Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Erőn felül küzdenek iskoláikért

Folytatás az 1. oldalról.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a kisfalvak sokszor erejükön felül igyekeznek megtartani oktatási intézményeiket, mert úgy vélik, azok nagy szerepet játszanak a népesség megtartásában és az identitás megőrzésében. Ez egyre keményebb feladat: 2000-ben költségvetésüknek 34,3, 2004-ben már 36 százalékát kellett erre költeniük. Az ellenőrzött községek mintegy felét az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára kiírt pályázat húzta ki a vízből. Ráadásul míg a központi hozzájárulások 77,8, addig a feladatellátással kapcsolatos ráfordítások 82,6 százalékkal emelkedtek 2000 és 2004 között.
Az anyagi helyzet romlásában a legnagyobb szerepet a gyermeklétszám csökkenése játssza, mi-

után az állami támogatások nagy része a tanulók után jár. Az elmúlt tanévben az ország önkormányzati fenntartású óvodáiba 308.524-en, általános iskoláiba 794.210-en jártak; előbbi 3,9, utóbbi 7,6 százalékkal kevesebb, mint 2001–2002-ben. A kisfalvak ennél nagyobb veszteséget voltak kénytelenek elszenvedni.
A vizsgált intézményekben az óvodások száma 14,8, az általános

iskolások száma 16,5 százalékkal csökkent.
Az ÁSZ azt is megállapította: ehhez hozzájárult az is, hogy sok szülő a többletszolgáltatások és a magasabb színvonalú oktatás reményében, a szabad iskolaválasztás jogával élve nem a helyben működő intézménybe járatja gyermekét – ez a tanulólétszám egytizedét érintette. (Érdekesség: a pedagógusok száma is csökkent ebben az időszakban, 13 százalékkal.)
Ezek után nem meglepetés, hogy a dokumentumban számos hiányosságot említenek. Kiderült például, hogy a taneszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak az előírt határidőre a vizsgált óvodáknak mindössze 8,5, az általános iskoláknak pedig csupán 13,4 százaléka tudott eleget tenni. Az ok természetesen a pénzhiány. Nem javult a szakos ellátottság sem: 2000–2001-ben a szakosan leadott órák aránya 85,2, 2005–2006-ban 84,7 százalékos volt. (A szakosan leadott óra azt jelenti, hogy az órát olyan pedagógus tartja, akinek megvan hozzá a megfelelő képesítése.)
A számvevők javaslattal is éltek: többek között azt indítványozták az oktatási és kulturális miniszternek, hogy határozza meg azokat a minimumfeltételeket, melyek teljesítése esetén a kistelepülések közoktatási intézményei működtethetők és támogathatók.

Külön kiemelt megyei települések

Az ÁSZ jelentésében néhány esetben külön nevesítve is megjelennek a megyei települések. A csornai többcélú kistérségi társulásról az szerepel, hogy a társulási megállapodás nem rögzíti a feladatellátás módját, nem sorolja fel a már működő, illetve a létrehozni tervezett közoktatási intézményfenntartó társulásokat. Acsalagról, Cirákról és Páliról az olvasható: „A közoktatási feladatok kistérségi keretek között történő ellátását jellemzően azon önkormányzatok utasították el, melyeknél a társuláshoz való csatlakozás – a teljesítendő kapacitáskihasználtsági feltételek miatt – azt eredményezte volna, hogy a településen megszűnik a helyben történő oktatás.” Egyes intézmények alapító okiratai olyan feladatokat is tartalmaztak – Páliban például a napközit –, amelyeket valójában nem láttak el.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hagyományőrző lakodalom

Háromnapos lakodalmi vigasságot rendeztek a hétvégén Fertőhomokon. A lakodalomról film is készült,… Tovább olvasom