Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

EU-elnökség - Kiemelt pont a Duna

A 2011 első félévében esedékes magyar elnökség programjában a vízpolitika és a Duna-stratégia az egyik kiemelt pont, a stratégia a régió társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaira igyekszik választ adni.


Az EU állam- és kormányfői 2009 júniusában kérték fel az Európai Bizottságot, hogy az év végéig dolgozza ki egy Duna-régiós stratégia részleteit. Az Európai Parlament képviselői idén januárban foglaltak állást arról, hogy uniós keretek között jöjjön létre a Duna menti országok együttműködése, a Duna-stratégia. A kezdeményezést december 8-án mutatta be a Bizottság, a remények szerint áprilisra juthatnak konszenzusra a tagállamok, így júniusban az Európai Tanács elé kerülhet a terv.

A makrorégiós stratégia a balti stratégia után a második hasonló uniós kezdeményezés lesz. Nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) érint. A makrorégióban élő mintegy 115 millió embernek az unió tervei szerint azért érinti kedvezően a stratégia, mert gyorsabbá válik a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés lehetőségei, olcsóbbá válik az energia a jobb hozzáférhetőség és az alternatív energiaforrások révén, továbbá a hatékonyabb együttműködés következtében fejlődik a gazdaság, az oktatás és a kutatás.

Tervezőik a Duna-stratégiával kapcsolatban ugyanakkor kezdettől hangsúlyozták: nem jöhet létre új intézmény, nem alkothatnak új szabályozást az EU-joganyagában, és nem teremthetnek ehhez új pénzforrást. A szakértők eltérően ítélik meg, hogy ezek a tiltások mennyiben jelentenek hátrányt, illetve fenntarthatók-e hosszú távon.
Négy pillérre épül a stratégiában vázolt részletes cselekvési terv: az első a Duna-régió összekapcsolása a többi régióval, a második a környezet védelme, a harmadik pillér a jólét megteremtése, a negyedik pedig a Duna-régió megerősítése.

A stratégia 2020-ra előírja a dunai teherforgalom 20 százalékos növelését és a Fekete-tengeri ökoszisztémák visszaállását az 1960-as szintre. Konkrét cél az is, hogy a régió minden uniós állampolgárának szélessávú és nagy sebességű internet-hozzáférést kell biztosítani 2013-ra.
A stratégiai tervezet felhívja a figyelmet a folyami hajóflották korszerűsítésére, továbbá sürgeti két új folyami híd építését Románia és Bulgária között. Szerepel az elképzelések között a Duna-régió népszerűsítése idegenforgalmi célállomásként, közös kutatóközpontok létrehozása, valamint a roma közösség életfeltételeinek javítása is.
Barsiné Pataky Etelka, a stratégiáért felelős kormánybiztos októberben elmondta, hogy Magyarország a Duna-stratégia két témakörében (a vízminőség védelmében és megőrzésében, valamint a környezeti katasztrófák - árvíz, aszály - kivédésében) kíván koordináló szerepet betölteni.

A Duna-stratégiában az egyik legfontosabb szempont a közlekedési helyzet javítása, de ez nem szoríthatja háttérbe a kezdeményezés többi célját - mondta korábban Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár. Barsiné Pataky Etelka azt hangsúlyozta, hogy a Duna-régió közlekedésében egybeesnek nemzeti, makrorégiós és európai érdekek, és egyértelművé vált, hogy Magyarországnak tranzitországként nagyon komoly a szerepe.

A kormánybiztos szerint Magyarországnak rendkívül fontos a Duna-stratégia, látványosan erősíti a közép-kelet-európai együttműködést, és azt a szimbolikus üzenetet közvetíti, hogy "egymásra vagyunk utalva". A vizek szennyezettsége, a természeti katasztrófák olyan problémák, amelyekre az országoknak közösen kell megoldást találniuk - tette hozzá.
Mint mondta, Magyarország az "élhető Duna mente" kialakítására törekszik, ahol nagy szerephez jutnak az ökológiai és a kulturális értékek, a turisztikai elképzelések, de a vízminőség védelme, az aszály és az árvíz elleni védekezés is fontos. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a megfelelő infrastruktúra kiépítésére, az észak-déli irányú összeköttetésekre, a kutatás-fejlesztésre és a megújuló energiaforrások használatára.

Jürgen Dieringer, a budapesti Andrássy Egyetem professzora korábban felidézte, hogy 2006-ban, amikor először merült fel a stratégia ötlete, sok kritikát kapott. Németországban például úgy látták, csak újabb pénzforrást jelent majd, amelyet "osztogatni lehet". Magyarországon és Romániában pedig azt tették szóvá, a németek azért hozakodtak elő a Duna-stratégiával, mert "már nem tudják hova exportálni" a termékeiket, biztosan csak nekik kedvez majd a terv. A kezdeti fenntartások ellenére mára úgy tűnik, kiegyensúlyozott stratégiáról van szó - vélekedett.

Környezetvédők ugyanakkor a kockázatokra is figyelmeztetnek. A WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország decemberi közleményében aggodalmának adott hangot, hogy a gazdasági érdekek kerekedhetnek felül, és háttérbe szorulnak a természetvédelmi fejezetek. A hajózás fejlesztésével összefüggésben megjegyezték: a mélységi és szélességi korlátozások megszüntetése jelentős beavatkozás, amely az ökológiai egyensúly megbomlásával járhat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keringési elégtelenségben hunyt el a kemecsei férfi, nem sokkolótól

Az előzetes igazságügyi boncjegyzőkönyv szerint természetes úton, keringési elégtelenség miatt vesztette életét a rendőrök által vasárnap elfogott kemecsei férfi. Tovább olvasom