Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Erről döntött hétfőn az Országgyűlés

Bővül a MOB feladatköre, elfogadták az újabb egészségügyi salátatörvényt és a civiltörvényt, a kétgyermekes rászoruló családok lakását vásárolhatja meg januártól az Eszközkezelő.
22:00 - A kérdések után a határozathozatalokkal folytatta munkáját hétfőn az Országgyűlés. A képviselők megszavazták egyebek mellett a civiltörvényt, az újabb egészségügyi "salátatörvényt", és döntöttek arról is, hogy bővül a MOB feladatköre, valamint szigorodnak a doppingszabályok.


Rövidülhet az ügyintézési határidő
Több ponton módosította a parlament a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt, így az általános ügyintézési határidő 2014 januárjától harmincról 21 napra csökken.
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte indítvány minősített többséget igénylő rendelkezéseit 258 igen szavazattal, 54 nem ellenében, 38 fogadta el az Országgyűlés.
Eszerint az eljáró közigazgatási hatóság vezetője az ügyintézési határidőt ezután csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg.
Ugyancsak az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy abban az esetben, ha a hatóság az eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv nem mérlegelheti új határidő megállapítását, hanem kötelező soron kívüli eljárásra utasítania.

Bővül a MOB feladatköre, szigorodnak a doppingszabályok
Az eddigi öt helyett január 1-jétől egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) irányítja a magyar sportéletet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként.
A fideszes Bánki Erik és Szalay Ferenc javaslatát 275 igen szavazattal, 42 ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. Eszerint megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy az eddig önálló szövetségek által irányított területek a MOB tagozataiként tovább működhetnek, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lesznek.
A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy a doppingvétség miatt hozott jogerős büntetést és a vétkes sportoló nevét az eljárás befejezése után három munkanapon belül a doppingbizottság nyilvánosságra hozza.

Elfogadta a Ház az újabb egészségügyi "salátatörvényt"
Megszavazták az újabb egészségügyi "salátatörvényt", így a jövőben a gyógyszerek támogatásánál számítani fog a "beteg-együttműködés", az egészségügyi régiókat hamarosan felváltják a térségek, az új pszichoaktív anyagok, vagyis a tudatmódosító szerek ellenőrzése pedig szigorodni fog. A Ház 272 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló kormányzati előterjesztést.
A módosítások értelmében a jövőben gyógyszerek támogatásában számítani fog, hogy a beteg megfogadja-e az egészségügyi szakemberek gyógyszerszedésre, táplálkozásra és életvitelre vonatkozó javaslatait.
Az egészségügyi ellátás nem régiós, hanem térségi alapon szerveződik majd. Ehhez szabályozzák a finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató ellátási kötelezettségeit, melyben megkülönböztetik az országos várólista, a térségi várólista, az intézményi előjegyzés, valamint a betegfogadási lista alapján teljesítendő fekvő- és járóbeteg-szakellátásokat.

A kétgyermekes rászoruló családok lakását vásárolhatja meg januártól a Nemzeti Eszközkezelő
A parlament döntésével a Nemzeti Eszközkezelő januártól megvásárolhatja a bajba jutott kétgyermekes, rászoruló devizahiteles családok jelzálogjoggal terhelt lakóingatlanát, biztosítva, hogy bérleti díj ellenében továbbra is ott lakhassanak.
A kormány javaslatára, 291 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadott szabályozás szerint az állam a lakóingatlant akkor vásárolhatja meg, ha azon 2009 vége előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog van, amelynek fedezetét csakis a szóban forgó ingatlan képezi, illetve a bank az ingatlant kényszerértékesítésre jelölte.
További megkötés, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan - a hitelszerződés megkötésekor megállapított - forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, egyéb településeken a 10 millió forintot.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal minősítheti a K+F tevékenységet
A jövőben egységesen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal végzi a kutatást végző szervezetek K+F minősítését, miután az Országgyűlés elfogadta a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosítását.
A képviselők 302 igen szavazattal, 19 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló kormányzati javaslatot.
A szerzői jogról, találmányok szabadalmi oltalmáról, a használati minták oltalmáról, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról, illetve a formatervezési minták oltalmáról szóló törvények módosultak a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításának elfogadása által.


19:10 - Elfogadta a Ház a civiltörvényt
Létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, amelyik civil szervezet pedig nem működik, azt törlik a nyilvántartásból.


18:35
- Az azonnali kérdésekkel, majd ezt követően a kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

MSZP: hogy érezték magukat az Azori-szigeteken a megyei elnökök?
Nyakó István (MSZP) a fideszes megyei elnökök Azori-szigeteken tett látogatásáról kérdezte Navracsics Tibort. A szocialista politikus azt szerette volna tudni: hogy érezték magukat a megyei elnökök.
Navracsics Tibor miniszter válaszában leszögezte: közigazgatási és igazságügyi miniszterként "semmilyen köze nincsen" a megyei elnökökhöz és arra kérte Nyakó Istvánt, hogy írjon levelet a megyei elnököknek, mert ami az önkormányzat ügye, ahhoz a minisztériumnak nincsen köze és beleszólása.

Jobbik: mi lesz a munkaügyi felügyelettel?
Bertha Szilvia (Jobbik) az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelet (OMMF) megszüntetésével és az ezzel kapcsolatos 300 fős elbocsátással kapcsolatban kérdezte a kormányt. Szerinte ezekkel a változásokkal "soha nem látott módon fog a törvénytelenség eluralkodni a munka világán". Miből gondolják, hogy az új rendszer hatékonyabb lesz? - tette fel a kérdést Bertha Szilvia.
Soltész Miklós államtitkár válaszában leszögezte: ha a múlt heti vitában az obstruálás helyett odafigyeltek volna rendesen, akkor jobban ismernék a törvény tartalmát. Az államtitkár leszögezte azt is: a változtatásokkal az új szervezet a jelenleginél jobban tudja ellátni a munkaügyi ellenőrzéseket, felügyeletet.

MSZP: nem teljesíti a kötelezettségeit a szaktárca
A kérdések között elsőként Harangozó Tamás (MSZP) a széndioxid-kvóta felhasználásával kapcsolatban kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert. Szerinte az elmúlt időszak vonatkozó döntései kapcsán a civil szervezeteket "az út szélén hagyták". A ZBR energiatakarékos háztartási gépcsere-programmal kapcsolatban a szocialista politikus arról beszélt, hogy több civil szervezet sem kapta még meg a jogos támogatását.
Fónagy János államtitkár válaszában arról beszélt, hogy a ZBR-programon 195 nyertes pályázó volt, akikkel egymilliárd forint értékben kötöttek szerződést, 12 ezer háztartás elöregedett, magas fogyasztású gépeinek lecserélésre. A megítélt összegek több mint 90 százalékát már kifizették, a fennmaradó 10 százalékon jelenleg is dolgoznak, ezt hátráltatja, hogy a beérkezett elszámolások sok esetben nem felelnek meg a feltételeknek.

Jobbik: mikor intézkedik már a kormány a mélyszegénység ellen?
Sneider Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több embert kezelnek szifilisz és rühes megbetegedések tüneteivel. Szerinte jelenleg kialakulóban van egy roncstársadalom, amely saját erejéből nem tud ebből a helyzetből kiemelkedni, ezért azt kérdezte, hogy mikor tesz már a kormány olyan intézkedéseket, amelyek érzékelhető eredményeket hoznak ezen az egészségügyi területen.
Balog Zoltán államtitkár válaszában elmondta: látják, hogy nagy a baj, amelynek oka az évtizedek óta növekvő mélyszegénység és gettósodás. A kormánypárti politikus hozzátette: több hete várják a Jobbik véleményét a kormányzati stratégiáról, azonban az ellenzéki párt nem hajlandó véleményezni azt.

