Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

EP-választás: fölényesen nyert a Fidesz, a Jobbik megelőzte az MSZP-t

Gyurcsány Ferenc szerint az eredmény a határozott ellenzéki szerep folytatását erősítette meg. Jávor Benedek szerint az erőviszonyok kiegyenlítődése az ellenzéki oldalon újraírja a politikát.
Jávor: az erőviszonyok kiegyenlítődése újraírja a politikát

Az erőviszonyok kiegyenlítődése az ellenzéki oldalon újraírja a politikát - vélekedett Jávor Benedek, az Együtt-PM képviselőjelöltje az európai parlamenti (EP-) választás másnapján, hétfőn reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Kiemelte, hogy egy éve alakult pártja számára ez az EP-választás volt az első önálló megmérettetés és az elért 7,2 százalékos országos eredmény siker.

Az ellenzéki oldalra immár nem egy párt dominanciája, hanem hasonló társadalmi támogatottságú politikai erők jellemzőek, ami újraírja az ellenzéki politikát - tette hozzá.

Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán

"Hiszek abban, hogy a megújulás zászlóshajója az Együtt-PM lesz" - mondta a párt EP-képviselőjelöltje.

Jávor Benedek vasárnap este arról beszélt, hogy a jó EP-választási eredmény önálló induláshoz is vezethet az őszi önkormányzati választásokon, "hacsak nagyon jó érvek nem szólnak ellene bizonyos helyzetekben".

Jávor Benedek az Együtt-PM listájának második helyén áll, de miután a listavezető Bajnai Gordon korábban jelezte, hogy biztosan nem megy Brüsszelbe, ezért kijutónak számít.

Kovács Béla az energetikai szakterületen dolgozna

Az energetikai szakterületen folytatná európai parlamenti (EP-) munkáját Kovács Béla.

A Jobbik EP-listájának harmadik helyéről bejutott politikus - aki kórházi kezelése miatt nem vett részt a párt eredményváróján - vasárnap éjjel azt mondta az MTI-nek, hogy lehetőleg az energetikai bizottságban szeretné folytatni brüsszeli munkáját, mert úgy érzi, ott tudja magát legjobban hasznosítani az ország érdekében. Megjegyezte: szakpolitikusnak tartja magát, ezért bízik abban, hogy az eredmények ismeretében, a bizottsági helyek elosztása után újra bejut a szakbizottságba.

Kovács Béla kiemelte azt is: a továbbiakban is építeni, erősíteni kívánja az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét, s az európai eredmények alapján úgy látja, erre lesz is lehetősége.

Kitért arra is: a következő EP-ciklusban is képviselni szeretné a határon túli magyarság érdekeit. Létrejött és jól működik a beregszászi irodája, s azt a továbbiakban is fenntartja - tette hozzá.

A politikus egyúttal köszönetet mondott azoknak, akik kiálltak mellette akár betegsége, akár a "teljesen alaptalan és övön aluli támadás" idején.

A Magyar Nemzet a közelmúltban írt arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az EP függessze fel a képviselő mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla visszautasította a vádakat és kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, nem működött velük együtt és megkeresés sem volt a részükről.

A Népszabadság pénteken azonban azt írta meg nem nevezett informátoraira hivatkozva, hogy Kovács Béla nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak, őt elsősorban nem arra használta az orosz titkosszolgálat, hogy titkos uniós dokumentumokat szerezzen meg számára, a "szakterülete" a bomlasztás volt.


Elemzők: továbbra sincs kihívója a Fidesznek


Elemzők szeirnt a vasárnapi EP-választás megmutatta, hogy a Fidesznek továbbra sincs komoly kihívója, a baloldalra pedig újabb belső küzdelmek várnak. A szakértők kiemelték azt is, hogy a Jobbik ugyan a második legtöbb támogatást kapta, szavazóinak száma arányaiban mégis sokkal nagyobb mértékben csökkent az országgyűlési választásokéhoz képest, mint a többi parlamenti erőé.

László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, a vasárnapi választás ismét megmutatta, hogy Fidesznek továbbra sincs kihívója. Azzal, hogy a Fidesz 50 százalék feletti eredményt ért el, hivatkozhat arra, hogy a választók többségének támogatását bírja - fejtette ki, hozzátéve: az alacsony részvétel miatt természetesen megkérdőjelezhető lesz ez az interpretáció, de a Fidesz egész Európában a legnagyobb arányú szavazattöbbséget szerezte, ami jelentős fegyvertény Budapesten és Brüsszelben egyaránt.

A PC munkatársa felhívta a figyelmet arra is, hogy míg a Fidesz áprilisi országgyűlési választási táborának 55 százalékát, a baloldali pártok sajátjaiknak 50 százalékát, az LMP pedig 43 százalékát tudta urnák elé hívni, addig a Jobbik jóval gyengébben teljesített, hiszen parlamenti szavazóinak alig egyharmadát tudta mozgósítani. A Jobbik eredménye tehát csak első ránézésre nagy siker: az MSZP-t valóban magabiztosan megelőzte, de a baloldali szavazók még mindig jóval többen vannak - fogalmazott László Róbert, aki szerint a Jobbik csak akkor tudja megszerezni a kormánypárt kihívójának szerepét, ha a baloldal a következő időszakban felőrli magát.

László Róbert közölte, hétfőtől a baloldalon óhatatlanul beindul a küzdelem a vezető pozícióért, és eközben Gyurcsány Ferenc akár új erőre is kaphat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nagyban nehezíti majd a baloldal önkormányzati választásra felkészülését, hiszen ott csak együttműködve van esélyük labdába rúgni. Különösen a fővárosban indulhat átrendeződés, ahol az MSZP, úgy néz ki, a negyedik helyre szorult, a fej-fej mellett teljesítő DK és Együtt-PM mögött - hívta fel a figyelmet a PC elemzője, aláhúzva egyúttal, hogy Budapesten a három baloldali formáció még mindig gyengébbnek tűnik, mint a Fidesz, így egyáltalán nem biztos, hogy egy közös főpolgármester-jelölt legyőzi majd Tarlós István jelenlegi városvezetőt. Az LMP-vel együtt viszont már erősebb az ellenzék a kormányoldalnál - fűzte hozzá László Róbert.

Az európai parlamenti (EP-) választás előtt érezhetően túlbecsülték a szocialista párt támogatottságát - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője vasárnap este az M1 választási műsorában.

Úgy vélte: azt, hogy többet vártak az MSZP-től, az is jelzi, még Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője is arról beszélt korábban, a szavazók nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy ő már nem az MSZP-ben van, de a mostani állás szerint nem volt igaza.

Az LMP-vel kapcsolatban azt mondta: a pártnak nagyon kevés törzsszavazója van, és viszonylag nagy az a tábora, amely csak "jobb híján" támogatja őket.

"A baloldal válsága kedvezett az LMP-nek például áprilisban, de most úgy látszik, hogy a szocialista pártból kiábrándult szavazók más irányba mentek" - fűzte hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte, hogy ezzel szemben a Fidesznek hatalmas törzsszavazó gárdája van, ami abból is látszik, hogy egy ilyen alacsony részvétel mellett is jobb eredményt tudott felmutatni, mint áprilisban.
Az elemző az EP-választással kapcsolatban azt mondta: a voksoláson való alacsony részvétel azt jelzi, hogy az "európai elit ellen szavaztak a választók".

A baloldali pártok között pozícióharc kezdődik azért, hogy ki szervezze meg "az új baloldalt" - mondták elemzők az európai parlamenti (EP-) választás eredményeit elemezve a HírTV választási műsorában vasárnap éjjel.

G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója a műsorban azt mondta, sem a bal-, sem a jobboldalon nincs a Fidesznek kormányzóképes kihívója, a baloldali pártok egyformán gyengék, most kezdődik el a vezető pozícióért a harc; az MSZP előnye minimális a Demokratikus Koalícióval szemben. Hozzátette: csak akkor van esélyük a jobboldallal szemben, ha eldől az elsőségért folytatott küzdelem. Ez most kezdődik el, és nem lesz rövid - fűzte hozzá.

Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója azt mondta, bár a Jobbik lett a második, ezt nehéz lesz győzelemként kommunikálni, mert kevesebb szavazatot kaptak, mint az áprilisi országgyűlési és az 5 évvel ezelőtti európai parlamenti választásokon. Az MSZP szintén nem második, mert ők is rontottak, így "nincs második helyezett" - fogalmazott a politikai elemző.


