Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Emberi jogok napja - Élethez, szabadsághoz, véleményhez

Az emberi jogok olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága.

Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint olyan gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, az élelemhez, neveléshez és munkához való jog.

Az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalta össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, és megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt.

Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait. Az ENSZ mellett regionális szervezetek egész sora próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az Európai Alapjogi Ügynökség 2007 márciusa óta működik, a bécsi székhelyű intézmény azt vizsgálja, hogy az unióban, annak tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat.

Sonja Wintersberger, az ENSZ bécsi információs szolgálatának igazgatóhelyettese egy szerdai budapesti nemzetközi konferencián hangsúlyozta: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az emberi jogok érvényesítése, a fejlődés támogatása, valamint a béke és biztonság megőrzése egymással szorosan összefüggő célok. Az ENSZ úgy próbálja elérni az emberi jogok érvényesülését, hogy ehhez minden segítséget megad az országoknak, egyebek mellett együttműködési programokat dolgoz ki, tanácsadóként működik közre és az oktatási rendszerekbe is igyekszik beépíteni az emberi jogok fontosságának hangsúlyozását - mondta.

Szabó Máté ombudsman a héten arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország emberi jogi helyzete egyik hatóság vagy civil szervezet beszámolóiból sem ismerhető meg, mert annak előfeltétele a különféle adatbázisok összekapcsolása és rendszerezett feldolgozása lenne. Ennek híján sem az összkép, sem a fejlődési tendenciák nem ismerhetők meg, ezért az alkotmányozás folyamata sem támaszkodhatott ilyen áttekintésre.

A biztos szerint szükség lenne az aktívabb kormányzati szerepvállalásra és koordinált kormányzati programokra, a meglévő civil jogvédelem hatékonyabbá tételére, valamint a civil szervezetek támogatására, az adatgyűjtés, a stratégiai jogalkotás, a nemzetközi kötelezettségek teljesebb betartására, a lokális jogvédő hálózatok és panaszfórumok munkájának segítésére. Nélkülözhetetlen továbbá az emberi jogi nevelés alapjainak lerakása már az alapfokú oktatásban - mutatott rá.

Az emberi jogok napja alkalmából emberi jogi fesztivált rendez az FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, együttműködésben a Budapesti Európai Ifjúsági Központtal és több mint 40 szervezettel. A szervezők közlése szerint a Budapesti Európai Ifjúsági Központban(II. kerület, Zivatar utca 1-3.)tartandó rendezvény célja, hogy a látogatók megismerkedhessenek az emberi jogokkal foglalkozó, a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen tevékenykedő civil szervezetek munkájával, felhívják a figyelmet az emberi jogokra, a társadalmi szolidaritásra, valamint arra, hogy saját környezetében mindenki tehet az emberi jogok érvényesüléséért.

Magyarországon az 1867-es kiegyezés után kapott nagyobb hangsúlyt az emberi jogok védelme: 1878-ban a büntető törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét, 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik először az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.

Olvasóink írták

  • 1. janika 2010. december 10. 11:54
    „Magyarországon a hatalmat megszerzettek magasról tesznek arra, hogy kinek mi a véleménye a jogról és az igazságról! Nem is beszélve az igazság szolgáltatásról Magyarországon.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Roló le: nincs több meló vasárnaponként?

A KDNP vállalja az ügyben a megmérettetést, még úgy is, hogy a Fidesz jó része ellenzi a szabad… Tovább olvasom