LMP: mi lesz az esztergomi közintézmények dolgozóival?
Szilágyi Péter (LMP) azt akarta megtudni, hogy mi lesz az esztergomi önkormányzattól átvett intézményekben dolgozók sorsa. A képviselő azt tudakolta, hogy ki fog dönteni például a pedagógusokról.
Szabó Erika államtitkár azt mondta, a benyújtott javaslat egyebek között azért készült, hogy az állami általi átvétel garanciát jelentsen az intézmények dolgozóinak. Szavai szerint nem kell félnie senkinek, mert a közintézmények dolgozóinak munkájára továbbra is szükség lesz.

MSZP: készült-e kormányzati terv Kelet-Magyarország fejlesztésére?
Juhász Ferenc (MSZP) azt akarta megtudni, hogy készült-e összehangolt kormányzati stratégia Kelet-Magyarország fejlesztésére.
Czomba Sándor államtitkár azt felelte, hogy a térségben nagyon komoly gondok vannak, sokan mélyszegénységben élnek. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében idén munkahelyteremtésre 35 vállalkozás nyert 607 millió forintot.
Megjegyezte, hogy a megyében eddig 35 ezer 352 ember vett részt a megyéből közfoglalkoztatásban, a Start-munkaprogram keretében pedig több mint ötezren dolgoznak.


18:10 - Az aszály sújtotta területek kármentesítése, a kartelező bankvezetőkkel szembeni fellépés és egy kárpátaljai magyar falut fenyegető környezetszennyezés szerepelt többek között az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

Fidesz: várható-e a Budapest-Nyíregyháza vasútvonal fejlesztése?
Koncz Ferenc a Budapest-Nyíregyháza közötti vasútvonal fejlesztéséről kérdezett, amelyet idegenforgalmi szempontokból és a munkahelyteremtés miatt is fontosnak nevezett. A kormánypárti képviselő kiemelte, hogy a vasútállomások nem mindegyike felel meg a kor elvárásainak. Tervezi-e a kormány Budapest-Nyíregyháza vonal még fel nem újított állomásainak felújítását, valamint annak nagyobb sebességre való alkalmassá tételét.
Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vonal fejlesztésének előkészítése elkezdődött, elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. Hozzátette: növekedhet a vasútvonal kapacitása, és utasforgalmi szempontból is jelentős lesz a változás. A szolgáltatási színvonalat emelni kívánják - derült ki szavaiból, kiemelve: az állomások akadálymentesítve épülnek, illetve épülnek újra. Jelezte: az engedélyezési tervek 2012.elejére készülhetnek el.

MSZP: a kormány az aszály sújtotta területek kármentesítésére?
Soós Tamás arra volt kíváncsi, hogy mit tervez a kormány az aszály sújtotta területek kármentesítésére. Rendkívüli időjárási helyzet rendkívüli intézkedéseket igényel - fogalmazott, hozzátéve: az őszi vetésű növények nagy része nem kelt ki, ami igen komoly gondot jelent. Mit tervez a tárca ebben a helyzetben? - kérdezte.
Ángyán József államtitkár kiemelte: valóban súlyos a probléma. Jó lett volna ugyanakkor, ha az agrárkárenyhítési rendszer előbb elindult volna, és lettek volna tartalékok. Ezért terjesztették be és fogadták el a vonatkozó törvényt, ami az új rendszer alapja - mutatott rá. A forrásokról szólva kifejtette: a kárenyhítési hozzájárulás 4,1 milliárdra tehető, ehhez ugyanennyit tesz hozzá a kormány. Az egyedi döntéseket is hozhat emellett a kormány, ez többek között a költségvetés állapotától és a mezőgazdaságot érő további elemi károktól függ.

Jobbik: mit tesz a kormány kartelező bankokkal szemben?
Volner János arra volt kíváncsi mit kíván tenni a kormány a kartelező bankvezetőkkel szemben, tervezik-e büntetőjogi felelősségre vonásukat. A közelmúltban a GVH több bankkal szemben indított eljárást, mert valószínűsíthető szeptember 22. után hogy összehangolt kamatemelésre került sor teljesen indokolatlan módon. Megjegyezte: három százalékkal magasabb kamatot fizetnek a magyar, mint a lengyel adósok a svájci frank alapú kölcsönök után - jegyezte meg. Utalt még a Jobbik javaslatára, amely szerint büntetőjogi eszközökkel is felelősségre lehetne ezeket a bankokat vonni külföldi minták alapján.
Czomba Sándor államtitkár közölte: a kormány eddig és ezután is elkötelezett a devizahitelesek problémáinak kezelésére. Súlyos probléma, amit a képviselő említ, nem véletlen, hogy a GVH vizsgálatot folytat. A hivatal folytathatja le a vonatkozó eljárást is, s amikor a kormány az érintettek megsegítésére a bankokkal tárgyal, akkor a tárgyalóasztalnál szeretnék ezt a kérdést megoldani - jelezte.

KDNP: újabb határon túli magyar falu válhat a környezetrombolás áldozatául
Kalmár Ferenc felidézte, hogy Ukrajna egyetlen aranybányája Beregszász és Nagymuzsaly közötti dombokon működött. Kitérve az okozott környezeti terhelésre, azt mondta: nemrég felröppent a hír, hogy a bányát újra megnyitnák. Kérdés, ismét egy Verespatakot kapunk a nyakunkba? Újabb magyar falu válhat a környezetrombolás áldozatául. Van erről információja a magyar hatóságoknak? - sorolta kérdéseit.
Illés Zoltán államtitkár válaszában kifejtette: lokális környezeti, és egészségügyi hatás már volt, s az újraindítás esetén ismét számolni kell ilyen kockázatokkal. Ott ahol lehet, el kell kerülni a környezetszennyezést - hangoztatta, hozzátéve: a Tisza vízgyűjtő területén keresztül adott esetben egy szennyezés Magyarországra is eljuthat. Jelezte: írásban fordult az ukrán szaktárcához, és mivel Magyarország hatásviselője egy ilyen tevékenységnek, ezért az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni.

LMP: mit tesz a kormány a vetőmagok GMO-mentesítése érdekében?
Szabó Rebeka azt kérdezte, mit tesz a kormány a gazdák biztonságáért, és azért, hogy a mezőgazdaságot GMO-mentesen tartsák. Szerinte a génmódosított vetőmagokkal kapcsolatban több okból is sérülhet a környezeti és élelmiszerbiztonság, a magyar gazdák átjárhatnak Romániába vetőmagért, és a tiszta és GMO-szennyezett vetőmagok keveredése fokozott figyelmet igényel. Utalt az LMP őszi javaslatára a probléma kezelésére, aminek tárgysorozatba vételét azonban - mint mondta - a kormánytöbbség leszavazta a szakbizottságban.
Ángyán József államtitkár azt mondta, hogy ma a magyar mezőgazdaságban genetikailag módosított fajtákat felhasználni nem lehet.
Kiemelte: tárcaközi munkacsoportot hoztak létre kora ősszel, év végére komplett programot tesznek le a kormány asztalára, emellett az összes törvényt átvizsgálják, módosító-csomagot készítenek, hol kell változtatni a joganyagon.
Áttekintik továbbá az intézményrendszert is, és elkészült az a kormány-előterjesztés, ami a biológiai alapok teljes áttekintését tartalmazza, s egy-két héten belül tárgyalhatja a kabinet.


17:00 - A közlekedési árkiegészítésről és a külföldre költőzőkről beszélt két interpelláló képviselő az Országgyűlés hétfői ülésén. Ezt követően az azonnali kérdések órájával folytatta munkáját a Ház, amelyek az IMF-fel folytatott tárgyalásokat és a szlovákiai magyarok állampolgárságát is érintették.

