Kisalföld logö

2018. 01. 23. kedd - Zelma, Rajmund -2°C | 4°C Még több cikk.

EP választás 2009. június 7-én - Amit tudni kell

Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között választják meg az Európai Parlament új tagjait a következő öt évre. Magyarország 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező testületbe. Összeállításunkban a lényeges tudnivalókat szedtük össze.

Az európai parlamenti képviselőket 1979 óta közvetlenül választják. Az innentől számított hatodik parlamenti ciklus 2004-ben kezdődött, és az idén ér véget.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, az első magyar EP-választást ez után, 2004. június 13-án tartották.

Az EP választási honlapja

Elindult az Európai Parlament választási honlapja, amelyen számos adatot, információt találhat a 2009-es EP-választás időpontjáról, módjáról, az egyes EU-országokról, tovább az Európai Parlament mostani, 2004-2009-es ciklusának tevékenységéről, a képviselőkről és a frakciókról.

A baloldali menüsorból választva a 27 ország, 1 választás cím alatt az egyes uniós tagországokról szóló adatokat talál. Az Európai Parlament összetételéről itt olvashat.

A Legfontosabb események címszónál a 2004-2009-es időszak kiemelkedő történéseiről talál összefoglalókat. Az itt látható, Mi történt az EP-ben? - összefoglaló 2004-2009 című anyag témakörönként röviden áttekinti az EP-nek a most véget érő ciklusban végzett munkáját. A Kiemelt témák a 2004-2009-es ciklusból egy-egy konkrét jogszabály sorsát követi végig.

További információkat talál az összefoglalóknál megadott linkeken. Az anyagok folyamatosan frissülnek.

A magyar választási rendszerről, az előző választás eredményéről és a magyar EP-képviselőkről itt olvashat összefoglaló cikket.

Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. Csak a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten.

24 helyett mindenképpen 22 képviselő lesz

Az Európai Parlamentnek jelenleg - ideiglenesen - 785 képviselője van. Ebből Magyarország - szintén csak a most véget érő, 2004-2009-es ciklusban - 24 hellyel rendelkezik.

A 2007 decemberében minden tagállam által aláírt, de Írországban és Csehországban még nem ratifikált lisszaboni szerződés értelmében a létszám 751-re csökkenne. Magyarországnak ebből 22 hely járna.

Ha a 2009. júniusi választásig nem lépne hatályba a lisszaboni szerződés (vagyis ha nem ratifikálná azt az összes tagállam), a mostani szabályok (vagyis lényegében a módosított nizzai szerződés) szerint kellene eljárni. Magyarországot ez a helyek számának szempontjából nem érintené: így is, úgy is 22 helyet kapna - igaz ez utóbbi esetben az EP-nek összesen csak 736 tagja lenne.

Mikor lesz a szavazás?

Az európai parlamenti képviselők megválasztásáról Magyarországon az Alkotmány, a 2003/CXIII. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997/C. törvény rendelkezik.

Az európai parlamenti képviselők megválasztásának időpontját ezek szerint a köztársasági elnök tűzi ki - az Európai Közösség által meghatározott időtartamon belüli napra. Ez az időtartam pedig a 2009. június 4-től 7-ig tartó időszak.

Hogy ezek közül melyik napra esik a választás, a helyi hagyományoktól függ, vagyis attól, a hét melyik napján „szokás" választást, népszavazást tartani az adott országban.

Ahogy a legtöbb európai országban, Magyarországon is jó eséllyel vasárnap, tehát június 7-én lesz az EP-választás. (Hollandiában és Nagy-Britanniában például már csütörtökön, június 4-én szavaznak, Lettországban, Máltán és Szlovákiában pedig 6-án, szombaton.) A végleges döntést mindenesetre a köztársasági elnök hozza.



Ki szavazhat?

Miután a köztársasági elnök kitűzte az EP-választás időpontját, erről a választópolgárok értesítést kapnak.

Az európai parlamenti választáson a magyarországi pártlistákra magyar állampolgárok és - ha ezt kérelmezik - a más uniós tagállam polgáraiként Magyarországon élők szavazhatnak. Hasonlóképpen egy másik tagországban élő magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson. Természetesen mindenki csak egy országban élhet választójogával.