Niedermüller Péter a foglalkoztatás, az oktatás és az emberi jogok területén kíván dolgozni

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke a foglalkoztatás, az oktatás és az emberi jogok területén kíván dolgozni az Európai Parlamentben (EP). A vasárnapi voksoláson EP-mandátumot szerzett politikus erről a választás éjszakáján beszélt az MTI-nek.

Niedermüller Péter elmondta: a következő napokban megbeszélik, milyen bizottságok munkájában szeretnének részt venni Molnár Csabával, a DK ügyvezető alelnökével, aki szintén mandátumot szerzett az EP-ben.
Niedermüller Péter hangsúlyozta, hogy mindenképpen a foglalkoztatással kapcsolatos munkát kíván végezni Brüsszelben, megjegyezve, hogy szívügyének tartja az oktatást és a kultúrát, illetve az emberi jogok védelmét is.

Balczó: egy lazább konföderáció irányába kell átalakítani az uniós együttműködést

Balczó Zoltán szerint egy lazább konföderáció irányába kell átalakítani az Európai Uniót, s ehhez a Jobbik EP-képviselői is hozzá tudnak járulni.

A Jobbik EP-listájának második helyéről brüsszeli mandátumhoz jutott politikus vasárnap éjjel az MTI-nek azt mondta: az euroszkeptikus pártok előretörését látva bízik abban, hogy az Európai Unió új irányt vesz. Ez azt jelenti, hogy nem az Európai Egyesült Államok építése irányába halad tovább, amit álláspontja szerint eltérő hangsúllyal a szocialisták és a néppárt is képvisel, hanem egy lazább konföderáció irányába alakul át az együttműködés.

Rendkívül fontosnak nevezte a magyar érdekek megjelenítése szempontjából a szakbizottsági munkát, amiről függetlenként az Európai Parlament illetékes tisztségviselőivel kell egyeztetni. Megjegyezte: bízik abban, hogy az energetikai bizottságban megmarad Kovács Béla helye, a továbbiakról még egyeztet majd Morvai Krisztinával.

Mint mondta, múltja alapján az oktatást, a kutatást tartja lehetséges területnek, de szóba jöhet még a Magyarország szempontjából fontos regionális fejlesztések bizottsága is. Úgy vélte: egy képviselőnek minden kérdésben képben kell lennie a szavazáshoz, de a bizottsági terület az, ahol a legtöbbet tudja tenni.

Molnár Csaba energetikai és ipari ügyekkel kíván foglalkozni

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke energetikai és ipari ügyekkel kíván foglalkozni az Európai Parlamentben (EP). Az EP-mandátumot szerzett politikus erről a vasárnapi választás éjszakáján nyilatkozott az MTI-nek.

Molnár Csaba elmondta, a korábban meghirdetett 16 pontos programjukat szeretnék képviselni az EP-ben. Ez középtávon, történelmi távlatban az Európai Egyesült Államok, a föderális Európa megalakítását jelenti - mondta.
Közölte, társával a szocialisták és demokraták progresszív szövetségének frakciójához csatlakoznak az EP-ben.

Molnár Csaba - mint elmondta - energetikai és ipari ügyekkel szeretne foglalkozni az EP-ben, hiszen korábban infrastrukturális miniszter volt.
A DK EP-listáján Molnár Csaba a második helyen szerepelt, a listavezető Gyurcsány Ferenc volt. A pártelnök korábban közölte, hogy a magyar Országgyűlésben politizál tovább. Így az EP-be jutott Niedermüller Péter alelnök is, aki a DK EP-listájának harmadik helyén szerepelt.

Morvai: elsődleges cél a magyar föld magyar kézben tartása

A magyar föld magyar kézben tartását nevezte elsődleges céljának Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listájának első helyéről EP-mandátumot szerzett képviselő.

A politikus az eredmények közlését követően azt mondta az MTI-nek: ehhez az szükséges, hogy a termőföld ne minősüljön többé tőkének. Kiemelte: a termőföld nem lehet spekuláció tárgya és mások meggazdagodásának eszköze, a helyben élő magyar emberek megélhetése forrásának kell lennie.
Morvai Krisztina szerint ehhez össze kell fogni hazai és más tagállami civil földvédő mozgalmaknak, s az ő hangjukat fel kell erősíteni Brüsszelben.
Az EP-képviselő céljai között említette egy olyan uniós norma megalkotását, ami azt eredményezi, hogy a magyar munkavállalók nem ötször-tízszer kevesebbet keresnek, mint ugyanannak a cégnek a külföldi munkavállalói. Emellett az európai áldozatvédelmi irányelv hazai jogszabályi és gyakorlati átültetését szeretné elérni - mondta.

Morvai Krisztina egyelőre nem kívánta megnevezni, hogy milyen szakbizottságban képzeli el munkáját, de jelezte, olyan területen szeretne dolgozni, aminek köze van a jogvédelemhez.

Kitért arra is: látszik, hogy egészen más Európai Parlament áll fel, mint ami volt, az euroszkeptikusok megerősödése pedig azt jelzi, hogy nem lehet Európai Egyesült Államokat csinálni. Morvai Krisztina várakozásai szerint nem lesz akkora lobbizás sem, úgy vélte: átláthatóbb lesz az Európai Unió munkája.

Mesterházy: az MSZP elnöksége felajánlja lemondását

Az MSZP elnöksége felajánlja lemondását a párt szombaton ülésező választmányának - jelentette be a vasárnapi EP-választás előzetes eredményének ismeretében Mesterházy Attila pártelnök.

A politikus az MSZP budapesti székházában elmondott sajtónyilatkozatában kijelentette: a választás végeredményét szomorúan veszik tudomásul, csalódottak, hiszen rosszabbul szerepeltek, mint ahogy várták, kevesebb képviselőt tudnak küldeni az EP-be, mint tervezték. Azt mondta, az eredmények újabb leckét adnak az MSZP-nek. Még akkor is igaz ez, ha egész Európában a vártnál rosszabbul szerepelt a baloldal - fűzte hozzá, megjegyezve: ez nem menti azt a helyzetet, hogy Magyarországon rosszabb eredményt ért el az MSZP, mint amit magának kitűzött.

Mesterházy Attila közölte, az eredményeket elemezni kell, azok újabb stratégia meghatározására kötelezik a pártot; ezt a feladatot a következő hetekben, hónapokban el kell végezniük.

Fotó: MTI/Kovács Attila
Fotó: MTI/Kovács Attila

A konzekvenciákat is le kell vonni, egyet már este is le lehetett vonni: az MSZP elnöksége testületileg felajánlja lemondását a választmánynak - közölte. Mint mondta, szombaton megvitatják, hogyan tovább, milyen stratégiával kell az MSZP-nek folytatnia útját. Megjegyezte, ez hatással lesz arra, hogy az önkormányzati választáson milyen stratégiát követnek.
Mindazonáltal Mesterházy Attila megköszönte azoknak a választóknak a részvételt, akik elmentek és szavaztak; külön köszönetet mondott azoknak, akik az MSZP-t támogatták.

Gratulált a Fidesznek, amely megnyerte a választást, valamint azon pártoknak is, amelyek képviselőt tudnak küldeni az EP-be.
Úgy fogalmazott, fontos az, hogy Magyarország erősen, határozottan és színesen tudja képviselni a nemzeti érdekeket.

Hozzátette: azzal a mandátummal küldik a szocialista EP-képviselőket Brüsszelbe, hogy a nemzeti érdeket tartsák szem előtt, és ha ennek az érdeknek a hatékony képviselete úgy kívánja, akkor ne a pártpolitikát, hanem a nemzeti érdeket vegyék figyelembe, és a demokratikus pártokkal mindenkor működjenek együtt.

Mesterházy Attila az alacsony részvételt értékelve azt mondta, ez a vasárnap biztos, hogy nem a demokrácia ünnepe volt, hiszen az eddigi legalacsonyabb választási részvétel volt Magyarországon. Ebben mindegyik pártnak van felelőssége, mivel nem tudták elmagyarázni a választóknak, hogy komoly tétje van egy ilyen választásnak akkor is, ha nem egyéni jelöltekre, hanem listákra kell szavazni - érvelt.