Jobbik: jelentősen csökken a személyszállítás támogatása
A jobbikos Bödecs Barna azt kifogásolta, hogy jelentősen csökken a helyközi közlekedés árkiegészítése januártól, és a személyszállítás támogatását 40 milliárd forinttal csökkenti az állam. Szerinte azonban nem valósul meg az ágazat olyan szintű racionalizálása, amely lehetőséget biztosítana ilyen szintű forráskivonásra.
A képviselő arra várt választ, hogy a kormány kikkel fizettetné meg a kieső források, valamint a 27 százalékosra növelt áfa pluszkiadásait?
Fónagy János államtitkár válaszában elmondta, hogy fogyasztói árkiegészítésre 93 milliárd forintot irányoz elő a jövő évi költségvetés, amely valóban 13 milliárd forinttal kevesebb az ideinél, de az árkiegészítés mértéke szerinte a közösségi közlekedés egészét nézve reális és megalapozott.
Elmondta azt is, hogy a kormány a szociális szempontokat is szem előtt tartva törekszik az utazási kedvezmények rendszerének átalakítására.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban megszavazta azt.

Jobbik: egyre többen hagyják el az országot
Jámbor Nándor (Jobbik) szerint a kormány nemcsak az államadósságnak üzent hadat, hanem újabb és újabb társadalmi csoportnak is.
A kabinetet azért bírálta, mert egyre többen kényszerülnek az ország elhagyására. Szerinte a munkanélküliek, az alacsony keresetűek és a devizahitelesek egyaránt a külföldi életben látják a megoldást. A politikus Békés megye példáján illusztrálta az elvándorlás jelentőségét.
Szatmáry Kristóf államtitkár ezzel szemben úgy vélte: számos olyan intézkedést tett a kormány, amely itthon tartja az embereket. Ezek közé sorolta a Jobbik által bírált minimálbér-emelést, valamint a családtámogatásokat. Megemlítette, hogy emelkedett a foglalkoztatási ráta.
Békés megyéről szólva azt mondta: több száz munkahely létesítésére nyílt pályázati lehetőség nemrég, és hamarosan újabb pályázatok várhatók.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megszavazta azt.

MSZP: ha Matolcsy tárgyalónak nem alkalmas, miniszternek miért?
Tukacs István (MSZP) a nemzetgazdasági miniszter eddigi tevékenységét bírálta felszólalásában és kifogásolta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat nem Matolcsy György, hanem Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti.
Feltette a kérdést: ha Matolcsy György a tárgyalásokra nem alkalmas, akkor miért alkalmas a miniszterségre?
Czomba Sándor államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy Matolcsy György miniszterként mind a kormány, mind a kormánypárti képviselőcsoport bizalmát élvezi. "A gazdaságpolitikai sikerek őt igazolják" - mondta, ide sorolva a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkentését.
A tárgyalások a külgazdaság tárgykörébe tartoznak - indokolta az államtitkár, miért Fellegi Tamás és nem a pénzügypolitikáért felelős Matolcsy György tárgyal az IMF-fel, hozzátette ugyanakkor, hogy a nemzetgazdasági tárcát Pleschinger Gyula államtitkár képviseli a delegációban.

Jobbik: mit tűr még el az ország Szlovákiától?
A jobbikos Szávay István az újabb, szlovák állampolgárságát vesztő magyar nemzetiségű felvidéki esetére hivatkozva várt választ a kormánytól arra: mit tűr még el Szlovákiától és mit tesz az ott élő magyarok védelme érdekében.
A képviselő említést tett Tamás Aladárné esetéről, a második olyan emberről, aki a magyar állampolgárság felvétele miatt veszítette el szlovák állampolgárságát.
Németh Zsolt államtitkár arról számolt be, hogy magyar állampolgárként Tamás Aladárné - Boldoghy Olivérhez hasonlóan - konzuli védelmet kap a magyar államtól. Hozzátette, mind a Magyar Koalíció Pártja, mind a Magyar Állandó Értekezlet kiáll a felvidéki magyarokért.
Emellett megkezdődött a nemzetközi fellépés, az Európai Parlament valamint a diplomáciai testületek folyamatos tájékoztatása az ügyről, emellett hamarosan az EBESZ főbiztosságával is felveszi a kapcsolatot a magyar állam.

LMP: szuperfelügyelet lesz a NIBEK
Schiffer András felidézve a korábbi titkosszolgálati szabályozást arról beszélt, hogy a NIBEK olyan szuperfelügyelet lenne, amely bármikor, bármilyen megkereséssel és bármilyen adatrendszerhez hozzácsatlakozhatna, és akár készletezésre is gyűjthetne információkat. Hihetetlen információs hatalomhoz jutna a kormány. Mi szükség van egy olyan túlhatalomra, amely leginkább "a diktatúrák sajátja", miért kapna ilyen túlhatalmat a belügyminiszter? - sorolta kérdéseit.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a kormány előterjesztésének a célja, hogy koordináló, elemző központot hozzon létre, brit minta alapján. Megjegyezte: a módosító indítványok szavazásán a nemzetbiztonsági bizottságban az LMP képviselője nem vett részt, így azt sem láthatta, Kövér László házelnök módosításai egyhangúan mentek át, megváltoztatva az eredeti előterjesztés szövegét. Az LMP nyilvánvalóan nem a törvényjavaslat vitájában, hanem az akörüli cirkuszkeltésben kíván részt venni - fogalmazott.


16:50 - A kolontári katasztrófát követő adakozás sorsáról, a 2012-es olimpiára való felkészülésről és a rokkantellátás további sorsáról is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során.

A kolontári adatokozás sorsáról kérdezett az MSZP
Lukács Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a kolontári katasztrófa után a Magyar Kármentő Alaphoz eddig több mint kétmilliárd forint támogatás érkezett. A politikus hangsúlyozta, hogy november végén az alap számlájának egyenlege 1 milliárd 780 millió forint fölött volt, támogatásként 350 milliót utaltak el. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a kárt szenvedett magánszemélyeknek pedig alig több, mint 26 és fél millió segélyt osztottak ki.
Azt kérdezte, hogy megvannak-e még a felajánlások, vagy azokat másra költötte el a kormány.
Tállai András államtitkár leszögezte, hogy az állam eddig 35 milliárd forintot költött a térségben élők kártalanítására, miközben Devecseren és Kolontáron több mint száz házat építettek újjá. Megjegyezte, hogy a Magyar Kármentő Alap számlájára több mint kétmilliárd került, amiből másfél milliárdot kapnak majd meg a térségben élők, miközben az önkormányzatok igényei alapján a közösségi infrastruktúrát is megépítik.
Lukács Zoltán a választ nem fogadta el ,a parlament viszont 201 igennel. 72 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: az IMF-fel folytatott "alkudozás" kárvallottjai a devizahitelesek
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy az IMF-fel folytatott "kormányzati alkudozás, majd várható lepaktálás" legnagyobb kárvallottjai a devizahitelesek.
A képviselő kijelentette, hogy az 1,3 millió devizahitelesből eddig kevesebb mint ötvenezren tudták igénybe venni a könnyítéseket. Sajtóhírekre hivatkozva közölte, a kormány a hitelminősítőkkel kötött egyezség alapján nem készít újabb terveket a végtörlesztésre, ehelyett a Bankszövetség ajánlásaira vár.
Szatmáry Kristóf a kormány eltökélt szándékának nevezte, hogy rendezzék a devizában eladósodottak helyzetét. Az államtitkár a devizában eladósodottak számát 712 ezerre tette, miközben a kormány és a Bankszövetség számításaira hivatkozva azt mondta, hogy körülbelül 150-200 ezren élhetnek a végtörlesztés lehetőségével.
A képviselő a választ nem fogadta el, ellentétben a Házzal, ahol 185-en szavaztak mellette és 77-en ellene.