A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni kívánó magyar állampolgárok kérhetik, hogy a területileg illetékes magyar külképviseleten voksolhassanak.

Kire lehet szavazni?

A választópolgárok az értesítéssel együtt ajánlószelvényeket is kapnak. Az a párt vagy pártszövetség állíthat listát, amely legalább 20 ezer hitelesített ajánlószelvényt összegyűjt.

A listát és az azon sorrendben szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző harmincadik napon az ajánlószelvények átadásával együtt be kell jelenteni az Országos Választási Bizottságnál.

Magyarország egésze egyetlen választókerületnek számít, tehát az országgyűlési választásokkal ellentétben nem lesznek sem helyi egyéni jelöltek, sem területi listák, csak az országos pártlistákra lehet szavazni. Ezekről az ott meghatározott sorrendben juthatnak EP-mandátumhoz a jelöltek - az adott párt(szövetség) által elért eredménytől függően.

Ki nyer?

A választás után összeszámolják a szavazatokat. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat 5 százalékát.

Ezután egy táblázatban egymás mellé felírják az 5 százalékot elért pártlisták neveit, a nevek alatti oszlopokba pedig az adott listákra leadott szavazatok számát. Ez alá jön az adott párt(szövetség) által kapott szavazatok számának fele, ez alá a harmada, ez alá a negyede, és így tovább.

Ezt követően megkeresik az egész táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik lista számoszlopában ez a szám található, az a pártlista kap egy mandátumot. (A legnagyobb szám nyilván a legtöbb voksot begyűjtő pártlista neve alatt lesz.) Ez után kikeresik a második legnagyobb számot. Az ennek megfelelő pártlista is kap egy mandátumot. Ez után jön a harmadik, a negyedik, és így tovább. Ezt a műveletet egészen addig folytatják, amíg mind a 22 EP-képviselői helyet ki nem osztották.

Az első magyarországi EP-képviselők

2004. július 2-án a következők vették át EP-képviselői megbízólevelüket (a nevek előtt található sorszámok az adott pártlistán elfoglalt helyek sorrendjének felelnek meg):

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség: 1. Schmitt Pál, 2. Szájer József, 3. Surján László, 4. Schöpflin György, 5. Barsiné Pataky Etelka, 6. Gyürk András, 7. Becsey Zsolt, 8. Járóka Lívia, 9. Glattfelder Béla, 10. Őry Csaba, 11. Pálfi István, 12. Gál Kinga

Magyar Szocialista Párt: 1. Lévai Katalin, 2. Harangozó Gábor, 3. Kósáné Kovács Magda, 4. Tabajdi Csaba, 5. Gurmai Zita, 6. Fazakas Szabolcs, 7. Herczog Edit, 8. Dobolyi Alexandra, 9. Hegyi Gyula

Szabad Demokraták Szövetsége: 1. Demszky Gábor, 2. Szent-Iványi István

Magyar Demokrata Fórum: 1. Olajos Péter

A mandátumukat átvett EP-képviselők közül Demszky Gábor 2004 októberében összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról. A helyére Mohácsi Viktória került. 2006 júliusában elhunyt Pálfi István. A Fidesz új képviselője De Blasio Antonio lett. A Fidesz-MPP (12) és az MDF (1) listáin bejutott összesen 13 képviselő az Európai Néppárt - Európai Demokraták, a 9 MSZP-s az európai szocialisták, a 2 SZDSZ-es pedig a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért európai parlamenti frakciójához csatlakozott.

Olvasóink írták

  • 3. jockey 2009. február 03. 16:32
    „2. 56-os

    A magyarok közül senki.”
  • 2. 56-os 2009. február 02. 19:01
    „Azt kérdezem, Mohácsi Viktória miért nem vándorol mondjuk Olaszországba ?
    Levennék az ujlenyomatait stb. és biztos nem lenne EU képviselö.
    Kik azok a hülyék akik rászavaztak a magyarok közül ?”
  • 1. Fedayn 2009. február 02. 14:33
    „A magyarellenes, magyarok ellen uszító mohácsi miért van ott?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leépítések: Ha elbocsátják, legalább kapja meg azt, ami jár

A szerkesztőségünkhöz nagy számban érkező olvasói kérésre egy helyre gyűjtöttük azt, amiről már… Tovább olvasom