Hozzátette: ma már sok olyan döntést hoz az EP, amely a magyar emberek hétköznapi életet azonnal érinti.

A sajtónyilatkozat ideje alatt Mesterházy Attila mögött álltak a párt elnökségének tagjai.

Gyurcsány: az eredmény a határozott ellenzéki szerep folytatását erősítette meg

Az európai parlamenti (EP-) választáson elért eredmény megerősítette a Demokratikus Koalíciót (DK) abban, hogy folytassa "a nagyon határozott ellenzéki szerepet" - hangoztatta Gyurcsány Ferenc vasárnap éjjel Budapesten.

A DK elnöke pártja eredményváró rendezvényén azt mondta: olyan pártot teremtettek, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legádázabb ellenfele lesz "az orbáni önkénynek". "Ez a választás abban erősített meg bennünket, hogy nem kevesebb, hanem még több eltökéltség kell, és folytatni fogjuk ezt a nagyon határozott ellenzéki szerepet" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
Kitért arra is, hogy a választással lezárult a DK megalakításának hosszú, fáradságos és nehéz története.

Gyurcsány Ferenc közölte, Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke és Niedermüller Péter alelnök megy az EP-be.

Gyurcsány Ferenc beszéde elején köszönetet mondott azoknak az embereknek, akik elmentek szavazni, és megköszönte azok támogatását, akik pártjára voksoltak.

Kijelentette: a DK az európai egyesült államok legelkötelezettebb híve. "Hazafiak vagyunk, magyarok és büszke európaiak". Azt gondoljuk, hogy a kettő jól kiegészíti egymást - fűzte hozzá.

Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy Budapesten és jó néhány nagyvárosban a DK lett a demokratikus ellenzék legerősebb pártja. A kijelentést tapssal és ovációval fogadták a szimpatizánsok.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A DK elnöke azt mondta, a választáson elért eredmény "a lényeg tekintetében" nem változtatott meg bennük semmit: a demokratikus oldalon, "szabadelvűek, mérsékeltek, konzervatívok, baloldaliak világában nekünk barátaink és szövetségeseink vannak". A mi ellenfelünk továbbra is Orbán Viktor és pártszövetsége, azon fogunk dolgozni, hogy őket szorítsuk kisebbségbe - hangoztatta.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, azon fognak dolgozni, hogy egy színes, eleven, ugyanakkor elveiben egységes baloldal legyen, amelynek megformálásában visszafogott de határozott szerepet kívánnak játszani.
Molnár Csaba óriási sikerként értékelte a DK által az EP-választáson elért eredményt. A DK két és fél év után beiratkozott a nagykorú magyar pártok közé - jelentette ki. Majd hozzátette: a párt leérettségizett, és jelest kapott.
Molnár Csaba azt mondta, hogy a DK-val az EP egy igazi Európa-párti erővel gazdagodott.

Közölte, Niedermüller Péterrel Brüsszelben és itthon is politizálnak majd.
Vitányi Iván, a DK örökös és tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben nagyon rosszul érezte magát, mert - mint mondta - 2010-ben és 2014-ben a magyar nép a maga akaratából az önkényuralmat választotta.

A DK eredménye most azt mutatja, hogy többen kezdenek el gondolkozni mint ezelőtt, mert többen értik meg, hogy mit akarnak a párt politikusai. "Megértik annak értékét, hogy demokrácia" - mondta Vitányi Iván.
A párt szimpatizánsai a beszédek elhangzásakor többször hosszabban tapsoltak és azt skandálták, hogy "DK".

Vona: sikerrel teljesítettük "tavaszi hadjáratunkat"

A Jobbik az európai parlamenti (EP-) választáson elérte célját, sikerrel teljesítette "tavaszi hadjáratát" - jelentette ki Vona Gábor a párt vasárnapi eredményváró rendezvényén, Budapesten, miután kiderült, hogy három mandátumot szereztek az EP-ben.

A pártelnök szavai szerint az EP-választás eredményének két fontos belpolitikai üzenete az, hogy a Jobbik a második erő, az MSZP pedig összeomlott. Ennek a két változásnak egy irányba mutató következménye, hogy a Jobbik lehet a Fidesz kihívója, a lehetséges váltópárt - emelte ki, megjegyezve: ez óriási felelősség is.

Úgy vélte: az alacsony részvétel intő jel, mert azt mutatja, hogy a magyar társadalom nem hisz ennek az Európai Uniónak, az otthon maradók azt üzenték, hogy így nem kérnek belőle. Hozzátette: nem csupán az alacsony részvétel üzente ezt, hanem az is, hogy Európa-szerte az euszkeptikus, eurealista pártok sikere azt bizonyítja, hogy "mindannyian szeretnénk egy közös Európát, mi is, de valami egészen mást, mint amit jelen pillanatban kínálnak nekünk".

Vona Gábor a Jobbik eddigi választási eredményeit felidézve kiemelte: eljött az idő, a hosszú, kemény munka meghozta eredményét, pártja a legerősebb ellenzéki párt.

Fotó: MTI/Marjai János
Fotó: MTI/Marjai János

Azt mondta, a választási kampányban példátlan, "aljas támadásoknak" voltak kitéve a Fidesz és az MSZP részéről, de az eredmény azt üzeni, hogy a Jobbik "betonerős", nem lehet megroppantani.

A politikus szerint a Fidesz gazdagokat támogató gazdaságpolitikájával szemben a Jobbik maradt az utolsó mentsvár a többi között a munkavállalóknak, a kisnyugdíjasoknak, a fiataloknak és a kisvállalkozóknak.

Vona Gábor köszönetet mondott a választóknak és gratulált a párt három EP-képviselőjének. Megjegyezte: most koccintanak egyet, de aztán még keményebben és elszántabban készülnek az őszi önkormányzati választásra, mert mint fogalmazott, másodikból lesz az első.

A pártelnök minden mandátumszerző politikusuknak gratulált, jobbulást kívánva a kémkedési gyanúba került, kórházban lévő Kovács Bélának.
Morvai Krisztina, a párt EP-listavezetője arról beszélt: olyan körülmények között érte el a Jobbik az eredményt, amikor a sajtó, a titkosszolgálatok és az ügyészség közvetlen politikai kontroll alatt áll, de több százezer ember megmutatta, hogy nem lehet az '50-es éveket visszahozni. A következő lépésnek az európai földvédő mozgalmak összefogását nevezte, hangsúlyozva: egyetlen talpalatnyi földet sem akar külföldiek kézen látni. A politikus céljai között említette az emberi méltóság és az élelmiszer-önrendelkezés melletti küzdelmet is.

Deutsch Tamás: ez egy nagyon nagy győzelem

Győztünk, nem kicsit, nagyon - nyilatkozta a magyarországi EP-választás éjszakáján az MTI-nek Deutsch Tamás EP-képviselő, aki nagyon nagy eredménynek nevezte, hogy legyőzték az európai szocialistákat is.

A kormánypárti politikus a részvételi arányt átlagosnak minősítette, ami a személyes várakozásaihoz képest ugyanakkor alacsonyabb volt. Tény ezzel együtt, hogy a közép-európai régióban a magyarországi részvételi arány messze a legmagasabb volt - mondta Deutsch Tamás, aki szerint a helyzet nem ad okot különösebb örömre, de csalódottságra sem.

A fideszes képviselő hangsúlyozta: nagyon nagy győzelmet arattak, ez a harmadik EP-választás és ez a harmadik elsöprő siker.

Nagyon nagy eredménynek tartja azt is, hogy legyőzték az európai szocialistákat, s ebben a mezőnyben a legnagyobb támogatottsággal a Fidesz-KDNP rendelkezik - folytatta.

Hangsúlyozta: kőkeményen, határozottan, mindenféle megalkuvás nélkül kell a nemzeti érdekeket képviselni. Mindig Magyarország az első - rögzítette, hozzátéve: a magyar polgárok érdekeit képviselő, a támadásokat elhárító magatartás az, amit a jövőben képviselni szeretnének.

Deutsch Tamás azt mondta, az unió komoly döntések előtt áll, sok problémája van, de a közös döntéseknek is olyanoknak kell lenniük, ahol a markánsan jelenik meg a magyar emberek érdeke. A Fidesz-KDNP-s képviselők erre vállalkoznak - jelentette ki, és reményét fejezte ki, hogy komolyabb együttműködés alakítható ki ezen ügyekben a 21 magyarországi képviselő között, mint korábban.