Fidesz: hogyan biztosítják a londoni felkészülést?
Csizi Péter (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy hogyan kívánja a kormány biztosítani a jövő évi londoni olimpiára való felkészülést.
A képviselő kijelentette, hogy Pekingben minden idők legrosszabb eredményét értük el, mert az éremtáblázaton 20.-ak lettünk, miközben azelőtt soha nem végeztünk a 13. helynél hátrébb. Hozzátette, az 1924-es párizsi játékok óta nem volt példa arra, hogy Magyarország csak három aranyat nyerjen.
Halász János felszólalása elején a korábbi kormányzatok sporttámogatási rendszerét bírálta. Kijelentette, hogy a jelenlegi kabinet viszont stratégiai ágazatként kezeli a sportot. Felhívta a figyelmet, hogy tavaly visszaadták a sporttól korábban elvett állami támogatást és egymilliárd pluszforrást nyújtottak az ágazatnak. Elmondta azt is, hogy 2011-ben 5,7 milliárd forint támogatást adtak a MOB-nak, amiből 2,7 milliárdot fordíthat a versenysportra, ezen belül az olimpiai és a paralimpiai felkészülésre. Hozzátette, hogy jövőre 6,9 milliárd támogatást nyújtanak a szervezetnek, amelyből az három milliárdot költhet a versenysportra.
A képviselő a választ elfogadta.

LMP: a kormány csapást mér a kis- és középvállalkozásokra
Scheiring Gábor (LMP) hangoztatta, hogy miközben a kisvállalkozások versenyképessége alapvető a magyar gazdaság versenyképességének szempontjából, a kormány intézkedései mégis "csapást jelentenek" a szektorra.
A képviselő szerint minimálbér költségeinek drasztikus emelése és az adójóváírás kivezetése az alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató cégeknél olyan anyagi nehézségeket okoz, ami miatt "ezrek kerülhetnek az utcára". Hozzátette, hogy az általános járulék és adóemelések még "szűkebbre szabják" a vállalkozások mozgásterét. Végül azt mondta, hogy jelenleg több adónem létezik, mint korábban és kkv-szektor résztvevői is egyre nehezebb jutnak hitelhez.
Szatmáry Kristóf leszögezte, hogy a kormány nem kíván változtatni eddigi gazdaságpolitikáján, ugyanis annak az egyik legfőbb szempontja éppen a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása. Hangsúlyozta, hogy a kkv-szektort terhelő adók száma 28-ról 23-ra csökkent.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 171 igennel 50 nem ellenében egy tartózkodással megtette azt.

MSZP: 190 ezer embertől veszik el a rokkantellátást
Tóth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány döntései nyomán jövőre 190 ezer embertől veszik el a rokkantellátást. Hozzátette, hogy aki a továbbiakban is ellátást szeretne kapni, annak magának kell kérnie a felülvizsgálatát.
A képviselő szerint az átalakítás célja a megszorítás, mert a kormányzat úgy számol, hogy ezzel 2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takaríthat meg az állam.
Halász János a nemzeti erőforrás tárca államtitkára azt mondta, hogy ideje lenne befejezni a hazudozást, mert éppen Gyurcsány Ferenc nevezte botrányosnak egy 2007-es parlamenti felszólalásában, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas.
Hangsúlyozta, hogy a képviselő szavaival ellentétben nem 190 ezer embertől veszik el az ellátást, hanem ennyit érinthet a felülvizsgálat. Akik az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik, azok tovább kapják az ellátást - tette hozzá.
A képviselő nem fogadta el a választ, a Házban viszont 201-en szavaztak mellette és csak 85-en ellene.


16:00 - Az LMP a Krisna-völgyért

Az LMP módosító javaslatot nyújt be, hogy az eddig jogszerűen tulajdonolt termőföldjeiken továbbra is gazdálkodhassanak a korábban még egyháznak minősülő egyesületek - írta a párt az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

A szöveg úgy fogalmaz, hogy az új egyháztörvény szerint jövőre elveszíthetik termőföldjeiket azok az egyházak, amelyek nem kaptak egyházi minősítést. Az LMP által jogalkotói hibának minősített változtatás érinti a Krisna-völgyet is, ahol "300 szerzetes és család részvételével példaértékű önellátást és fenntartható mezőgazdasági termelést valósítottak meg" - írják. A párt úgy látja, hogy a jogszabályi változások miatt január elsejétől ezek a családok elveszíthetik munkájukat és lakóhelyüket.

Emlékeztetnek arra, hogy a hatályos termőföld-törvény csak egyházi jogi személyek számára teszi lehetővé a termőföld tulajdonlását, egyesületek számára nem. Hangsúlyozzák, hogy alkotmányellenes mulasztás következne be akkor, ha 2012. január 1-jén - minden átmeneti rendelkezés nélkül - olyan korábbi egyházak tulajdonolnának termőföldet, akik erre már nem jogosultak. Ugyanakkor nem tisztázott az sem, hogy a már megszerzett tulajdon jogszerűen megtartható-e, vagy, ha nem, mennyi idő alatt és milyen feltételekkel kell megválni tőle - teszik hozzá.
Az LMP módosító javaslatának célja, hogy a rosszul megírt egyházügyi törvény által okozott joghézagot orvosolja, és az eddig jogszerűen tulajdonolt termőföldjeiken ezután is gazdálkodhassanak a korábbi egyházakból átminősített egyesületek - szögezik le a javaslatban.

 
15:10 - Nem akarnak éjszakázni - időkeretben tárgyalja a parlament több fontos törvényjavaslat, így a felsőoktatási törvényjavaslat és a helyi önkormányzatokról szóló előterjesztés részletes vitáját, illetve az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat és a ország pénzügyi stabilitásáról szóló előterjesztés általános vitáját is - erről döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn.


MTI fotók: Kovács Tamás

14:43 - Az új munka törvénykönyvéről kötött megállapodásról, valamint az ország gazdasági helyzetéről, a Jobbik és az MSZP viszonyáról és a parlamenti munkáról szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Fidesz: nagy jelentőségű megállapodást jött létre az új munka törvénykönyvéről

A fideszes Kara Ákos nagy jelentőségűnek nevezte a kormány által pénteken, a munkaadó és a munkavállalók képviselőivel megkötött megállapodást az új munka törvénykönyvéről. Mint mondta, a Ház olyan törvényt fogadhat el, ami egyszerre nyújt garanciát a munkavállalóknak és a munkaadóknak is.

A régóta folyó tárgyalásokról szólva elmondta: abba a legnagyobb szakszervezetek és a reprezentatív munkaadói szervezetek kapcsolódtak be. A törvényjavaslattal kapcsolatban fontosnak tartotta a védett kor intézményét, a kismamák védelmét és a túlóra kérdésének rendezését.
Czomba Sándor államtitkár azt tartotta figyelemre méltónak, hogy a munkavállalók érdekeinek csorbítása nélkül a munkaadók lehetősége is növekszik új munkahelyek létrehozására.

Kiemelte még, hogy az aláírók között az összes munkaadói reprezentatív szervezet, és három jelentős munkavállalói tömörülés vett részt, ez utóbbi közül az egyik további három szakszervezetet képviselt.

Az MSZP bírálta a megállapodást

A szocialista Józsa István élesen bírálta az új munka törvénykönyvének javaslatát, amely szerinte a XIX. századba viszi vissza az országot és a szakszervezetek azért írták alá a megállapodást, mert a kormány "belezsarolta" őket.

"Több munkát kevesebb pénzért és könnyebb elbocsáthatóságot jelent a munkavállalóknak az új munka törvénykönyve" - jelentette ki a politikus, aki kifogásolta: bár a múlt heti parlamenti vitában az ellenzék elérte, hogy a televíziós közvetítés alatt tárgyalja a Ház az előterjesztést, a kormányoldal "gesztusa", hogy ezen a héten időkeretben tárgyaltatja a törvényjavaslatokat.

Új kormányprogramra, új kormányra van szükség - mondta a politikus, aki egyetlen kiútnak a hiteles gazdaságpolitikát nevezte.
Szatmáry Kristóf államtitkár szerint az MSZP hadat üzent a szakszervezeteknek, ha azt állítja, hogy azok elárulták a munkavállalókat a pénteken megkötött megállapodással. Hangsúlyozta: a kormány a lehető legjobb védelmet kívánja biztosítani a munkavállalóknak.
A gazdasági természetű bírálatokra válaszolva azt mondta, az európai válságnak valóban van hatása az országra, itt azonban emelkedtek a reáljövedelmet vagy a gyermekvállalással kapcsolatos jövedelmek.

