Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 7°C

Február 24-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe

Még három hétig, február 24-ig gondolkodhatnak a diákok, hogy melyik felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket.
Még három hétig, február 24-ig gondolkodhatnak a diákok, hogy melyik felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket, idén szeptembertől állami ösztöndíjjal, állami részösztöndíjjal, illetve önköltséges formában tanulhatnak majd a hallgatók. Fontos változás, hogy hallgatói szerződést kell kötniük azoknak, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat.

A kérelmezőknek állami ösztöndíjas képzés, valamint közszolgálati ösztöndíjas képzésnél a jelentkezéskor az "A" finanszírozási formát kell választaniuk - amennyiben ilyen képzési forma az adott szak esetén létezik. Állami részösztöndíjas képzésnél a jelentkezéskor - amennyiben ilyen képzési forma az adott szak esetén létezik "K" finanszírozási formát kell választani, és a legjobban teljesítő "K" finanszírozási formát megjelölő jelentkezőknek ajánlják majd fel a részösztöndíjas lehetőséget. Önköltséges képzésnél a jelentkezéskor a "K" finanszírozási formát kell választani.

A felvi.hu honlapon közzétett tájékoztató szerint a hallgatói szerződés a hallgató és az állam között jön létre, azt az állam nevében eljáró Oktatási Hivatallal kell megkötni. A benne foglaltak szerint az állam azt vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja állami ösztöndíj, állami részösztöndíj formájában, a hallgató pedig, hogy a diplomáját a megszabott időn belül megszerzi és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik.

Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet.

A hallgató azt vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy 3 éves alapképzést legfeljebb 4,5 év, azaz 9 félév alatt elvégez, és oklevelet szerez.

Ha valaki 3 évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Egészen pontosan magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell dolgoznia. Szintén eleget tesz a kötelezettségnek az is, aki a végzést követő húsz évben a szerződésben meghatározott ideig vállalkozóként dolgozik itthon (a pontos definíció szerint: magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat) - olvasható a tájékoztatóban.

Vissza kell fizetnie a magyar államnak az ösztöndíja vagy részösztöndíja kamatokkal terhelt összegét annak, aki oklevelét a megszabott határidőn belül nem szerezte meg, vagy a végzést követően, a megadott idő alatt nem volt a szerződésben meghatározott idejű hazai munkaviszonya.

A hallgatói szerződést az állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas képzésre felvételt nyerő jelentkezők a ponthatárok kihirdetése és a besorolási döntés után az Oktatási Hivataltól kapják majd meg három példányban. Ebből egyet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül aláírva el kell juttatniuk az Oktatási Hivatalnak, valamint egy eredeti aláírt példányt a beiratkozáskor át kell adniuk a felsőoktatási intézménynek is. Ezek hiányában a felvételiző nem iratkozhat be az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésre.

Amennyiben a hallgató az oklevelét megszerzi, de azt követően a szerződés szerinti hazai munkavállalási kötelezettséget nem teljesíti, a képzése önköltségét vissza kell fizetnie az államnak, részösztöndíjas hallgató esetében az állami ráfordítás a költség felére vonatkozik, ezért a részösztöndíjas hallgatónak a képzése önköltségének a felét kell visszatérítenie. A hazai munkavállalás azt jelenti, hogy az oklevelet szerző állami ösztöndíjas magyar joghatóság alatt álló cégnél vállal munkát. A munkavégzés helye lehet külföldön, azonban a munkaadójának magyar joghatóság alá kell esnie. Kivételt jelentenek a hitéleti képzésben részt vevő hallgatók, őket a hazai munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályok nem érintik.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói az állami ösztöndíj és az állami részösztöndíj helyett a közszolgálati ösztöndíjat vehetik igénybe, ennek feltételeit nem az állam, hanem az egyetem határozza meg.

A jelentkezőknek kérelmük kitöltésekor érdemes átnézniük a felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítését. A kiegészítés rögzíti, hogy jogi képzési területen az egységes, osztatlan jogász képzés állami ösztöndíjas formában csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen indulhat, tehát a többi képzési helyen csak önköltséges formában indul a szak.

A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az igazgatásszervező és a nemzetközi igazgatás alapképzési szakok nem indulhatnak állami ösztöndíjas formában. Az igazgatásszervező szak közszolgálati ösztöndíjas formában indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A gazdaságtudományok képzési területen csak az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok indulnak állami ösztöndíjas formában.

A társadalomtudomány képzési területen elsősorban a szociális munka, a szociálpedagógia, az informatikus könyvtáros, a kulturális antropológia és a szociológia alapképzési szakok indulhatnak - az egyéb, ide tartozó szakok speciális esetekben, kis létszámban - állami ösztöndíjas formában.

A magánfőiskolák nem indíthatnak állami ösztöndíjas képzést sem alapképzésben, sem egységes, osztatlan képzésben, sem felsőfokú szakképzésben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leégett egy családi ház teteje a XXII. kerületben

A 150 négyzetméteres otthon tetőterében keletkezett a tűz, személyi sérülés nem történt. Tovább olvasom