Meszerics Tamás munkajogi és külügyi kérdésekkel kíván foglalkozni az EP-ben

Az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási és külügyi bizottságaiban kíván tevékenykedni az LMP-s Meszerics Tamás. Az EP-mandátumot szerző politikus a választás éjszakáján nyilatkozott terveiről az MTI-nek.

A politikus pártja fontos vállalásának nevezte az európai munkajog harmonizációját. Meszerics Tamás, aki a közös európai munkajogi szabályozást a "minimálisnál is kevesebbnek" ítélte, azt mondta: lépésről lépésre kell eljutni az európai munka törvénykönyvének létrehozásához, de mint mondta, nem biztos abban, hogy ez a következő öt évben megvalósulhat.

Kifejtette: akadályt azok az országok jelentenek, amelyekben a munkavállalói szervezetek a meglévő erős jogosítványaikat féltve nem támogatnának egy annál lazább közösségi szabályozást. Először őket kell meggyőzni arról: nem fordulhat elő, hogy az európai szabályozás veszélyeztetné szerepüket, lehetőségeiket - mondta.

A politikus európai szinten alulszabályozottnak tartja a többi közt a munkavédelmet vagy a szerződések előírásait. Célnak nevezte, hogy ne fordulhasson elő: Londonban valaki egészen más feltételekkel köt munkaszerződést, mint Kelet-Európában.

Közölte ugyanakkor: első irománya valószínűleg nem munkajogi, hanem külügyi tárgyú lesz, az ukrán válság hatékonyabb kezelését szolgálja majd.
Beszámolt arról is, hogy az európai zöldek kedden tartják első frakcióülésüket, amelyen a választás eredményeinek értékelése után a bizottsági elnökjelöltekkel és a bizottság összetételével kapcsolatos álláspontjukat alakítják ki.

Hölvényi György: óriási győzelem

Óriási győzelemnek nevezte a Fidesz-KDNP-nek a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson elért eredményét Hölvényi György.

A Fidesz-KDNP listájának 12. helyén szereplő, mandátumot szerző KDNP-s politikus, egyházügyi államtitkár az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: az egyik legerősebb néppárti tagpártként vehetnek részt az uniós munkában.
A részvételről szólva kiemelte: valóban alacsonyabb volt, mint amit várt. Ennek sok oka lehet, a baloldali megosztottság véleménye szerint ebben nyilvánvalóan szerepet játszott. Hölvényi György fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Fidesz-KDNP választóinak jelentős része "kiállt a pártszövetség mellett".

Felidézte, hogy 2003-tól nyolc évig munkatársként dolgozott az EP-ben, és mint mondta, számára izgalmas dolog, hogy képviselőként folytathatja a munkát.

Mottójaként "a megérteni és megértetni" jelszót fogalmazta meg, és fontosnak nevezte, hogy megértessék Magyarország szándékait.

Bajnai Gordon: elégedetten és büszkén fogadtuk az eredményt

Az Együtt-PM szövetség elégedetten és büszkén fogadta az eredményt – mondta a magyarországi EP-választás eredményének közzétételét követő vasárnapi sajtótájékoztatón Bajnai Gordon.

Az EP-ben egy mandátumot szerzett szövetség vezetője kijelentette: a magyar politikai legfiatalabb pártjaként sikerült egy nagyon jelentős eredményt elérniük. Hangsúlyozta, hogy teljesítették a célkitűzéseiket és megcáfolták azokat, akik megpróbálták elbizonytalanítani az értük szorítókat.
Bajnai Gordon leszögezte, hogy képviselőjük Európában mindig a magyar nemzet érdekeiért fog kiállni, ha lehet, akkor a kormánnyal, ha nem, akkor akár a kormánnyal szemben is. Hozzátette, hogy korszakváltásra van szükség a magyar politikában, amire a pártszövetségük képes.
A volt miniszterelnök azt mondta, a megkapott bizalom önbizalmat adott ahhoz, hogy az önkormányzati választásokon erősen, önálló koncepcióval és a korszakváltás elveihez ragaszkodva lépjenek fel. A választási pártszövetséget pedig átalakítják egy tartósan működő, új politizálást képviselő erővé – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy sok nagyvárosban, illetve Budapest több választókerületében is a második helyen végeztek.

Bajnai Gordon elsőként minden szervezetnek és minden képviselőnek gratulált, akik a "tisztességes, európai módon" lebonyolított választáson mandátumot szereztek. Külön megemlítette a szlovákiai Híd-Most-ot és MKP-t, illetve a romániai RMDSZ-t, azért, hogy képviselőket juttattak az EP-be.
Az Együtt-PM színeiben Brüsszelbe kijutó Jávor Benedek is köszönetet mondott azoknak, akik segítették, hogy első önálló megmérettetésükön olyan eredményt érjenek el, ami véleménye szerint lehetővé teszi, hogy a pártszövetség a következő években a magyar ellenzék egyik meghatározó erejévé váljon.

Úgy fogalmazott: az eredmény közös sikere azoknak, akik 2012-ben úgy döntöttek, hogy a kormányváltás érdekében más utakon indulnak el, mint amin addig jártak és az országgyűlési választást követően nem adták fel. Bebizonyították, hogy érdemes kiállni önállóan a választók elé – folytatta.
Jávor Benedek megerősítette, hogy a zöldek frakciójába ül be és ígéretet tett arra, hogy mindenkit képviselni fog Brüsszelben, aki együtt dolgozott velük vagy aki rájuk szavazott.

Az Együtt-PM-es eredményvárónak helyszínt adó budapesti romkocsma udvarát megtöltötték a politikusok, szimpatizánsok és aktivisták. Utóbbiak Jávor Benedeket hangos "Bence, Bence" kiáltásokkal üdvözölték, amikor megjelent az előzetes ereményadat. A kivetítőn feltűnő Orbán Viktor miniszterelnököt hangos zúgással és fújolással fogadták, míg Vona Gábor, a Jobbik elnökének felszólalása alatt többen – a párt kémgyanúba keveredett EP-képviselőjére, Kovács Bélára célozva – azt skandálták: "Béla, Béla".

Szanyi Tibor: több területen is van tennivaló

Az európai parlamenti (EP-) választásokon való részvétel növelése, a közös agrárpolitika további reformja, a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés, valamint az operatívabb közös uniós külpolitika megvalósítása érdekében fog politizálni Szanyi Tibor Brüsszelben.

Az MSZP listavezetőjeként az uniós parlamentbe került politikus az MTI-nek vasárnap este elmondta, a részvételi adatokat nézve szerinte az EU-ban mindenki elkezdi keresni annak a módját, hogyan lehet a választási részvételt növelni. Bár kompetenciájában nagyon sokat fejlődött az EP, a legitimációja csökken - vont mérleget Szanyi Tibor.

Véleménye szerint az EU régi célkitűzése, hogy méltányos áron jó minőségű élelmiszerrel legyen ellátva a kontinens. "Ez eléggé foltosan sikerült", főleg az új tagországokban van sok éhező - tette hozzá. Mint mondta, a közös agrárpolitika további reformját tartja szükségesnek, továbbá az élelmiszerekre rakodó adóterhek csökkentését.

Szanyi Tibor beszélt arról is, hogy át kellene tekinteni az európai munkaügyeket, létre kellene hozni egy európai egységes munkatörvénykönyvet. Fontosnak nevezte a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni fellépést, amelynek a kezelésére létrehozott ifjúsági garanciaprogramot gyengének nevezte. Véleménye szerint a program akár százezreket is elérhet, de milliós a munkanélküli fiatalok száma.
Azt mondta, nem túl rózsás a kép Európa keleti szomszédainál, elsősorban az orosz érdekszféra mozgását nézve. A közös külpolitika operatívabbá tétele ezért fontos feladat - közölte.

Gál Kinga: hiteles nemzeti érdekérvényesítést Brüsszelben!

Hiteles nemzeti érdekérvényesítésre van szükség az Európai Parlamentben (EP) Gál Kinga szerint, aki azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy a vasárnapi választáson újból EP-mandátumot szerzett.