A Jobbik kikérte az MSZP-vel való "nagykoalíció" vádját

Vona Gábor (Jobbik) azt kifogásolta, hogy Lázár János "nagykoalíciót" emlegetett az MSZP és a Jobbik között amiatt, hogy a két párt közösen vett részt a parlamenti munka elnyújtásában.

Az ellenzéki politikus szerint nagykoalíció azonban nem pártja és a szocialisták között, hanem a Fidesz és az MSZP között köttetett. Vona Gábor hosszasan sorolta azokat az ügyeket, amelyekben a két párt ugyanazt az álláspontot képviselte. Ezek között említette az állami vagyon privatizálását, a multinacionális tőke korlátlan beengedését, "a szerecsenmosdató, valóságot elfedő cigánypolitikát", a gárdisták kriminalizálását vagy az ügynöklista nyilvánosságra hozatalának akadályozását.

Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta: a Jobbik 71 alkalommal működött együtt az elmúlt másfél évben a szocialistákkal és az LMP-vel, hatvanszor pedig együtt is szavazott ezzel a két párttal. Hozzátette: tizenegy olyan eset volt, amikor a Jobbik és az MSZP szavazott együtt.

LMP: gazdaságpolitikai kudarcsorozat közepén járunk

Az LMP-s Scheiring Gábor szerint gazdaságpolitikai kudarcsorozat közepén tart az ország, ami már nemcsak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter alkalmatlanságáról, hanem a miniszterelnök politikájáról is szól.
Bírálta a többi közt az egykulcsos adórendszer bevezetését, amely szerinte nem hozta a tőle várt eredményt, ugyanakkor 500 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen.

Kudarcnak nevezte az államadósság ellen vívott háborút, valamint a Nemzetközi Valutaalap visszahívását.

Szatmáry Kristóf szerint sem gazdasági, sem politikai válság nincs, hiszen csökkent a munkanélküliség és növekedett a foglalkoztatás. Azt elismerte, hogy komoly kihívások állnak az ország előtt, de - mint mondta - gazdaságpolitikusaink meghatározott stratégia mentén haladva igyekeznek távol tartani az országot az euróválságtól.

Hozzátette: a magyar emberek védelmét szolgálja, hogy a már meglépett eredmények védelmében folytat tárgyalásokat a kormány.

KDNP: az obstrukció a parlament rákfenéje

Lukács Tamás (KDNP) a múlt heti ülés megnehezítését rótta fel az ellenzéknek, de azt mondta: mindenki olyan ellenzéket kap, amilyen jut neki. Kijelentette: az ellenzéknek is végig kell gondolni, hogy egy válsághelyzetben lévő világban követhető-e a minél rosszabb, annál jobb logikája.

A kereszténydemokrata politikus is úgy vélte, hogy mind szellemileg, mind lelkileg egymásra talált az MSZP és a Jobbik.


14:08 - Még több nőt!

A Jobbik nem támogatja a női kvótát (sem)

Gaudi-Nagy Tamás aláírása ellenére a Jobbik képviselőcsoportjának álláspontja változatlan: képviselőjelöltek kiválasztásánál csak az alkalmasság számíthat, elfogadhatatlanok a nemi, végzettségi, életkori kvóták - áll Novák Előd sajtóközleményében.
Egy LMP-s és egy jobbikos képviselő közös módosító indítvány nyújtott be az Országgyűlésnek, amellyel megdupláznák a női képviselők számát a parlamentben.

Az LMP-s Ertsey Katalin és Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője az új választási törvényjavaslathoz hétfőn benyújtott közös módosítójukban azt kezdeményezik, hogy ha az országos listán két egymást követő helyen azonos nemű jelölt szerepel, a soron következő helyen ellenkező nemű jelöltet kelljen állítani.

Szerintük a javaslat megvalósulása esetén megduplázódna a nők száma a legfőbb döntéshozó fórumon, így a nők parlamenti aránya a jelenlegi 9 százalékról 16 százalékra nőhetne.

A két ellenzéki képviselő felhívja a figyelmet arra is, hogy a világon több mint száz országban alkalmaznak kvótát a nők arányának biztosítására, ez az eszköz élvezi az ENSZ és más nemzetközi szervezetek, "valamint a pápa támogatását is". Hangsúlyozzák, hogy kutatások szerint mérhetően jót tesz egy társadalomnak, ha a legfőbb döntéshozatalban minél inkább a természetes arányhoz közelít a nők aránya.

"A nők kompromisszumkészebb, türelmesebb stílusban dolgoznak, jól használják azt a biológiai adottságukat, a megosztott figyelem képességét, amely nem csak a családban, de a munka világában is hasznos.(...) A nők elsősorban nem harcra, hanem érvelésre építenek. A mai, rendkívüli egymásra utaltságban működő globális világban az együttműködésen alapuló, megoldás orientált politizálás lehet a sikeres" - érvel a két politikus.

A 386 fős Országgyűlésnek jelenleg 34 női képviselője van. Az 15 tagú LMP-frakciónak 5, a 46 fős Jobbik-frakciónak 3 női képviselője van. A 225 tagú Fidesz frakcióban 19, a 37 tagú KDNP-képviselőcsoportban 2, a 48 tagú MSZP-frakcióban szintén 2, a független között pedig 3 képviselőnő dolgozik.  


12:56 - A törvényjavaslat szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelhet fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.

A fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak az év első napján lehet majd hatályba léptetni, s azt a hatálybalépés előtt legalább hatvan nappal ki kell hirdetni, míg az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt fél évvel korábban.

Nem kell azonban alkalmazni e szabályokat, ha a fizetési kötelezettséget az Európai Unió döntésének való megfelelés miatt állapítják meg, ha a jogszabály hatálybalépéséhez az unió valamely szervének jóváhagyása szükséges, illetve ha a törvényt a parlamenti választások évében alkotják meg. Előbbi esetben a törvény kihirdetése és hatályba lépése között 60, az utóbbiban 45 napnak kell eltelnie. Nem kell alkalmazni a fent említett határidőszabályokat akkor sem, ha az Alkotmánybíróság (Ab) vagy az európai uniós bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül. Erre az esetre az új alaptörvény átmeneti rendelkezései azt tartalmazzák, hogy e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani.

Az államadósság-csökkenés veszélybe sodródását megakadályozó költségvetés-módosítási javaslat esetében lehetőséget adna azonban az indítvány arra, hogy a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvény, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között csak legalább 30 napnak kelljen eltelnie.

Az adókötelezettségek hatálybalépéséről szóló rendelkezésektől csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén - a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben - lehetne eltérni.


12:33 -  Nem lehet kikapcsolni az egészségügyi-, a bentlakásos- és az alsó fokú oktatási intézményeket az energiaszolgáltatásból a téli időszakban, ha a parlament megszavazza az erről szóló törvénymódosító javaslatot.

A Gazdasági és informatikai bizottság hétfőn szavazott a módosító javaslatról, amely szerint október 15. és április 15. között ezen intézményeknek akkor is biztosítani kell az energiaellátást, ha elmaradásban vannak a fizetéssel.

A bizottsági ülésen a képviselők döntöttek arról, hogy tárgysorozatba veszik a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényt módosító javaslatot, amely a közösségi közlekedés árkiegészítésének emelését tartalmazza. A kormány nem támogatta az előterjesztést.

A Gazdasági és informatikai bizottság tagjai elfogadták a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét és ugyanakkor arról is döntöttek, hogy általános vitára alkalmas a jogszabályjavaslat.

A téli moratóriumot a villamos energiáról szóló törvény módosító javaslatában azzal indokolta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára, hogy ez társadalmi érdek. Az államtitkár közlése szerint a részleteket tartalmazó miniszteri rendelet is elkészül időben azért, hogy 2012. január elsején a jogszabály hatályba léphessen. Bencsik János hangsúlyozta, hogy a moratórium a téli időszakra szól és újabb felmentéssel csak akkor élhetnek majd az intézmények, ha előtte rendezték tartozásukat. A jogszabály biztosítja azt, hogy a szolgáltatók nem terhelhetik ezeket a kintlévőségeket a többi fogyasztóra.

