Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

Európa és a demokratikus döntések

Ferdinand Mayrhofer-Grünbüchel osztrák nagykövet, miután Vápár József, a gazdasági minisztérium befektetési főosztályvezetője meghívására a Széchenyi-egyetem közgazdasági fakultásának doktori iskoláján a minap előadást tartott, interjút adott a Kisalföldnek.
A minap Az Ausztria és Magyarország – barátok, partnerek címmel tartott konzultációt követően – mint az Európai Unió elnökségét adó ország képviselőjét – arról kérdeztük, miként ítélik meg Ausztriában az öreg földrész helyzetét.
– Nagykövet úr, mire hazánk felvételt nyert, az Európai Unió vonata már más irányt vett, mint amire felszállni igyekeztünk. Az egykori Közös Piac – az OECD-s egyezségek sorozatán át – mára mintha egyre inkább strukturális válságát élné. Milyen új értelmet, összetartó erőt kaphat ily módon az

európai együttműködés?
– Az Európai Unió még csak felépítésének egyik állomásánál tart. Az építkezéseknél általában pontosan tudják, hogy milyen szintről meddig szeretnének eljutni. Az Európai Unió esetében viszont most éppen ezt nem tudjuk... A célkitűzések, hogy hova szeretnénk eljutni, szinte naponta változnak. A négy alapvető szabadságjogban – a munka, a tőke, az emberek és a szolgáltatások szabad áramlása – egyetértés mutatkozik, míg sok más kérdést vitatnak. Emiatt nem határozható meg konkrét cél. Ez azonban szerintem még nem nevezhető válságnak, csupán sok a megoldandó feladat. Tény, hogy az alkotmány francia és holland elutasítása nem segíti ezt a folyamatot.
– Nem éppen az a tétel látszik megdőlni, hogy a bővítéssel párhuzamosan el is mélyíthető az együttműködés?
– Tény, hogy a kettőt egyszerre nem könnyű megvalósítani, eddig mindenesetre sikerült. Igaz, eddig a bővítés volt a figyelem középpontjában, az elmélyítés – a végső célok képlékenysége miatt is – nem haladt különösebben előre. Két, legfeljebb három ország – Románia, Bulgária és esetleg Horvátország – csatlakozását követően azonban a bővítés hamarosan lezárul, és utána valóban neki kell állni Európa újjászervezésének.
– Magyarországról úgy látszik, mintha a globalizáció közbejötte bizony strukturális válságot idézett volna elő Európában: egész iparágak szűnnek meg, szegénylázadások fenyegetnek...
– Nem hiszem, hogy ez strukturális válság lenne. Tény viszont, hogy erős kihívás, amellyel minél előbb szembe kell nézni, és amelyet csak egy nagyon erős Európai Unió tud megoldani. Megjegyzem, Ausztriában is fájdalmas reformokra volt és van szükség az alkalmazkodáshoz.
– Felvetődik ugyanekkor, hogy az ehhez szükséges döntések előkészítése az alapelveknek megfelelően demokratikusan történik-e. A francia és a holland „nem”-ből az Európai Bizottság mintha nem sok következtetést vont volna le: az általános ellenkezés dacára például nemrég engedélyezték génmódosított kukorica forgalmazását.
– Valóban, ezek létező problémák. Csakhogy a demokratikus döntéshozatali folyamat erősítését éppen az alkotmány megszavazása segíthetné a legjobban... Ausztria a lehetőségekhez képest mindent megtett ennek érdekében: gondolok itt a salzburgi Európa Hangja találkozóra, vagy a St. Pölten-i konferenciára a szubszidiaritás – a „helyben döntés” – elvének erősítéséért, de egy pótlólagos külügyminiszteri találkozó összehívását is kezdeményeztük. Az Európai Tanács júniusi ülésére – amellyel egyúttal az osztrák elnökségi időszak is lezárul – szeretnénk egy jó összegzést nyújtani az elért eredményekről és a még megoldásra váró feladatokról.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hová utazik nyaralni?

Tovább olvasom