A politikus azt mondta, folytatni kívánja eddigi munkáját az alapjogok területén.
"Nem gondolom, hogy ne lennének ezt követően viták, de nézünk ezek elébe" - fogalmazott Magyarország és Brüsszel konfliktusairól szólva Gál Kinga. Kijelentette, hogy hiteles nemzeti érdekérvényesítésre van szükség Brüsszelben, ő ezt vállalta az első perctől kezdve.

Reméli ugyanakkor, a viták csillapodni fognak, hiszen másoknak is be kell látniuk, hogy a magyarok véleményét, "akár tetszik, akár nem", tiszteletben kell tartani. A régi-új EP-képviselő úgy értékelte, hogy az áprilisi országgyűlési és a mostani választási eredmény együtt elveszi a viták élét.

Megjegyezte, hogy másik fő szakterületén, a kisebbségvédelemben is folytatni akarja a munkát. Jelezte, azzal, hogy a Fidesz-KDNP nemzeti listát állított, "hatványozottan tudunk ezen a területen tenni".

Bocskor Andrea az Ukrajnában élő magyarokért dolgozik majd

A kárpátaljai magyarok törekvéseinek támogatásáért és Ukrajna euroatlanti integrációjáért dolgozik majd az Európai Parlamentben (EP) Bocskor Andrea, a beregszászi magyar főiskola tanára, aki a Fidesz-KDNP listájáról szerzett vasárnap EP-mandátumot.

Bocskor Andrea - aki Kárpátalját képviselte a kormánypártok választási listáján - hétfőre virradó éjjel az MTI-nek elmondta: egyrészt fontosnak tartja a Fidesz-KDNP politikájának képviseletét az EP-ben, másrészt mint a kárpátaljai magyar közösség képviselője szükségesnek tartja, hogy megjelenjenek az európai politikusok előtt az ott élő magyarság ügyei, törekvései, különös tekintettel a jelenlegi nehéz ukrajnai helyzetre.
Az Ukrajnában tapasztalt belpolitikai nyugtalanság a kárpátaljai magyarság helyzetét is megnehezíti, a törvények instabilitása nem segíti a létbiztonságot - hangsúlyozta.

Bocskor Andrea ezért elsődlegesnek tartja, hogy az ukrajnai választások hozzanak politikai stabilitást, és biztosítsák az Európa felé vezető út kezdetét.

Deli Andor: megmarad a Fidesz-KDNP erős képviselete

Deli Andor szerint megmarad a Fidesz-KDNP erős képviselete az Európai Parlamentben a következő években is.

Erről a vajdasági magyar politikus azután beszélt vasárnap este az MTI-nek, hogy mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP listáján.

A részvételi arányt sajnálatosan alacsonynak nevezte, ugyanakkor megjegyezte: ez, úgy tűnik, általános európai trend.

Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy megmarad a pártszövetség erős képviselete az Európai Parlamentben.

Az elképzeléseiről szólva kiemelte: hangsúlyosan szeretné képviselni a vajdasági magyarságot érintő kérdéseket, így a többi között az érdekérvényesítés területét.

Szerbia integrációs folyamata most indul el, és kiemelt figyelemmel kell kísérni, nehogy elsikkadjanak a vajdasági magyarság számára fontos témák - mondta.

Kósa Ádám folytatja munkáját a fogyatékossággal élőkért

A fogyatékossággal élő emberek helyzetének javításáért végzett munkáját kívánja folytatni az Európai Parlamentben (EP) Kósa Ádám, aki a Fidesz-KDNP színeiben újra brüsszeli mandátumot szerzett a vasárnapi szavazáson.

Kósa Ádám - jeltolmács közreműködésével - az MTI-nek hétfőre virradó éjszaka kifejtette: célja, hogy folytassa a már megkezdett munkáját elsősorban a fogyatékossággal élő emberek helyzetének javításáért, másrészt hozzáfűzte, hogy a Fidesz-KDNP a következő öt évben is erős befolyást akar gyakorolni az unióban a szociál- és foglalkoztatáspolitika alakulására.

A politikus - aki egyben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke - az eddigi eredmények közül megemlítette az akadálymentesítést, valamint a fogyatékossággal élők jogainak érvényesítését, de nyomatékosította, hogy például a foglalkoztatás területén még sok a feladat.

Hozzátette, reméli, munkájának is köszönhető, hogy egyre több európai ország fogadja el jogszabályban a jelnyelvet, amiben Magyarország vezető szerepet játszik.

Kósa Ádám egyértelművé tette ugyanakkor azt is, hogy nemcsak a fogyatékossággal élőkért, hanem ezután is minden magyarért dolgozik majd az EP-ben.

Minden megyében és fővárosi kerületben a Fidesz-KDNP nyert

A Fidesz-KDNP valamennyi megyében és a főváros összes kerületében az első helyen végzett a vasárnapi magyarországi európai parlamenti választáson.

Megyei bontásban Csongrád megye kivételével minden megyében a Jobbik áll a második helyen, ott az MSZP kapta a második legtöbb szavazatot. A fővárosban azonban a második helyen a DK végzett, az Együtt-PM szerezte meg a harmadik helyet, az MSZP a negyediket, a Jobbik pedig az ötödik helyre csúszva előzte meg az LMP-t.

Az MSZP a legtöbb megyében a harmadik helyet szerezte meg, Csongrádban megelőzve a Jobbikot második lett, Fejér és Pest megyében azonban a DK mögé, a negyedik helyre csúszott.

Az Együtt-PM minden megyében az ötödik lett, az LMP pedig mindenhol a hatodik helyet szerezte meg.

A fővárosi kerületekben a Fidesz-KDNP mögött a második helyen legtöbbször az Együtt-PM áll, a 23 kerületből 11-ben.

A harmadik helyet a DK tudhatja magáénak a legtöbb kerületben, 12-ben, míg 9 kerületben a második helyet szerezte meg.

Az MSZP két kerületben lett második és 5 kerületben harmadik, míg 8-8 kerületben végzett a negyedik, illetve 5. helyen.

A Jobbik egyetlen kerületben, a XXIII. kerületben lett második, 3 kerületben végzett a harmadik helyen, öt kerületben a negyedik, és ugyancsak öt kerületben az ötödik lett, míg kilenc kerületben ennél rosszabbul végzett.
Az LMP a második helyet egyetlen kerületben sem szerezte meg, de az I. kerületben a harmadik helyen végzett. Negyedik, illetve ötödik helyet ért el négy kerületben, és 14 kerületben lett hatodik.

23.00 - A szavazatok 99,99 százalékának összeszámlálása után a pártokra leadott szavazatok száma a következő:



FIDESZ-KDNP - 1.191.163 (51,49 százalék)
JOBBIK - 339.501 (14,68 százalék)
MSZP - 252.494 (10,92 százalék)
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ - 225.762 (9,76 százalék)
EGYÜTT-PM - 167.012 (7,22 százalék)
LMP - 115.957 (5,01 százalék)
A HAZA NEM ELADÓ - 12.107 (0,52 százalék)
SMS - 9.263 (0,40 százalék)

A leadott szavazatok alapján a mandátumok megoszlása a következő:




FIDESZ-KDNP: 12
JOBBIK: 3
MSZP: 2
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ: 2
EGYÜTT-PM: 1
LMP: 1

A leadott szavazatok alapján a következő pártok nem szereztek mandátumot, mert nem érték el az öt százalékos bejutási küszöböt:

A HAZA NEM ELADÓ
SMS

A teljes körű előzetes eredményadatokat az NVI várhatóan május 29-én, csütörtökön teszi közzé, azután, hogy Magyarország külképviseleteiről az utolsó szavazóurnák is beérkeztek és megszámlálták a bennük lévő szavazatokat.

Mandátumszerzők pártonként


A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,99 százalékának összeszámlálása után az Európai Parlament magyar képviselői pártonként:

FIDESZ-KDNP (12 mandátum):
Bocskor Andrea
Deli Andor
Deutsch Tamás
Erdős Norbert
Gál Kinga
Gyürk András
Hölvényi György
Dr. Kósa Ádám
Pelczné Gáll Ildikó
Schöpflin György
Szájer József
Tőkés László

JOBBIK (3 mandátum):
Balczó Zoltán
Kovács Béla
Dr. Morvai Krisztina

MSZP (2 mandátum):
Dr. Szanyi Tibor
Dr. Ujhelyi István

DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ (2 mandátum):
Gyurcsány Ferenc
Dr. Molnár Csaba

EGYÜTT-PM (1 mandátum):
Bajnai Gordon

LMP (1 mandátum):
Meszerics Tamás

21.19 - A szavazókörök zárása után két órával, este 9-kor már a leadott szavazatok 99,07 százalékának feldolgozásával végeztek a szavazatszámláló bizottságok - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az MTI-nek.