A vita során Volner János (Jobbik), a bizottság alelnöke azt vetette fel, hogy vajon a szolgáltatók "kibírják-e" a kintlévőségek gyarapodását, míg Kovács Tibor (MSZP), szintén bizottsági alelnök arról beszélt, hogy a zömében önkormányzati intézményeknek vajon honnan lesz pénzük rendezni a tartozást. Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy napirenden van az önkormányzati intézmények "áttekinthetetlen" helyzetének rendezése. A jobbikos képviselő kijelentette, hogy nem látja a probléma megoldását, a szocialista pedig azt, hogy a javaslat csak elodázza a megoldást. Kovács Tibor megjegyezte: az önkormányzati intézmények átalakítása során 600 iskolát zárnak be, "ez kezelni fogja a helyzetet".

A közlekedéssel kapcsolatos fogyasztói árkiegészítést a kormány azért nem támogatja - számolt be erről Kanyó Lóránt, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője - mert nincs rá forrás és az árkiegészítés javasolt emelése meghaladná a kedvezményes és a teljes ár közötti különbözetet. A főosztályvezető hivatkozott a Széll Kálmán Tervre, amely a közösségi közlekedés hatékonyságának javítását irányozza elő, továbbá a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatra, amelyben az árkiegészítést az előző évhez képest 16 milliárd forinttal 93 milliárd forintra csökkentették.
A fideszes és KDNP-s képviselők önálló indítványa 3,5 milliárd forint többletkiadást jelentene és ehhez jön hozzá a főváros által igényelt 6 milliárd forint többlet - magyarázta Kanyó Lóránt. A törvénymódosító javaslatot eredetileg 2011. szeptember 29-én nyújtották be fideszes és KDNP-s képviselők, de a hatályba lépésre 15 napot adtak. Most változatlan formában a hatályba léptetés dátuma: 2012. január 1.

Az árkiegészítésre vonatkozó javaslat szerint Budapest közigazgatási határán belül a kedvezményes bérlet árkiegészítése havi 3.580 forint, ez ugyan ebben a javaslatban változatlan, de Budapesten ezt a kérdést más jogszabály rendezi. A megyei jogú városokban autóbuszra 2.030 forintról 2.984, külön villamosra és külön trolibuszra 1.330 forintról 1.862 forintra, a kettőre együtt 1.380 forintról 1.932 forintra emelkedne az árkiegészítés. A kombinált bérletre 2.520 forintról 3.528 forintra nőne a költségvetési árkiegészítés a 26 megyei jogú városban, míg a többi - 80 településen 1.710 forintról 2.052 forintra emelkedne.

A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényjavaslatban Láng Zsolt (Fidesz) képviselői önálló indítványa központosított mobil értékesítési szolgáltatást javasol egyes közlekedési közszolgáltatásban. Ez a törvényben rögzített nemzeti mobil fizetési szervezet kizárólagos joga lesz, ha a javaslatot a parlament megszavazza. A képviselő november 30-án nyújtotta be a javaslatot, így a kormánynak még nincs álláspontja - mondta a bizottsági ülésen Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Kovács Tibor (MSZP) megjegyezve, hogy súlyos érvágást jelent a jogszabály a jelenlegi szolgáltatóknak, felvetette, hogy nem ütközik-e az európai versenyjogba a javaslat.


11:07 - Az LMP azt szeretné, hogy 2012-ben ne lehessen elvenni három évre a keresetpótló juttatást és a társadalombiztosító által finanszírozott egészségügyi ellátást azoktól, akiknek az idén nem sikerült harminc nap munkaviszonyt igazolniuk - írja a párt az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Kaufer Virág és Mile Lajos ennek érdekében önálló képviselői indítvánnyal módosítaná a szociális törvényt.

A szöveg megfogalmazása szerint az LMP-s képviselők az intézkedést brutálisan igazságtalannak tartják, "mert az emberek hiába szeretnének dolgozni, ha nincs elég álláshely". A politikusok kijelentik, hogy a kormány nem tudott munkahelyeket teremteni, és "képtelen volt a beígért mennyiségű közmunka lehetőségét biztosítani". Szavaik szerint ha a munka nélkül maradt emberektől még a keresetpótló juttatást és az ingyenes egészségügyi alapellátást is elveszik, azzal teljesen a sorsukra hagyják őket.
A két képviselő attól tart, hogy ha az Országgyűlés nem fogadja el a javaslatukat, akkor jövőre több tízezer ember marad ellátás nélkül. Ezért is indítványozzák, hogy 2013-ig mindenképpen halasszák el a felülvizsgálatot, hogy "legalább a Start közmunkaprogram felpörgése javítson valamit a helyzeten, ha már az egymillió munkahely időarányos része nem is fog teljesülni".


10:06 - Azt javasolja a kormány, hogy először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kelljen alkalmazni azt az államadósság-csökkentési szabályt, amelyet az ország pénzügyi stabilitásáról szóló előterjesztés rögzítene.

A parlamentnek benyújtott kormányindítvány szerint az államadósság tervezett értékének az előző évhez viszonyított növekedési üteme 2016-tól nem haladhatja meg a költségvetésben meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat indoklása szerint ez egy éves szinten vett gazdasági visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot, és ezáltal átmenetileg növekvő államadósság-mutatót eredményezhet, míg "jó időkben" szigorúbb feltételeket szab.


__________________________________
Korábban:

Az Országgyűlés hétfői ülésén határozhatja meg a legrászorultabb hiteladósok segítését célzó Nemzeti Eszközkezelő működési feltételeit, emellett dönthet például az új civiltörvényről, illetve a betegek orvosi együttműködésére is alapozó egészségügyi salátatörvényről.

A parlament a héten egy hónapon belül immáron harmadszorra tart ötnapos ülést. A képviselők ennek első felvonásában szavazhatnak a "hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról" szóló kormányzati előterjesztésről, amely a Nemzeti Eszközkezelő működési feltételeit határozza meg. A kabinet még szeptember végén jelentette be, hogy otthonvédelmi intézkedéseinek részeként létrehozza a Nemzeti Eszközkezelőt, az új intézmény lehetőségeit azonban az Országgyűlésnek kell tisztáznia.

A képviselők így törvényben írhatják elő, hogy az eszközkezelőt azok a szociális szempontból legrászorultabb adósok vehetik igénybe, akik lakhatása veszélybe került, vagyis akik ingatlanjára a bank végrehajtást kezdeményezett. Megszabhatják továbbá, hogy az állam első lépésben a jelzáloggal terhelt ingatlan hitelszerződésben megállapított forgalmi értékének 35-55 százalékát fizeti ki a hitelező pénzügyi intézménynek, cserében a banknak véglegesen el kell engednie az adóssal szemben fennálló valamennyi követelését. Az adós ezzel a lépéssel korábbi ingatlana bérlőjévé válik, tulajdonjogát ugyanakkor a későbbiekben még visszaszerezheti.

Az eszközkezelő egy kormánypárti módosító javaslat nyomán az eredetileg tervezettnél korábban, már a jövő év első napjától megkezdheti működését, egy másik változtatás értelmében pedig az eszközkezelőnek nem ajánlhat fel ingatlant megvételre az, akinek a nevén másik ingatlan is van, és nem teheti ezt majd meg az sem, aki haszonélvezeti jogot élvez.

A Ház hétfői határozathozatalai során új civiltörvényt is hozhat. A szavazásra váró előterjesztés felállítaná a Nemzeti Együttműködés Alapját, amely új pályázati rendszeren keresztül biztosítana támogatást a civil szervezeteknek. Új szervezeti formaként pedig létrehozná a civil társaságot, amelyet az állampolgárok vagyoni hozzájárulás nélkül is megalakíthatnának nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására, illetve közösségi célú tevékenységük összehangolására.

