Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Először tanácskozott magyar parlamenti bizottság Brüsszelben

Első ízben tartott ülést egy magyar parlamenti bizottság Brüsszelben, az Európai Unió székhelyén: az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága tanácskozott csütörtök délután az Európai Parlamentben Korózs Lajos bizottsági elnök vezetésével.
Az ülésre az adott alkalmat, hogy a 2007-es év az EU-ban az esélyegyenlőség éve: a képviselők ennek kapcsán ismerkedtek az uniós célkitűzésekkel, a magyarországi programokkal, illetve vitatták meg az esélyegyenlőség kérdéseit.

A tanácskozáson Hornungné Rauh Edit, a szociális és munkaügyi minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára ismertette az esélyegyenlőségi év magyarországi célkitűzéseit, a program prioritásait (Lévai Katalin európai parlamenti képviselő, a tanácskozás egyik szervezője korábban azt közölte, 60 milliárd forint jut 2007-ben Magyarországon esélyegyenlőségi programok támogatására), majd a képviselők vitát folytattak.

Béki Gabriella egyebek mellett arról szólt, hogy szemléletváltásra van szükség, de ehhez nem szavak, beszédek, hanem konkrét programok kellenek. László Tamás azt hangsúlyozta, hogy a tandíj bevezetésével, az utazási kedvezmények visszafogásával éppen a kormány idéz elő nehéz helyzetet Magyarországon, s szerinte a lakótelepeken lakók helyzetére is nagyon oda kell majd figyelni, hiszen ezek "gettósodnak", az itt lakók egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Vígh Ilona szerint a kormány a jelek szerint nem figyelt oda, hogy 2007 az esélyegyenlőség éve lesz, hiszen éppen most "írja le" a kistelepüléseket az iskolaösszevonásokkal, a közlekedési változásokkal, a postai szolgáltatások visszafogásával. Soltész Miklós, a bizottság alelnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy a 2003-as, a fogyatékos emberek esélyegyenlőségével kapcsolatos európai év "elsuhant" Magyarország mellett: nagy erőfeszítésekre lesz szükség annak érdekében, hogy ezúttal ez ne így történjen.

A tanácskozáson felszólalt több magyar európai parlamenti képviselő is. Gurmai Zita szerint nem véletlen, hogy éppen ez az esztendő lett az esélyegyenlőség európai éve, hiszen 50 éve írták alá az EU elődjét létrehozó, s szintén az egyenlőség érvényesítését célzó Római Szerződést. Járóka Lívia kifogásolta, hogy a konkrét magyar programokra szerinte nagyon szerény lesz az anyagi keret, s hogy a mostani tervek olyan dolgokra vonatkoznak, amiket 10 éve kellett volna megtenni: mint mondta, most már nem kutatni kell, hanem hatékonyan lépni, például a romákkal szembeni diszkrimináció ellen. Őry Csaba - némiképp vitába szállva Béki Gabriella felszólalásával - azt hangsúlyozta, hogy igenis szükség van a szavakra, az értelmes párbeszédre, amely lehetőséget ad, hogy a szociális ügyeket fontosnak tartó lobbi "megszervezze magát", felhívja a figyelmet e területre. Ráadásul szerinte az ilyen európai éveknek előbb-utóbb jogalkotási következménye is lesz. Kósáné Kovács Magda pedig egyebek között arról beszélt, hogy egy uniós felmérés szerint a magyarok 66 százaléka úgy látja, az időseket diszkrimináció sújtja - s ez a legmagasabb arány az Európai Unión belül.

Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa felszólalásában leszögezte: a romákkal szemben nagyon komoly sztereotípiák, mélyen gyökerező társadalmi előítéletek élnek Magyarországon, s talán csak a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban tapasztalható olyan elítélő attitűd, mint velük szemben. S míg a törvénykezés, a normák tekintetében nem áll rosszul Magyarország, azok betartásánál már rosszabb a helyzet: márpedig minden jog csak annyit ér, amit megvalósítanak belőle. Végül felpanaszolta, hogy Magyarország még mindig nem biztosítja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét, s ezzel lassan a térségben az utolsó lesz.

Csizmár Gábor, a szociális és munkaügyi minisztérium államtitkára felszólalásában egyebek között arról beszélt, hogy nem szabad mindenből politikai ügyeket csinálni: az olyan dolgokból főként nem, amelyek nem egy kormányzati ciklus alatt keletkeztek, s nem is egy cikluson belül fognak megoldódni. Egyben szerinte az sem helyes, ha mindent az államtól várunk, hiszen például a munkahelyteremtésben az állam csak egy szereplő a sok közül, s ma már a gazdaságban 80 százalékos a magántulajdon részaránya.

MTI/EurActiv
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az iskolakezdés rég nem presztízskérdés

Folytatás az 1. oldalról. Tovább olvasom