20.39 - NVI: 94 százalékos a feldolgozottság

A szavazókörök zárása után másfél órával, este fél 9-kor már a leadott szavazatok 94 százalékának feldolgozásával végeztek a szavazatszámláló bizottságok - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az MTI-nek.

Bár magas a feldolgozottság, az eredmények közzétételével meg kell várni az este 11 órát, amikor az utolsó uniós tagállamban, Olaszországban is bezárnak a szavazókörök.

Képünk illusztráció. Fotó: MTI
Képünk illusztráció. Fotó: MTI


20.25 - Elemző: az unió működése elborzasztja az embereket

Az Európai Unió működése személytelen, bürokratikus, ez elborzasztja az állampolgárokat, ezzel is magyarázható a választási részvétel alacsony száma - mondta G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója a HírTV választási műsorában vasárnap este.

Szerinte a következő ciklusban a parlamentnek komoly kihívással kell megbirkóznia: közelebb kell hoznia magát az emberekhez. Hozzátette: az uniós döntéshozatalt káosz és zűrzavar jellemzi, a döntések tétje nehezen érthető és érzékelhető. Annyira bonyolult folyamatról van szó, hogy ez is távol viszi a tagállamokat Brüsszeltől.

Közölte továbbá: a választáson megjelentek száma annak a közérzetnek a lecsapódása, hogy "Brüsszel túl messze van", és ez nemcsak az unió politikája, hanem a kommunikációja miatt is kialakulhatott.

20.08 - Erős kritika a választók távolmaradása, az alacsony részvétel a Fidesznek kedvezhet

Erős kritikának számít az alacsony részvételi arány az idei európai parlamenti (EP-) választáson - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője vasárnap, kora este az M1 választási műsorában.

Az elemző szerint azokban az európai országokban, ahol nem kötelező a voksoláson való részvétel, csak kevesen mentek el szavazni az idei EP-választáson. A kampánynak láthatóan nem volt "felhajtó ereje, nem érezték a választók a tétet" - fűzte hozzá.

Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa úgy vélte, az urnáktól való távolmaradás annak a jele is lehet, hogy sokan csalódtak az európai válságkezelésben. Mint mondta, a 2008 óta tartó gazdasági válságra az unió nem volt képes gyors és megfelelő válaszokat adni.

Leginkább a kormányzó Fidesz-KDNP-nek kedvez az alacsony részvételi arány az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán - állapították meg a vasárnapi urnazárással egy időben az MTI által megkérdezett szakértők.

Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint leginkább az ellenzéki szavazók motiválatlanságával magyarázta az alacsonyabb részvételi adatokat, szerinte ugyanis a baloldali szavazókat az áprilisi országgyűlési választáson elszenvedett vereség, valamint a pártjaik közötti küzdelem is távol tartja a voksolástól. A Fideszt ezzel szemben a győzteshez húzás effektusa is erősítheti, vagyis az a jelenség, amelynek részeként egy-egy választás után nő a voksoláson nyertes támogatottsága - fejtette ki Lánczi Tamás.

A Századvég elemzője emellett szólt arról is: a kampányban az ellenzék is elismerte, hogy a kormánypártok melletti szavazatok kerülnek többségbe, ez pedig sok baloldali szavazóban keltheti azt az érzést, hogy értelmetlen kifejezniük a kabinettel szembeni ellenvéleményüket.

Lánczi Tamás mindezekből arra következtet, hogy a Fidesz-KDNP az áprilisi országgyűlési választásnál is nagyobb arányú győzelmet arathat.

19.40 - Minden szavazókör bezárt, megkezdődött a szavazatok számlálása

Az ország mind a 10 386 szavazóköre bezárt este 7 órakor, a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdtek az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán leadott voksok megszámlálásához - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján.

Az NVI elnöke jelezte: a részvétel elmarad a 2009-es és 2004-es adatoktól is. A választási iroda vezetőjeként nem tudja megmondani, mi volt az alacsony részvétel oka, az a politológusok dolga lesz - mondta.

Az NVI elnöke jelezte: a részvétel elmarad a 2009-es és 2004-es adatoktól is. A választási iroda vezetőjeként úgy fogalmazott, nem tudja megmondani, mi volt az alacsony részvétel oka, az a politológusok dolga lesz.

Pálffy Ilona interjút ad a TV2 műsorvezetőjének a Nemzeti Választási Bizottság ülése után. MTI Fotó: Honéczy Barnabás
Pálffy Ilona interjút ad a TV2 műsorvezetőjének a Nemzeti Választási Bizottság ülése után. MTI Fotó: Honéczy Barnabás


Mint mondta, gyakorlatilag "nagyon szépen folyt" a választás egész nap, nagyon kevés probléma merült fel. Hat helyről jelentettek rosszullétet, és volt egy olyan rendkívüli esemény is, hogy valaki mozgóurnát kért, és a kiérkező szavazatszámláló bizottsági tagok az illetőt a földön fekve találták, s azonnal mentőt hívtak.

A külképviseleteken 96 helyen volt szavazás, 13 külképviseleten valamennyi névjegyzékbe vett választó elment szavazni. Pálffy Ilona megjegyezte: már az országgyűlési választáson is magas volt a külképviseleteken megjelentek aránya.

A külképviseleteken egy rendkívüli esemény történt: Pozsonyban áramszünet volt, de rendkívüli intézkedésre nem volt szükség, mert a természetes fénynél folytatódhatott a voksolás.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az NVB ülésén. MTI Fotó: Honéczy Barnabás
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az NVB ülésén. MTI Fotó: Honéczy Barnabás

Az átjelentkezések miatt sem volt sehol probléma - jegyezte meg. Hozzátette: két-három szavazónál több még a legtöbb átjelentkezőt váró szavazókörökben sem állt sorban egyszerre, zavartalanul lehetett voksolni.

Utalt arra is, hogy a külképviseleteken szavazók voksait tartalmazó urnák várhatóan szerdán megérkeznek az NVI-hez, így a külképviseleti voksok összeszámlálása után várhatóan még aznap meglesz a választás végeredménye is.

Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke arról beszélt, a szavazás napján nem történt olyan esemény, amely az NVB állásfoglalását, döntését igényelte volna.

19.15 - Hivatalosan befejeződött a szavazás, eredmények este 11 órakor lesznek

Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3176 településén kialakított 10 386 szavazókörben a vasárnap tartott európai parlamenti (EP-) választáson.

A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A Nemzeti Választási Iroda este 11 órakor az előzetes tájékoztató adatokat. A választás hivatalos eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg a szavazóköri jegyzőkönyvek és a külképviseleteken leadott és az NVI-ben megszámlált szavazatokról szóló jegyzőkönyv alapján, várhatóan legkésőbb csütörtökön.

19.12 - 27,64 százalékos a részvételi arány 18.30 óráig

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 27,64 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 29,34 százalék, ami 61.710 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 22,86 százalék, ebben a megyében 99.643-an voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben pedig 34,90 százaléka.

18.48 - Leomlott a vakolat egy III. kerületi általános iskolában lévő szavazókörben vasárnap délután, az európai parlamenti választás idején. A szavazást egy másik tanteremben folytatták tovább - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője az MTI-vel.

Mukics Dániel elmondta: egy általános iskola egyik tantermében, a 82-es számú szavazóhelyiségben mintegy 2 négyzetméteren leomlott a vakolat. A békásmegyeri katasztrófavédelmi örs vonult ki a helyszínre. A sérült vakolatot eltávolították, majd lezárták a tantermet. Ezután az iskola egy másik tantermében folytatták a szavazást.

A balesetben senki nem sérült meg - mondta Mukics Dániel.

18.00 - 24,05 százalékos a részvételi arány két órával urnazárás előtt

Az országos részvételi arány 17 órakor alig 24 százalék felett van. Budapesten 31,41 százaléka már leszavazott a választóknak. A legaktívabb megye Vas (25,46), a legkevésbé aktív Jász-Nagykun-Szolnok (19,91).