A parlamentnek a kormány egészségügyi salátatörvényéről is döntenie kell. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a jogszabály-módosításokkal egyebek mellett azt kezdeményezi, hogy térségi rendszer váltsa fel a jelenlegi egészségügyi régiókat, a gyógyszerek támogatásánál pedig vegyék figyelembe azt is, a betegek mennyiben tartják be orvosaik táplálkozási és az életviteli javaslatait.

A fentiek mellett voksolás várható a sporttörvény módosításáról, amely a Magyar Olimpiai Bizottság felügyelete alá helyezné a sporttámogatásokat, illetve elfogadhatnak még a szellemi tulajdonra és a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó változtatásokat is.

A határozathozatalokat követően négy javaslat részletes vitájára kerül sor, így folytatódik például a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit tartalmazó előterjesztés tárgyalása is.

Olvasóink írták

36 hozzászólás
12
  • 36. load 2011. december 06. 20:34
    „16. Túrabakancs
    "Az MSZP meg sem próbálta csökkenteni az államadósságot..."
    Ez volt a Bajnai-csomag, amit a fidesz zsigerből támadott:
    Változások a szociális rendszerben:
    10 százalékkal csökken a táppénz
    Két évre rögzítik a családi pótlék összegét, a korhatár 23-ról 20 évre csökken a gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár (ez a már megszületett gyerekek szüleire még nem vonatkozik), ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány.
    Felfüggesztik a lakástámogatásokat.
    Fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhőkompenzációt (A kormány azzal számol, hogy az év második felében jelentősen csökkenni fog a gáz ára, jövőre pedig a Robin Hood adóból nyújtanának segítséget a leginkább rászorulóknak.
    Egyéb kiadáscsökkentő intézkedések:
    A tömegközlekedés támogatásának csökkentése, a kedvezmények felülvizsgálata
    A közmédia támogatásának csökkentése
    Az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben
    Változások az adók és járulékok terén 2009-ben:
    5 százalékos munkaadói járulék-csökkentés a minimálbér kétszereséig
    Az szja alsó sávhatára 1,9 millió forintra nő, 20-ról 25 százalékra nő az áfa, de létrejön egy kedvezményes, 18 százalékos kulcs a tejre, a tejtermékekre, a pékárukra és a távfűtésre.
    2010-től:
    5 százalék munkaadói járulékcsökkentés a teljes jövedelemre
    Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás.
    Az szja alsó sávhatárának megemelése 4-5 millió forintra.
    Az szja kulcsok csökkentése 15-17, illetve 33-35 százalékra.
    Összbruttósítás: a bruttó bér plusz a járulékok együtt válnak adóalappá.
    Általános értékalapú ingatlanadó bevezetése, progresszív rendszerben, vagyis a gazdagabbakat jobban sújtaná.
    Egységes 19 százalékos társasági adózás, a különadó és a kedvezmények megszüntetése.
    Állami takarékossági intézkedések:
    A miniszterek és államtitkárok fizetése 15 százalékkal csökken
    Felére csökken az állami vezetők külföldi útjainak napidíja
    Nem válthatják meg pénzzel az állami vezetők ki nem vett szabadságát
    Maximálják az állami cégek vezetőinek fizetését.
    Csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak illetményét.
    Nos, mit szólsz, ezek az intézkedések valóban nem csökkentették az állami kiadásokat?”
  • 35. kerteszb 2011. december 06. 16:14
    „+1 Joebácsinak. Röhejes, hogy pont a renndszerváltó, demokrata "jobboldal" akar egypártrendszert.”
  • 34. Joebacsi70 2011. december 06. 15:20
    „Mielőtt elfelejtem, - tudod, az éltes korom miatt- 3 dolog biztos (a halálon kívül).
    1. Nem vagyok városfelgyújtós családból származó. (elvtársaid ezt nem mondhatják el)
    2. A következő választásokkor is elmegyek szavazni (legyen 2012, avagy2014-ben)
    3. Nem a fideszre adom a voksomat. (nem kell a szájhabzás, az mszp sem lesz nyerő).
    Mindenesetre csodákban ne reménykedj, általában itt is ketten, maximum hárman vagytok még "hívők".
    Jövőre még kevesebben lesztek. Kevesen, de nem elég kevesen. Vaggy az a sokan, de nem elegen lózung volt ? Vagy az ébresztő ? Vagy ki tudja a sok dakota marhaság közül, mi ? Dakota, vazze, jó magyarhoz ez passzol ? Vagy inkább a fekelábú, cherokee?”
  • 33. zakarias3 2011. december 06. 15:04
    „Joebacsi70.Tied a pont.Köszönjük!”
  • 32. Joebacsi70 2011. december 06. 15:03
    „31. Látod, kedves barátom, erről beszéltem. Aki nincs veled, az ellened. Aki utálja a fideszt, az komcsi, posztkomcsi, mszp-s, esetleg ballib ? Vagy most bajban vagy, tudod, DK, 4K, olajfa meg egyéb marhaságok. Egypártrendszer, mi, az kéne, ugye ?
    Meg a tipikus kétbites gondolkodás. Tudtommal intelligenciát, empátiát nem lehet írásban, neten keresztül küldeni, de megpróbálom. Dugd közelebb a buksidat, egy próbát megér.
    Te, kis narancsvörös elvtárs. Tudod Te, kinek és milyen hatalomnak tapsolsz ? Milyen a Te jövőképed ?
    Próbálj előre nézni, mert így könnyen elesel.”
  • 31. Patriot 2011. december 06. 14:48
    „Joebacsi70, látom az mszp-t még nem sikerült megunnod.
    Pedig az összes magasztos gondolatod arra posztkomcsi utódpártra is behelyettesíthetted volna. Bár a magadfajta még ezerszer megválasztaná őket ha módja lenne rá, szerencsére erre egyre kevesebb esélyetek mutatkozik.

    Előre elvtársak!”
  • 30. Joebacsi70 2011. december 06. 14:24
    „Picit segítek a forint gyengüléssel kapcsolatban:
    Dilettáns kormány, dilettáns pénzügyminiszter, elmebeteg vezér.
    Másfél év után hívja össze a közgazdászokat, hogy vajon miért is lettünk bóvliország, miért gyengül a forint.
    Utasítja Matolcsyt, hogy dolgozza ki a felmelkedés gazdasági tervét.
    Megkérdezném, mi a bánatos macskafülét csináltatok az elmúltnyolc+másfél évben ? Hangzatos lózungokat gyártottatok ? Terveket a tervekről, amiket meg kell majd egyszer tervezni ? Eurót 2020-ra ? Államadósság csökkentést 2016-ra ? 3 % GDP növekedést 2040-re ? Marsraszállást 2105-re ?
    Egy örökös ellenzéki párt vagytok, mert kormányozni nem tudtok, csak háborút szítani, ellenséget keresni, harcolni valakivel.
    Unom, 21 éve unom a visszamutogatást, a felelősök keresését, a jövőre jobb lesz és rosszabbul élünk mint 4 éve dolgokat. Az aki nincs velünk az ellenünk van hülyeséget. Az aki magyar velünk tart szöveget.
    Eredményeket akarok. Nem, nem érdekel a hogyan és a "miért nem megy" sem. Elég volt ebből. Elég volt a politikusokból is. Ha elromlik a gázkazán vagy eltörik a vízvezeték, szakembert hívok és nem egy politikust.
    Miért egymással vitatkozunk ? Nem mindegy, hogy milyen színű párt vagy elvtárs lopja el a közvagyont ?
    Hajrá, tapsoljunk tovább, amíg még van erő összeütni tenyereket!”
  • 29. mir 2011. december 06. 13:57
    „"Az MSZP meg sem próbálta csökkenteni az államadósságot, a Fidesztől legalább a szándék
    már megvan, igaz tolódok egy kicsit"

