Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

Emberpróbáló hivatással

Nem könnyq, emberpróbáló szakmát választott hivatásául dr. Zergi Nóra. A fiatal doktornő túl azon, hogy a soproni mentőállomást vezeti, nap mint nap autóba ül, hogy rajtunk, bajbajutottakon segítsen.
Még elsőéves egyetemi hallgató volt Debrecenben Zergi Nóra, amikor egyik évfolyamtársa sokat beszélt neki mentőápolóként szerzett élményeiről. Ekkor merült fel benne, hogy évekkel később ezt a szakmát választja. Sopronba is érdekes kanyar után érkezett. A 2005-ös VOLT Fesztiválon dolgozott, mikor a munka révén találkozott a helyi mentőkkel. Addig-addig beszélgettek, míg részállást vállalt az állomáson. Egy évvel később megüresedett a mentőállomás-vezetői poszt, s ő megpályázta. Nyert.
Számunkra kissé meglepőnek tqnt, hogy egy huszonnyolc éves törékeny hölgy miért is választja ezt a könnyqnek egyáltalán nem nevezhető szakmát. Döntése minden elismerést megérdemel, hiszen mai világunkban a mentőszolgálat munkája nem tartozik a legmegbecsültebbek közé – túl ritkán kapnak köszönetet a munkájukért. Pedig nem is hinnénk, hogy ők is gondolnak ránk. Számos baleset, rosszullét marad meg az emlékezetükben, s később is gondolnak az ellátott betegre; vajon mi lett vele, felépült-e, egészséges-e újra? Egy utólagos köszönöm jól esne, újabb erőt és önbizalmat adna számukra.
Nem is említve a közlekedést. Tapasztalat, hogy az autósok egy része nem segíti kellően a mentők munkáját. Nem véletlen, hogy bár a mentőautók ritkán szenvednek balesetet, de az gyakran súlyos. Minden kivonulás alkalmával három ember teszi kockára a testi épségét – valljuk be, nemegyszer indokolatlanul.
– Amint beülünk az autóba, próbálom sorra venni magamban, mi vár majd ránk. Legtöbbször persze mással találkozom, mint amire előzetesen számítok – mesélte Zergi Nóra.

– Gyakorta megtörténik velem, hogy mikor a helyszínre érkezünk, a gépkocsivezetőt vagy az ápolót „doktorurazzák”. Én ezt nem veszem zokon, hisz nincs a homlokomra írva a „dr”. Szerencsémre olyan kollégákkal dolgozhatom, akik mindenben segítenek. Cipelik helyettem a táskákat, a mqszereket, így nekem szó szerint csupán az ellátásra kell koncentrálnom.
A doktornő fiatal kora ellenére a szakma több területén megfordult már. Jó pár halálesettel találkozott, de – mint mondja – „a halálhoz hozzá lehet ugyan szokni, de megszokni mégsem lehet”. Egész más ez, mint az otthon biztonságában filmet nézni egy tragédiáról.
– Szeretek erdőkben járni, ahol csend van, nyugalom, és rengeteg energia. És ott vannak még a könyvek. Ilyenkor egész más történetek részesévé válok, melyek ellensúlyozzák a világnak ezt a tragikusabb oldalát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meglepte a március közepi havazás?

Tovább olvasom