17.50 - Fennakadás nélkül folyik az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása Magyarországon és a külképviseleteken - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke vasárnap Budapesten a Nemzeti Választási Bizottság tagjait tájékoztatva.

Mint mondta, Magyarországon reggel 6 óra óta tart a 10 386 szavazókörben az EP magyar tagjainak választása.

Pálffy Ilona beszámolt arról, hogy egyelőre különös esemény nem történt, mindössze néhány rosszullétről érkezett jelentés, és néhány helyen volt áramszünet a vihar miatt.

Az érintett fővárosi kerületek jegyzői az NVI elnökének szavai szerint arról tájékoztatták, hogy a nagy szavazókörökben, ahová sokan átjelentkeztek, sehol nem volt fennakadás, rendben folyik a szavazás.
Emlékeztetett rá: ezekben a szavazókörökben több szavazófülkét helyeztek el, és több bizottsági tagot vontak be a voksolásba, ráadásul sokkal egyszerűbb dolguk van, mint az országgyűlési választás idején, hiszen minden választópolgár - az átjelentkezők és a szavazókörhöz tartozók is - ugyanolyan szavazólapot kapnak.

Pálffy Ilona elmondta azt is, hogy több külképviseleten már befejeződött a szavazás, nagyobb problémáról nem érkezett jelentés. A pozsonyi külképviseleten áramszünet van, de mivel elég világos van még ahhoz, hogy villanyfény nélkül is folytassák a szavazást, nem volt szükség különleges intézkedésre.

Tájékoztatása szerint néhány bejelentés érkezett az NVI-hez, hogy a választópolgárok duplán jelentkeztek be, azaz kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe és valamely uniós tagállam névjegyzékébe is felvetették magukat, hogy az ottani listára szavazzanak. Amikor az NVI értesítést kapott a társszervektől, hogy a választópolgár kérte felvételét az ottani névjegyzékbe, törölte a választót a magyar névjegyzékből.
Több választópolgár azonban mégis a külképviseleten kívánt voksolni, ezekről érkezett jelzés az NVI-hez.

A külképviseleti voksolást a választáson listát állító pártok megfigyelői is nyomon követhetik, a Jobbik 45, a Fidesz-KDNP 26, az MSZP két, az Együtt-PM egy külképviseleti megfigyelőt jelentett be.

17.03 - Sehol nincs sorban állás

Sehol sincs sorban állás azokban a szavazókörökben, ahová korábban sok választópolgár jelentkezett át más településről, így várhatóan az összes szavazókör be tud zárni este 7 órakor az európai parlamenti (EP-) választáson - mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke vasárnap délután az MTI-nek.

Pálffy Ilona elmondta: a Fővárosi Választási Iroda vezetőjével konzultált, és azt a tájékoztatást kapta, hogy egyetlen olyan szavazókörben sincs sorban állás, ahol az áprilisi országgyűlési választáson az átjelentkezők nagy száma miatt hosszú sorok kígyóztak.

Áprilisban a IX., XI., XIII. és a XIV. kerületben az átjelentkezéssel voksolók számára kijelölt szavazókörökben csak hosszadalmas várakozás után lehetett szavazni, és nem is tudták valamennyi szavazókört bezárni este 7 órakor. Legkésőbb, este háromnegyed 9-kor a XIII. kerületi szavazókör zárt be.

Az NVI elnökének várakozásai szerint az EP magyar tagjainak vasárnapi választásán minden szavazókört be tudják zárni este 7-kor.

15:50 - Négy órával a zárás előtt még nincs meg 20 százalék sem

Továbbra is "érik" minden idők legalacsonyabb részvétele, ami az EP-választásokat illeti. 15 óráig a szavazásra jogosultak 19,53 százaléka járult az urnákhoz (2004-ben délután háromig 25,5, 2009-ben 24,09 százalék volt ez a szám).

Budapesten 26 százalék feletti a választói aktivitás, 19 százalék felett van Vas, Veszprém, Pest és Heves megye. A legalacsonyabb részvételű megyék: Szabolcs-Szatmár-Bereg (15,58), Hajdú-Bihar (16,51), Bács-Kiskun (16,84) és Tolna (16,88).

15.10 - Több mint nyolcszázan szavaztak a börtönökben, köztük öt külföldi

Rendben megtartották a szavazást a börtönökben az európai parlamenti (EP-) választáson: a mintegy 18 200 fogvatartottból 5330-an voltak jogosultak a voksolásra, 803-an szavaztak, közülük öten külföldi állampolgárok - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) vasárnap kora délután az MTI érdeklődésére.

Az Európai Parlament tagjainak választására az a fogvatartott jogosult, aki nagykorú magyar állampolgár, vagy az Európai Unió más tagállamának választópolgára, ha nyilatkozik arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhelye van.

Fogvatartottak érkeznek a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet sándorházai objektumához, hogy leadják szavazatukat. MTI Fotó: Illyés Tibor
Fogvatartottak érkeznek a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet sándorházai objektumához, hogy leadják szavazatukat. MTI Fotó: Illyés Tibor

Feltétel továbbá, hogy a fogvatartott nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, és a bíróság a választójogból nem zárta ki, valamint amennyiben az Európai Unió más tagállamának választópolgára, az állampolgársága szerinti állam jogszabálya szerint, bírósági vagy hatósági határozat alapján nem zárták ki a választójog gyakorlásából, és szerepel a központi névjegyzékben.

Magyarország alaptörvénye szerint nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.

A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választható, és - ha a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll - választó legyen.

Fogvatartottak várakoznak, hogy leadják szavazataikat a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet sándorházai objektumában. MTI Fotó: Illyés Tibor
Fogvatartottak várakoznak, hogy leadják szavazataikat a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet sándorházai objektumában. MTI Fotó: Illyés Tibor

Az érintett fogvatartottak a fogva tartás helyén, a helyi választási irodával egyeztetett időpontban, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint, mozgóurnával szavaztak.

A BVOP tájékoztatása szerint a büntetés-végrehajtási szervek vezetői úgy szervezték meg a szolgálatot, hogy a vasárnapra beosztott dolgozók is gyakorolhassák a választójogukat.

Népviseletben szavaztak Ajakon és Rimócon


A szabolcsi és nógrádi településeken szívmelengető látványt nyújtottak a népviseletbe öltözött helyiek. Kattintsok a galériáért, sok-sok fotóval!

Fotók


Így szavaztak politikusaink

A pártelnökök többsége már leadta voksát az európai parlamenti választásokon. Kivel, hol és hogyan szavaztak? Összeállításunkvól kiderül!


Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó társaságában leadja szavazatát. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó társaságában leadja szavazatát. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

13.30 - 13 óráig a választásra jogosultak 15,9 százaléka szavazott

A valasztas.hu információ szerint a választásra jogosultak 15,9 százaléka szavazott 13 óráig. Budapesten a részvételi arány már meghaladja a 21 százalékot is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a másik véglet: 12,28 százalékos itt csupán a részvételi arány.

12.15 - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kány községben az európai parlamenti választáson vasárnap 11 óráig még senki nem szavazott - derül ki a Nemzeti Választási Iroda honlapjának adataiból.

Kányban 54-en voksolhatnak, de 11 óráig még senki nem élt a szavazati jogával. Perecsén, Pamlényban, Teresztenyén és Monajon is nagyon kevesen szavaztak, mindössze egy, kettő, négy, illetve öt ember járult az urnához öt óra alatt.

Ugyanakkor a 21 debrétei választásra jogosult közül már heten szavaztak, ezért ott a részvételi arány már 33,33 százalékos volt.

11.59 - Az urnába dobta igazolványát egy választó Beloianniszban

Egy választópolgár jelezte a szavazatszámláló bizottságnak a Fejér megyei Beloianniszban, hogy tévedésből az urnába dobta a személyazonosító igazolványát és a lakcímkártyáját – közölte a megyei területi választási iroda vezetője vasárnap az MTI-vel.

Molnár Krisztián elmondta, hogy a lepecsételt urnát felnyitni nem lehet, de a szavazatszámlálás befejezése után a bizottság visszajuttatja a választónak az igazolványait.