    Bruhahahahaaaaa :)) Ekkora szöveget bakancska :) 82%-on állunk aminek a csökkentését kitolták 2016-ra :) Mocsok banda amivel nem bír inkább eltolja mintsem szembenézzen vele. Az államadósság nemcsak az árfolyamtól növekszik vagy csökken de könnyebb eztet sulykolni amíg el nem hiszi az zember.”
  • 28. pappe 2011. december 06. 08:33
    „"Bővül a MOB feladatköre" Akkor tisztelt polgármesterünknek is több feladata (esetleg magasabb juttatása) lesz?”
  • 27. bojtár 2011. december 06. 08:32
    „menekülni,menekülni innen minnél előbb”
  • 26. paci13 2011. december 06. 08:06
    „Túrabakancs,
    <moderálva> (Csak tudnám, hol árulják ezt a megfellebbezhetetlen biztonságát véleménye (vélt) igazában! Esküszöm, felhagynék a töprengéssel arról, hogyan és miért omlik össze a világ körülöttem, mi történik most a- néhány napig még- "Magyar Köztársasággal, - símán "vennék" egy adagot és máris rengeteg problémát kiiktatnék az életemből. Elég lenne csak kisebb-nagyobb bálványaimat imádni!)”
  • 25. machers 2011. december 06. 07:40
    „24. Túrabakancs 2011.12.05. 23:48
    A miértekre nem kívánok válaszolni, hiszen itt (is) már lerágott csont. Az, hogy ez neked magas, azt igazolják a - nem kis alulinformáltságról tanubizonyságot tevő - hozzászólásaid. Pártkatonaként - ez nem baj, a te dolgod - a központi parasztvakításos dumával jössz, aminek a korrektséghez, a tényekhez köze nincs. Stílusod pontosan tükrözi vezéreidét. aki nincs velünk, az ellenünk! Nem csoda, hiszen ezt a gondolkodásmódot a szoci rendszerben jól elsajátítottátok.
    A dilettentizmusotokból adódó problémákat a "zsidó karvalytőkére", elmútnyócévre, stb, stb fogni, pedig a gyengeség jele. Szánalmas, gerinctelen emberekre jellemző!
    "Tegnap a tüntetésen részvevő fotókon 2-ember arcát láttam olyannak, amilyennek lennie kell egy értelmes-
    nek mondott humanoidnak..."
    Mitől gondolod magad ilyen nagy királynak?
    Aláírásod pedig téged minősít! Nyugodt ember vagyok, de ha kell, én felveszem a kesztyűt!”
  • 24. Túrabakancs 2011. december 05. 23:48
    „öszödi+machers!
    Egész Európában recesszió van, de ti állandóan a Fidesszel jöttök, aki tönkretette az országot.
    Nem nekem van delíriumom, emlékszem arra, hogy anno mit műveltek az elvtársak az országgal.
    Lett is 2/3-os többsége a jobboldalnak. Hogy ez nagyrészt elolvadt? Igen, a csodában hívő emberek
    csalódtak, de ez így megy azóta, amióta választásokat tartanak. A Jobbikkal együtt most is 2/3-a van
    a jobboldali eszméknek, csak éppen nem egy pártban egyesül. Vész esetén így lesz, úgyhogy ne
    reménykedjetek, a szocik lényegében 20-évre kivonták magukat a forgalomból, emiatt vannak
    megficcenve, mindenben a diktatúrát látják, de csupán csak a liberális ordas magyargyűlölő
    eszmék lettek vakvágányra állítva. Ha annyira elegük lenne az embereknek a Fidesz kormányból,
    akkor több százezres tömeg skandálná azt, amit csupán a pár ezer harsog folyamatosan. /Orbán mondjon le/
    Tegnap a tüntetésen részvevő fotókon 2-ember arcát láttam <moderálva> de azok is csak a "tömeggel" sodródtak, lényegében turisták voltak. Úgyhogy
    végül is nem csalódtam bennük! :)
    Üdv: HátsófogakatiselérőTúrabakancs”
  • 23. magzol 2011. december 05. 23:38
    „A Jobbik lesz a váltópárt! Nincs más út...”
  • 22. load 2011. december 05. 23:21
    „18. Túrabakancs
    "Ismétlem: az államadósság azért lett magasabb az elmúlt hetekben, mert gyengült a forint.
    Ennek elmúltával újra csökken majd az adósság. Nem értem ezen mit nem lehet megérteni?"
    Ez esetben a kérdést úgy kell feltenni, hogy miért gyengült a forint!
    Emlékeim szerint 2009-ben nem voltál ennyire toleráns és megértő.
    Mi változott?
    Bizonyára a főmókamester.
    Nem?”
  • 21. Dirac 2011. december 05. 23:20
    „12. zsi-ci 2011.12.05. 20:20

    Szerintem Vona nézi hülyének az embereket, gondolom ő is rájött (pontosabban felvilágosították), hogy a Jobbik szavazók zöme a csalódott "értelmiségi" MSZP bázisból került ki. Hosszú távon kifizetődőbb, ha számukra szimpatikus hazugságáradatokat ont magából..”
  • 20. öszödiböszme 2011. december 05. 22:35
    „Látod látod a túrhást már le sem írtam. Viszont soha nem a kérdésemre válaszolsz. Azt tudom a pénzem jó helyen van. Mivel orbáncék évi netto 5 gurigával többel ballagnak haza. Ígérd meg ha a fityeszre szavazok akkor annyi lesz minden mint 2010-ben. 250 az euró, 320 a benzin 25% az áfa. 285 cds. Neked most is ennyi vagy állandóan deliriumban vagy?? Esetleg te vagy szóártó?”
  • 19. machers 2011. december 05. 22:35
    „18. Túrabakancs 2011.12.05. 22:16
    Hol van öszödi mnyp pénze?
    Miért kellett ellopni?
    Miért lenne most biztonságos helyen?
    Miből fedezitek a majdan kifizetésre kerülő nyugdíjakat?”
  • 18. Túrabakancs 2011. december 05. 22:16
    „Üdv öszödi!
    Ismétlem: az államadósság azért lett magasabb az elmúlt hetekben, mert gyengült a forint.
    Ennek elmúltával újra csökken majd az adósság. Nem értem ezen mit nem lehet megérteni?
    Sajnos nem is akarod az az érzésem. A magánnyugdíjpénzed megvan, csak biztonságosabb
    helyen mint eddig. A nyugdíjjal kapcsolatban meg ne idegeskedj, mert egész Európában a nyugdíjba
    lépésének az ideje úgy el lesz felfelé tolva, hogy ember nem lesz ki megérje. Így sem úgy sem fogsz
    belőle látni egy vasat sem, hacsak nem vagy nőből, mert ők ugyebár tovább élnek 8-évvel mint a
    férfiak.
    Üdv: a te TúróstúrhásBakancsod :)”
  • 17. öszödiböszme 2011. december 05. 21:56
    „túróska!
    A hűn imádott viktátorod meglóbálta a fenséges kardját, és dzsihádot hirdetett az államadósság ellen. Na ehhez képest elég erős helybe topi mutatkozik. Ugyan úgy 82% mint amikor átvette, közben meg eltűnt a mny lóvém.
    Másrészt csillagocskám arról tudtál a hazug, tolvaj kormányod mennyi államkötvényt bocsátott ki. Amiből a lyukakat foltozták. Egyébként meg a spekuláns egyetemi oktatás a béka szintje alá süllyed, hát nem a sikert sikerre halmozó erős gazdaságunkat támadták meg. a hülyék!! Milyen lóvéről beszélsz. ami köddé vált. Hol a maeltolcsy? A törpe miért nem kotrodott el amikor ájemef ala portas?? A múltkori csevejből kihagytad a rogánt, a dájcsot, meg a vargamisit!!
    ISTEN ÓVJA A BÓVLIKABINETET!!”
36 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Geréb Ágnes szabadon engedését sürgette egy Alternatív Nobel-díjas

A nem jogerősen két év börtönbüntetésre ítélt, házi őrizetben lévő Geréb Ágnes szabadon engedésére szólította fel a magyar kormányt Ina May Gaskin. Tovább olvasom