Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

Ezekkel az árvizekkel fogjuk együtt emlegetni az ideit

Az 1838-as árvíznek Pest-Budán 153 halálos áldozata volt. 1954-ben a Szigetközben átszakadt a töltés. 1997-ben a Lajta és a Duna veszélyeztette Mosonmagyaróvárt. Nagy dunai árvizek.
Meghosszabbítja a parlament a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzetet. Budapesten vasárnap reggel 885 centiméter volt a vízszint, 18 és 24 óra között várják a tetőzést, az eddigi 860 centis rekordot meghaladóan, 895 centiméternél. A következő két napban éri el a legmagasabb szintet az árhullám Budapestnél. Az országban hat megye 28 településéről 1200 embert telepítettek ki eddig a Duna áradása miatt.

Nagyításhoz kattintson a képre!
Nagyításhoz kattintson a képre!

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a legjelentősebb dunai árvizekről:

1838. március - A pest-budai jeges árvíznek 153 halálos áldozata volt, tízezer ház dőlt romba a Duna mentén, Pesten 2281, Budán 601. A folyó medre akkoriban nem volt megfelelően szabályozva, így a jég megakadt a partokon, és felduzzasztotta maga mögött a folyót. A tetőzés március 15-én 929 centiméterrel (az addig mértnél másfél méterrel magasabban) következett be az akkor még mélyebben fekvő, és épített gátakkal nem védett városban.

1862. február - A jeges árvíz több mint hatszáz házat döntött össze Kalocsán.

1876. február - A jeges ár a fővárosban főleg Budán és Óbudán okozott kárt. Budapesten csaknem 20 ezer embert lakoltattak ki. A Duna tököli töltése átszakadt, és a Csepel-sziget középső részét letarolta a jeges áradat.

1941. február - A dunai jeges ár következtében Apostagnál négy helyen átszakadt a gát, a víz elöntötte a Duna vonala és a Dunavecse-Szabadszállás-Fülöpszállás-Kiskőrös-Baja menti vonal közé eső területeket. A budapesti vízmércén a folyó vízállása elérte a 738 centimétert.

1954. július - A szigetközi töltésszakadás miatt 20 ezer 600 hektárt öntött el a víz.

1956. március - A dunai jeges árvíz idején Budapest alatt 58 töltés szakadt át. Négy falu egész területét, további 16 község kisebb-nagyobb részét érte utol az áradás, a víz martalékává vált 8500 lakóingatlan. A jeges árnak emberéletek is áldozatul estek: egy magyar és egy szovjet katona, továbbá három civil lakos vesztette életét, köztük egy 11 éves gyermek is.

1965. április-június - Az addigi legnagyobb dunai árvíz során a katasztrófát sikerült elhárítani. A Rába völgyében 11 töltés szakadt át, Budapesten a vízállás rekordnagyságú, 845 centiméteres volt.

1991. augusztus - Rekordmagasságú dunai árvíz volt a Szigetközben. A Szentendrei-szigeten Suránynál átszakadt a gát, Surány és Szigetmonostor veszélybe került.

1997. július - A Dunán és a Lajtán levonuló árhullám miatt Mosonmagyaróvár előtt kinyitották a szükségtározókat, így a város megmenekült. Budapesten 733 centivel tetőzött a Duna, de a védekezés mindenhol sikeres volt.

2000. január - Dunakeszin 30-40 centiméteres magasságban hömpölygött a víz az utcákon.

2002. március - Az utóbbi 50 év legjelentősebb áradásainak egyike vonult le a Dunán, amelynek következtében a Hanságban és a Szigetközben 660 hektárt árasztott el a belvíz. Víz alá került a Gemenci erdő ártéri részének mintegy 80 százaléka (mintegy 1500 vad pusztult el), Kisoroszi és Tahitótfalu között utakat, Leányfalun az ártérben lévő házakat öntött el az árhullám. A Duna 767 centiméterrel tetőzött Budapestnél.