11.35 - Alacsonyabb a részvétel, mint 2004-ben vagy 2009-ben

A választásra jogosultak 11,53 százaléka jelent meg 11 óráig a szavazáson, ez több mint 2 százalékkal alacsonyabb részvétel, mint a korábbi EP-választásokon.A legtöbben Budapesten és Heves megyében szavaztak eddig, a legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zempén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye részvételi adata.

9.30 - 9 órakor 5,25 százalékos a részvétel

A szavazásra jogosultak 5,25 százaléka adta le a szavazatát az európai parlamenti választás első három órájában. A legmagasabb a Heves, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében a részvételi arány (5,7 százalék felett), míg nem éri el az 5 százalékot a Vas megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye részvételi indexe.

10.09 - Rosszul lett egy szavazóköri delegált Püspökladányban, Pécsen egy asszony lábát törte

Rosszul lett egy szavazóköri delegált Püspökladányban vasárnap reggel - közölte a hajdú-bihari területi választási iroda vezetője az MTI-vel.

Lipták János elmondta, hogy a nőt a mentők kórházba vitték. A történtek miatt a püspökladányi 1-es számú szavazókörben mintegy 15 percre felfüggesztették a voksolást.

A szavazóköri bizottság jelenleg öt tagú, így megfelel az előírásoknak - tette hozzá.

Pécsen egy idős nő törte el a lábát, miután elszédült és elesett távozóban a szavazóhelyiségből Pécsett, vasárnap - tájékoztatta a baranyai területi választási iroda vezetője az MTI-t.

Göndöc András elmondta, hogy a 117-es szavazókörben voksoló 86 éves nőt a mentők ellátták, majd elvitték, a szavazást huszonöt percre fel kellett függeszteni.

7.34 - Reggel hétig 0,96 százalékos a részvétel

A valasztas.hu adatai szerint a 7 órai napközbeni jelentések alapján a választás első órájában a választók 0,96 százaléka jelent meg a szavazóhelyiségekben. Tolna megyében volt a legmagasabb a részvételi arány eddig (1,1 százalék), míg legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szavaztak az első órában (0,83 százalék).

6.43 - Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás

Az ország 3200 településének mind a 10 386 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, komolyabb fennakadásról nem érkezett jelentés. A szavazás feltételei mindenhol biztosítottak, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat.

A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.

A választás lebonyolításában a választási szervek több tízezer munkatársa vesz részt.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

06.10 - Megnyíltak a külképviseleti szavazókörök a többi európai országban is

az első Amerikán kívüli szavazókör Ausztráliában nyílt meg, közép-európai idő szerint szombat este 9 órakor, majd folyamatosan nyíltak az ázsiai, majd a kelet- és észak-európai, közel-keleti szavazókörök is.

A magyarországi szavazókörökkel egy időben nyitott ki a szavazókör Svédországban (Stockholm), Norvégiában (Oslo), Dániában (Koppenhága), Hollandiában (Hága), Belgiumban (Brüsszel), Németországban (Berlin és München), Franciaországban (Párizs), Svájcban (Bern), Olaszországban (Milánó és Róma), Spanyolországban (Barcelona és Madrid), Lengyelországban (Varsó és Krakkó) és Csehországban (Prága).

Ezen a 16 külképviseleten 3447 választót várnak, a legtöbben Brüsszelben (887), Münchenben (539), Berlinben (301), Bernben (291) szavaznának.

Szintén a magyarországi szavazókörökkel egy időben nyitott meg külképviseleti szavazókör a Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovákiában (Pozsony és Kassa), Ausztriában (Bécs), Szlovéniában (Lendva és Ljubljana), Horvátországban (Zágráb és Eszék), valamint Szerebiában (Belgrád és Szabadka). A 9 külképviseleten 779 választót várnak, Bécsben például több mint 432-t, de Szabadkán is sokat, 206-ot.

Dél-Európában szintén 6 órakor nyitott meg Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó), Montenegróban (Podgorica), Koszovóban (Pristina), Macedóniában (Szkopje) és Albániában (Tirana), összesen 90-en voksolnának ezeken a külképviseleteken.

Az afrikai kontinensen is most nyitott meg a külképviseleti szavazókör Egyiptomban (Kairó) és a Dél-Afrikai Köztársaságban (Pretoria), ezen a két külképviseleten 47-en voksolnának.

Közép-európai idő szerint reggel 7 órakor nyitnak a szavazókörök Írországban (Dublin), Nagy-Britanniában (London), Portugáliában (Lisszabon), Marokkóban (Rabat), Algériában (Algír), Tunéziában (Tunisz). Ezen a hat külképviseleten összesen 985-en voksolnának, Londonban 701-en, Dublinban 167-en.

Mivel ez a hat külképviselet olyan időzónában van, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Ez azt jelenti, hogy - bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök - az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak este 6 óráig szavazhatnak.

A külképviseleteken (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) azok adhatják le voksukat, akik május 17-ig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleteken szombaton és vasárnap 7572-en szavazhatnak (2009-ben az EP-választáson 3841-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben).

06.04 - Megnyitottak a szavazókörök

Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a magyarországi európai parlamenti (EP-) választáson.

Este hét óráig Magyarország 10 386 szavazókörében valamivel több mint 8 millió választópolgár szavazhat.

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet.

A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 69 200 választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.

A választáson szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, írásban mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

Ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző hetekben változott meg (például házasságkötés miatt), és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a választó okmányai alapján állapítja meg a személyazonosságát.

A szavazólapot sem lefényképezni, sem hazavinni nem szabad.

A választáson több mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből csaknem 14 ezer olyan fiatal, aki az áprilisi országgyűlési választás óta vált nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: a 7, 9, 11, 13, 15, 17 és 18.30 órai adatokról. A voksolás eredményéről az előzetes tájékoztató adatokat azonban csak este 11 óra után közölheti az NVI, mivel meg kell várni, amíg az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződik a voksolás.

4:40 - Befejeződött a voksolás az amerikai és a kanadai magyar képviseleteken

Befejeződtek helyi idő szerint szombat este az európai parlamenti választások az egyesült államokbeli és kanadai magyar külképviseleteken.

A voksolás mindenütt a jogszabályoknak megfelelően, rendkívüli események nélkül zajlott le - tájékoztatták az MTI-t a választások lebonyolításának helyi felelősei.

New Yorkban, ahol a legtöbben, 216-an jelezték részvételi szándékukat, 154-en szavaztak, ami 71 százalékos részvételt jelentett. Dávid Andor, a külképviseleti választási iroda vezetője az MTI-nek telefonon elmondta, hogy 5 személyt utasítottak el, egyet lejárt iratai, négyet pedig a választási névjegyzékbe való felvétel során elkövetett adminisztrációs hiba miatt.

Washingtonban délig a 71 regisztrált szavazó közül Sándor István konzul tájékoztatása szerint 58-an adták le a voksukat, ami 82 százalékos részvételt jelent. Itt egy személyt utasítottak el, aki előzetesen nem regisztráltatta magát.

Kálmán László Los Angeles-i főkonzul elmondta, hogy a nyugati parti nagyváros magyar külképviseletén az 56 regisztrált választóból 33-an szavaztak, vagyis 60 százaléknyian.

Torontóban a 88 bejelentkezett szavazó közül Szabó Stefánia főkonzul szerint 61-en adták le a voksukat, ami 69 százalékos részvételt jelentett. Megyeri Melinda ottawai konzul az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a kanadai fővárosban a választói névjegyzékbe bejelentkező 19 ember közül 15-en szavaztak, ami 79 százalékos részvételnek felelt meg.

A választók az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt szombaton szavazhattak Magyarország külképviseletein, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. Itt azok a magyar állampolgárok adhatták le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek, a választás napján külföldön tartózkodnak, valamint május 17-ig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, hogy mely városban kívánnak szavazni.

A választási kedv most jóval mérsékeltebb volt, mint az április 6-i országgyűlési választás esetében, amikor a választási névjegyzékbe New Yorkban 808-an, Washingtonban 291-en, Los Angelesben 314-en, Torontóban 289-en, Ottawában pedig 93-an jelentkeztek be. A részvételi arány akkor 72-87 százalék között mozgott.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődött a gázkészülékek ellenőrzése

Bár a kormány ingyenessé tette a lakosság számára a kötelező időszakos felülvizsgálatot, becslések… Tovább olvasom