Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 23°C Még több cikk.

EU-elnökség - Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztét

Magyarország január 1-jével átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet fél évig tölt be.

Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar EU-elnökség hivatalos honlapján rámutatott: a magyar elnökség elsődleges feladata az összeurópai érdekek előmozdítása; az "erős Európa" elnökségi mottó is jelzi, hogy a magyar EU-elnökség hozzá akar járulni a gazdasági, szociális, politikai és intézményi szempontból egyaránt erős Európa építéséhez. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta először látja el az EU-elnökségi feladatokat. Az elnökségi félévben - az Európai Unió íratlan szabályainak megfelelően - nem a Magyarországot legközvetlenebbül érintő kérdések, hanem a nagy európai ügyek kapják a legtöbb figyelmet. Az elnökségi trió keretében Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit, a trojka mandátuma 2010-11-re szól.

Magyarország Belgiumtól veszi át a stafétát, és 2011. június 30-án Lengyelországnak adja át. Programja szerint a magyar EU-elnökség a gazdasági növekedés segítésére törekszik az uniós gazdasági kormányzás erősítésével, a munkahelyteremtésre és a társadalmi befogadásra koncentrál. Kiemelt cél az uniós szakpolitika hatékonyságának és versenyképességének növelése.

Ugyancsak az elnökségi program alapvető céljai között szerepel, hogy az Európai Unió közelebb kerüljön a polgárokhoz, további feladat a bővítési folyamat folytatása és hitelességének fenntartása. Bár a magyar kormány korábban abban reménykedett, hogy Horvátország csatlakozási szerződését a magyar elnökség idején írhatják alá, jelenleg reálisabb az a cél, hogy a tárgyalásokat lezárják 2011 első félévében, és a szerződést a következő, lengyel elnökség idején írják alá.

A tervek szerint folytatódnak a tárgyalások a tagjelölt Izlanddal, és újabb fejezet nyitnak meg Törökországgal. Az uniós csatlakozásra váró országok között több nyugat-balkáni állam is van: Montenegró 2008-ban, Szerbia 2009-ben nyújtotta be tagfelvételi kérelmét. Ha a feltételek kedvezően alakulnak, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró a magyar elnökség idejére tagjelölt lehet, és megkezdődhetnek a tárgyalások Macedóniával - az utóbbi ország már 2005 óta tagjelölt.

A keleti partnerségi program második csúcstalálkozója, az állam- és kormányfők találkozója 2011 májusában esedékes, várhatóan ez lesz az elnökség legfontosabb eseménye. Románia és Bulgária egyaránt 2011 márciusában szeretne a schengeni övezethez csatlakozni. Ha nem teljesítenek minden feltételt, több tagállam ellenezheti a határnyitást, pedig az a romániai magyar kisebbségek számára is fontos lenne.

A francia és a német belügyminiszter a napokban levélben jelezte az Európai Bizottságnak, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban mutatkozó hiányosságok miatt túlságosan korainak tartja a két ország schengeni csatlakozását. A magyar elnökség napirendjét erőteljesen meghatározzák azok a feladatok, amelyek a gazdasági válság következményeinek kezeléséhez és az új együttműködési formák kialakításához kapcsolódnak.

Az a cél, hogy az EU a jövőben jobban fel legyen készülve a válságok megelőzésére; a kulcsfeladatok közé tartozik egy állandó stabilitási mechanizmus felállítása, a gazdasági koordináció és a fiskális fegyelem kontrolljának megerősítése. Az unió következő, 2014-ben hatályba lépő hétéves költségvetése tervezetének 2011 közepére kell elkészülnie, így ezzel valószínűleg sokat foglalkoznak majd a magyar elnökség alatt is. Az EU energiaszektorában kezdődött liberalizáció végrehajtása a spanyol-belga-magyar elnökség időszakára esik.

A közösség célja az energiafüggőség enyhítése, az energiabiztonság megteremtése, ezért az eddigieken kívül új forrásországokat is bekapcsolna az uniós energiahálózatba.

Ebben a tervben kiemelt szerepet játszik Azerbajdzsán és Türkmenisztán, s ez tükröződik a keleti partnerség programjában, az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakításában. Szintén a spanyol-belga-magyar elnökség idején valósulhat meg az európai polgárok jogainak érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló stockholmi program.

A munkavállalási, családegyesítési és tanulási szándékkal útra kelőkkel kapcsolatban a magyar elnökség a vízumügyekre és a munkavállalás speciális formáira koncentrál: további könnyítésekről tárgyalnak Oroszországgal, Ukrajnával és Moldovával, illetve Kanada szigorító szándékait igyekeznek elhárítani. A romastratégia a magyar elnökségi program kiemelt pontja.

Az Európai Bizottság tesz majd javaslatot egy európai keretstratégiára; az EU növelni kívánja szerepvállalását a romákat érintő ügyekben. A magyar elnökség fontos témája lesz a vízpolitika is, ezen belül az extrém vízügyi jelenségek és a klímaváltozás hatásainak kezelése.

A magyar elnökség alatt fogadhatják el az Európai Bizottság által kidolgozandó Duna-stratégiát; legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme és takarékos használata, a természeti környezet védelme, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése és az érintett országok kulturális örökségének megőrzése. Magyarország a vízminőség védelmével és megőrzésével, valamint a természeti katasztrófák - árvíz, aszály - kivédésével kapcsolatban kíván koordináló szerepet betölteni. Magyarország hivatalosan január 6-án veszi át az elnöki posztot Belgiumtól, az első jelentősebb esemény a kormány és az Európai Bizottság együttes ülése lesz január 7-én Budapesten.

Olvasóink írták

  • 1. Stickers 2011. január 03. 22:31
    „In nomine Patris et fillii et Spiritus Sancti”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy halálos közúti baleset történt az elmúlt 24 órában

Az elmúlt huszonnégy órában összesen kilencven közúti balesetnél intézkedett a rendőrség, amelyből… Tovább olvasom