2002. augusztus - Budapesten 848 centiméteren, Mohácsnál 925 centiméteres vízszinttel tetőzött a Duna. A rekordmértékű áradás miatt 2021 embert kellett kitelepíteni, közülük 700-at Budapest III. és XXII. kerületéből. A dunai árvíz elleni védekezés összköltsége 4,76 milliárd forint volt. Az úthálózatban és az árvízvédelmi létesítményekben 2,6-2,6 milliárd forintnyi kár keletkezett, az agrárium 954 millió forintos kárt szenvedett.

2006. április - A Duna 861 centiméterrel tetőzött április 5-én a fővárosnál, a víz sehol sem törte át a gátat. Magyarország történetének legnagyobb árvize során minden jelentősebb folyó megáradt, az ország folyóin egy időben 2680 kilométer hosszan tartottak harmadfokú vagy rendkívüli védekezést, és mintegy 25 ezer ember vett részt a védekezésben az önkéntesekkel együtt.

Olvasóink írták

  • 9. machers 2013. június 11. 12:59
    „7.buggyant 2013.06.10. 13:05
    Kotrással kapcsolatban - ha nem is naprakészen - itt találsz információkat:
    http://wwf.hu/media/file/1296572917_1271767751_Dunahajo_Okologia_iHatasok.pdf”
  • 8. ombi 2013. június 11. 10:31
    „7. buggyant: Emlékeim szerint amíg csak az Alpok-beli szakaszokon voltak völgyzárógátak, vízerőművek, a Duna szépen építgette a szigetközt, folyamatosan kotorni kellett, Nagybajcsnál, Lipótnál, Dunaremeténél a parton óriási kavicshalmok várták a felhasználásukat.
    Amióta a sokak által istenített, a Szigetköz és a Duna elleni merénylet, a bősi gát üzemel, nem a hordalék felhalmozódása, hanem a meder vészes mértékű bevágódása okoz gondot, minek ezt tetézni kotrással?”
  • 7. buggyant 2013. június 10. 13:05
    „Akkor itt is leírom, hogy a gátak karbantartása mellett a folyami kotrás is elengedhetetlen volna. Ha esetleg valaki tud erről infoval szolgálni, mondja már meg, van-e kotrás, és ha nincs, miért nincs?”
  • 6. netro 2013. június 10. 11:00
    „4. Bagoly11 2013.06.09. 22:40

    A komment első felét nem értem.. értelmetlen

    A második feléhez: Mo.n cirka 4100 km -nyi gát van. Sződligeten 2km gát 400 millióba került tavaly. Ilyen áron 820 000 000 000 forint lenne a korszerűsítés. Ehhez tudod mi kéne? Adóemelés.. De ha ezt is csinálná a kormány gondolom te az első között fröcsögnél ezellen. Így maradt az, hogy apránként korszerüsítenek, de igazából erre sincs szükség itthon, hisz ahogy látod, súlyos következménye még egy ilyen hatalmas áradásnak sem volt. A házak állnak, az emberek pedig élnek. Katasztrófákra pedig minden évben elkülönít a kormány, ez korszerüsítés után se változna (ergó nem lenne olcsóbb egy áradás korszerűbb gátakkal sem)”
  • 5. miracle 2013. június 10. 10:17
    „Bagoly11
    Akkor nem lehetne összefogást, meg gáton intézkedő gumicsizmás miniszterelnököt mutogatni.
    Kormánytól függetlenül.”
  • 4. Bagoly11 2013. június 09. 22:40
    „És több mint 100 év sem volt elég normális töltések,védvonalak kiépítésére ami mondjuk 11 méter magas és évente átvizsgálják,hogy nincs-e rajt repedés?Inkább fizetjük az árvizek után a kártalanítást és az árvíz elleni védekezést.”
  • 3. állampógár 2013. június 09. 16:39
    „2.Ezen a színvonalon nagyjából ez van.”
  • 2. gabooo 2013. június 09. 15:55
    „"20 ezer 600 hektárt" Ezt biztos, hogy így kell írni? Nem inkább "20.600 hektárt" vagy "20,6 ezer hektárt" vagy "húszezer-hatszáz hektárt"?”
  • 1. miracle 2013. június 09. 14:43
    „Most akkor 895, 929 vagy 1030 a rekord Pesten??”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gólyafészkeket mérnek fel országszerte

Gólyafészkeket mérnek fel és fiókákat gyűrűznek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület… Tovább olvasom