Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 21°C Még több cikk.

Erdélyben is ünnepelt a magyarság

Erdély számos településén megünnepelték a magyarok csütörtökön az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom évfordulóját.
Erdély számos településén megünnepelték a magyarok csütörtökön az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom évfordulóját.

Az erdélyi magyar pártok - néhány kivételtől eltekintve - külön ünnepeltek, Kolozsváron azonban közös rendezvényt szerveztek. Kolozsváron mintegy ezren vettek részt a március 15-i ünnepségen, ahol az RMDSZ szónokai mellett az EMNP, valamint a város és a megye román vezetői is beszédet mondtak az egykori Biassini szálló falán levő Petőfi-emléktábla alatt.

"Ha egymás ellen használjuk fel nemzeti ünnepünket, semmit nem érünk el" - jelentette ki Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke.

Máté szerint egységes, okos és kitartó nép kell hogy követelje a magyarság céljait. A szabadságot nem lehet kisajátítani, a szabadság minden ember Istentől adott elidegeníthetetlen joga - jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csütörtökön Nagyváradon.

A közös célok, a nemzet érdeke felülír mindent, jó lenne egymásra találni - mondta a volt királyhágómelléki református püspök, európai parlamenti képviselő az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös március 15-ei ünnepi rendezvényén, a Szacsvay Imre-szobornál.

A szónok - utalva arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Nagyváradon külön ünnepelt - megdöbbentőnek nevezte "a hivatalos érdekképviselet döntését, miszerint nem ünnepelnek együtt senkivel. "A gőgös felül- és különállás tilalmas időket idéz fel" - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a Habsburg-, a Kádár-, a Ceausescu-időkben teljes tilalom sújtotta március 15-e megünneplését.

Tőkés László szerint megérett az idő az ünneplés szabadságának megélésére, s példaként Kolozsvárt és Székelyföldet hozta föl, ahol "eltörpül a különállás".

Csóti György (Fidesz) országgyűlési képviselő kijelentette: mint ahogy 1848-49-ben a hit, a bátorság és az összefogás volt a siker titka, ma a határon átívelő nemzetegyesítés idején is hitre, bátorságra, összefogásra van szükség. Petőfi és Kossuth, vagy a márciusi ifjak követelései ma is aktuálisak, azokat nem ülte meg az esztendők pora, "az ő igazságuk a miénk, minden magyar igazsága" - mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen csütörtökön Szatmárnémetiben.

Az István téren megjelent, több száz fős ünneplő tömeg előtt az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: 164 éve más-más eszközökkel és körülmények között, de ugyanazért a célokért küzd a magyarság, jólétet, biztonságot, szülőföldön való boldogulást, szabadságot és törvény előtti egyenlőséget akarva. Március 15. minden magyar ember ünnepe, nincsen különbség közöttünk, az ünnepen egyformák vagyunk és egyet akarunk - hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzátette: a magyaroknak szeretni kell gyökereiket, a múlt történéseit ahhoz, hogy a nemzet bízni tudjon a jövőben. "Legyünk ma büszkék, hogy Erdélyben megmaradtunk, legyünk ma büszkék, hogy itt erősek vagyunk!" - fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke.

A nemzeti ünnepen önvizsgálatot kell tartani: ment-e elébb az autonómia, a magyar szabadság ügye - jelentette ki Zilahon Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Az EMNP egyik fő ünnepi rendezvényén, a zilahi Wesselényi-szobor előtti ünnepségen Toró T. Tibor pártelnök kijelentette, ma is érvényesek a 164 évvel ezelőtti jelszavak.

Az "Esélyt és szabadságot az egységes magyar nemzetnek" jelszó kapcsán elmondta, Magyarország ma is gazdasági és közjogi szabadságharcot folytat megújulásáért. Az "Esélyt és szabadságot Erdélynek" jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, ma Erdély esélye a régiók és a nemzeti közösségek Európájában van. Erdély és népeinek szabadsága annak a függvénye, sikerül-e a tudatokban lebontani a homogén román nemzetállami szemléletet.

Marosvásárhelyen a Petőfi-szobornál rendezett koszorúzást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amelyen a szervezet ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina egy politikai generáció jelentkezéséről, egy erdélyi magyar nemzeti kerekasztal megalakításának igényéről beszélt.

Az EMNT meghívására Marosvásárhelyre látogatott Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. A politikus - gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek a székelyekhez 1848-ban írt levelét idézve - rámutatott: ma is időszerű az összetartozásról, a nemzet egységéről beszélni, "legyenek közösek a magyar ügyek". Balog Zoltán az anyanyelvi oktatásért folytatott küzdelem folytatására bátorította a marosvásárhelyi magyarokat.

Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren, az ágyúöntő székely szabadságharcos szobra előtt rendezett megemlékezést a Magyar Polgári Párt (MPP). Szász Jenő, a párt elnöke beszédében azt taglalta: az erdélyi magyarságnak ma sincs igazi szabadsága, önrendelkezése, autonómiája. Székelykeresztúron székelykaput avattak a Gyárfás-kúriánál, ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte, majd a költő szobránál rendeztek koszorúzást.

Az ünnepségen beszédet mondott Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés (megyei tanács) elnöke, majd Szászfalvi László, egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkár is felszólalt. Az utóbbi másfél évtized romániai hagyományát folytatva Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök is üzenetet intézett magyar honfitársaihoz, amelyben üdvözölte a magyarság nemzeti ünnepét.

A román kormányfő rámutatott: programjában kiemelt helyen szerepel az etnikai és kulturális önazonosság megőrzésének védelme, és arról biztosította a romániai magyarokat, hogy partnerük lesz valamennyi olyan kezdeményezésben, amely az alapvető szabadságjogok gyakorlására, az intolerancia elleni küzdelemre irányul.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Navracsics: mások mellett, másokkal együtt kell magyarnak lenni

Mai feladatunk az, hogy magyarnak kell maradnunk, nem másokkal ellentétben, hanem másokkal együtt,… Tovább olvasom