérjék fokozott figyelemmel a magyarországi negatív folyamatokat és fejtsék ki nyíltan véleményüket! Sürgetőnek tartjuk, hogy az eddigi politika felülvizsgálatával a kormány fejezze ki a jogállamiság és az európai értékek iránti tiszteletét, ami nélkül nem lehet sikeres a soros elnökség.

    Ahogy a Fidesz egykori jelszava hangoztatta: ,,Olyan országban szeretnénk élni, ahol a törvény nem csak a Colát védi". A Magyarországi Európa Társaság tagjai most olyan Magyarországot kívánnak, ahol a törvény a magyar, európai állampolgárok jogait és a Colát egyaránt védi.

    2010. november 29.”
  • 1. szocdem 2010. december 01. 09:08
    „Gratula!

    ez alatt fél év alatt többet tetszettek ártani az országnak, mint az MSZP- MDF kormányk 12 év alatt!

    hiába a Fidesz hatékonysága igen nagy - legalább 20-szoros az országrombolásban!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghalt egy 14 éves fiú a Millenáris parkban

Meghalt egy 14 év körüli fiú kedd este Budapesten a Millenáris parkban, halálát gázmérgezés okozta.… Tovább olvasom