Kisalföld logö

2018. 11. 21. szerda - Olivér 4°C | 7°C Még több cikk.

Erdő Péter celebrálta a szentmisét

Folytatás az 1. oldalról.

Lébény fő büszkesége, emblematikus látványossága a Szent Jakab-templom, mely a falu főterén áll. A templom építőkövei valójában a Quadrata tábor anyagából származnak. Létét először egy 1208-as oklevél bizonyítja. A török kor Lébényre is, mint az ország sok más településére, több csapást mért. 1529-ben, amikor a törökök Bécs ellen vonultak, felgyújtották a templomot, melynek kőboltozata le is omlott. A bencések a pusztulás után elhagyták az apátságot és Szentmártonba, a mai Pannonhalmára költöztek. A romos templomot 1563-ban csaknem elérte a végzete. A győri parancsnok az ottani vár erődítéséhez akarta felhasználni értékes kőanyagát, de az olasz építőmesterek, látván a templom romjain is feltűnő értékeket, megtagadták a bontást. E tettük emlékére az itáliai Tolmezzo ma Lébény testvértelepülése.
Az egyszerű román stílusú, háromhajós épület kereszthajó nélküli. Az 1800-as években végzett rekonstrukció a román stílusú egyszerűség helyreállítását kívánta elérni, így a falakat borító vakolatot – minden bizonnyal a festményekkel együtt – leverték. Nyugati oldalának dísze a román kori bélletes oszlopos kapu, gazdag levéldíszítéssel és két fejplasztikával, mely a Jó és a Rossz megtestesítője. Külseje egyszerű, sima falfelületekből áll, csak az ablakok és néhány kődíszítés töri meg. A templom felújítási munkálatai 1862-ben Artur Essenwein irányításával kezdődtek meg. Teljes rekonstrukcióra került sor, mely a maga nemében az első volt hazánkban. 1862 és 1865 között az épület belsejét állították helyre. A korabeli elképzelés az ősi, eredeti állapotot akarta visszaállítani, így a teljes templombelső vakolat- és festékrétegét leverték, s csak a csupasz falakat hagyták meg. A templom berendezése egységesen neogótikus lett.
1872 és 1879 között folyt a külső rekonstrukció: eltávolították a régi vakolatot, újak kerültek a megrongálódott kőhasábok helyébe, pótolták a sérült kődíszítéseket. A tornyok akkortájt divatos, úgynevezett csürlős sisakot kaptak. A lébényi istenháza lényegében ma is az 1879-es állapotában látható.
A Szent Jakab-templomot évente több ezren keresik fel, szinte nincs olyan nap, hogy egy-két turistabusz ne állna meg előtte. Nyolcszáz éves jubileumát emlékévvel ünnepelte a falu, ami tavaly július 25-én kezdődött, és lezárása a tegnapi ünnepi szentmise volt.
Az ünnepi év első eseményeként harangot szenteltek. Az első világháborúban elvitt harangok közül hármat sikerült eddig pótolni, s ez a harang a negyedik. Két és fél mázsás, s a hívek adományaiból készült. Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának szentelték. Az év során letisztították és megújították az oltárokat, új világítást, szőnyegeket kapott a templom. Jubileumi érmeket is verettek.
Sajnálatos, hogy a lébényi templomot elhanyagolja a műemlék-felügyelet. Magyarországon ezen a templomon végeztek először felújítást, de ma már ismét restaurációra szorulna. Mállanak a kövei, porladnak a díszítések, alul nedvesedik, salétromosodik a fal. Még csak régészeti kutatást se végeztek eddig, se kívül, se belül.
A templomtér díszburkolata állami támogatással készülhetett el az idén augusztusi jubileumra.
Az ünnepi szentmisét Pápai Lajos megyés püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, valamint több lelkipásztor jelen-

létében Erdő Péter mutatta be. A bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek elsőként a meghívást köszönte meg. A főpap szentbeszédében felidézte a templom névadója, Szent Jakab legendás életét, majd arról beszélt, hogy a lébényi istenháza példaértékű valamennyi hívő ember számára. Harcok, tűzvészek közepette is biztos pontként, túlélőként megmaradtak a kövek, melyek igazi tanúságként szolgálnak a hit erősségéről.
A bíboros-prímás hangsúlyozta: a kövek mutatják a lélek erejét is a kövek felett, az újbóli és újbóli megújulást is, melyre mindannyiunknak szüksége van. A múlt tanít bennünket – emelte ki – a lélek alázatával, tisztánlátásával kell előrehaladnunk a jövőben.
A lelki megújuláshoz azonban nem elegendő pusztán az emberi akarat, az erő, ehhez az isteni gondviselés csodájára is szükség van – jelentette ki Erdő Péter.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

NB II: felemás szezonkezdet

Tovább olvasom