Kisalföld logö

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 1°C Még több cikk.

Elkezdődött: a munka törvénykönyvéről tárgyal a parlament

Nyolcórás időkeretben folytat ma általános vitát a parlament az új munka törvénykönyvéről.
15:07

Az ellenzéki felszólalók szerint az új munka törvénykönyve úgy fogja növelni a munkavállalók kiszolgáltatottságát, hogy közben csökkenti majd a bérüket. A jogszabály szerdai általános vitájában a kormánypárti hozzászólók viszont azt hangsúlyozták, hogy a tervezet növeli a legálisan foglalkoztatottak számát.

MSZP: kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a munkavállalók

Varga László, az MSZP képviselője azt mondta: a kormány a versenyképességre hivatkozva az új munkatörvénykönyvvel kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat, hiszen a munkaadóknak a jövőben lehetősége lesz több munkát elvárni kevesebb pénzért. Szerinte ezért a törvény alapfilozófiáját kell megváltoztatni.

Fidesz: nem jó ötlet a pótlékok alapbéresítése

A fideszes Hollósi Antal Gábor a pótlékok kérdésében annak a személyes véleményének adott hangot, hogy a jelenleginél szűkebb körben érdemes fenntartani a pótlékok rendszerét, ugyanakkor a pótlékok alapbéresítését nem tarja jó ötletnek. Szerinte a délutáni pótlék más módszerekkel kiváltható, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is az ország számos helyén 12 órás műszakban dolgoznak például az egészségügyben.

Fidesz: nem változik az alap- és pótszabadságok rendszere

A fideszes Pichler Imre többek között arról beszélt, nem változik az alap- és pótszabadságot rendszere, de a munkavállaló az eddiginél több, 7 nappal rendelkezhet szabadon, a gyermek születésekor pedig az apáknak 5 nap pótszabadság jár.

Mint mondta, újítás az is, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot mindkét szülő igénybe veheti. A műszakpótlékról azt mondta, a több műszakos munkarendben dolgozóknak jár az éjszakai, 30 százalékos műszakpótlék, ezt az alapbérbe beépítve vagy általában lehet meghatározni, ugyanakkor ettől eltérhetnek az ágazati szabályok.

MSZP: rosszabb munkakörülmények között kell majd dolgozni

Nemény András (MSZP) annak a véleményének adott hangot, hogy a jogszabály alapján igazzá válik az a kijelentés, hogy a jövőben többet kell majd dolgozni, kevesebb pénzért, a jelenleginél rosszabb körülmények között.

Külön hangsúlyozta, hogy a tervezet kimondja, a rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató joga eldönteni, hogy bérpótlékot fizet alkalmazottainak vagy szabadidővel kompenzálja őket.

Az emberek ma nem azért végeznek túlmunkát, mert szabadidőre vágynak, hanem azért mert szükségük van a pénzre a megélhetésükhöz - jelentette ki a politikus, félőnek nevezve egyúttal, hogy a munkavállalók még a szabadságukat sem fogják kivenni, mert félnek, hogy elveszítik az állásukat.
Megjegyezte azt is, hogy a műszakpótlék megváltoztatásával akár harminc százalékkal is kevesebbet keresnek majd a munkavállalók, a délutáni műszakpótlék pedig legfeljebb a "nevében fog létezni".

A kaució rendszeréről úgy vélekedett, hogy azok, akik majd meg akarják tartani az állásukat, kénytelenek lesznek azt kifizetni. A gyakorlat szerinte életszerűtlen, mert a pénzért most is mindenki felel.

"Sokan mondják, ez a munkáltatók törvénykönyve" - foglalta össze véleményét.

Fidesz: a javaslat megfelel a jogharmonizációs tevékenységnek

Kupcsok Lajos (Fidesz) véleménye szerint a munka törvénykönyve egy olyan szabályozási környezetet akar teremteni, amivel a lehető legtöbb ember legális foglalkoztatását segítik elő. A javaslat megfelel a jogharmonizációs tevékenységnek is - tette hozzá.

Külön felhívta a figyelmet a tervezetnek arra a részére, amelyik világossá teszi majd, hogy egy munkáltató milyen körülmények között ellenőrizheti munkavállalóit. A szöveg leírja a cselekvőképtelen nagykorú személyek munkaviszonyban való foglalkoztatásának feltételeit - ismerette, és arról is beszélt, hogy az új munka törvénykönyve alapján egyszeri alkalommal, közös megegyezéssel meg lehet majd hosszabbítani a próbaidőt.
Azt is kiemelte, hogy a versenyképes gazdaság igényli a foglalkoztatás rugalmasságának megteremtését és az atipikus foglalkoztatást.

Szűcs Erika: viharos következményekkel jár majd a jogszabály elfogadása

Szűcs Erika (független) azt mondta, viharos következményekkel fog járni, ha változatlan formában fogadják el a munka törvénykönyvének tervezetét. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a jogszabály egy "példátlan visszafordulás" a munkavállalói jogok megerősítésének és kiterjesztésének folyamatától.

Emellett elhibázottnak, felelőtlennek és cinikusnak nevezte, hogy a javaslat tudatosan szűkíti az állam szabályozási kötelezettségeit.

Fidesz: a szorgalmas munkavállalóknak nem lesz bajuk a jogszabállyal

Mágori Józsefné (Fidesz) bántónak nevezte, hogy az ellenzék a munkáltatók törvénykönyvéről, illetve a kizsákmányolás törvénykönyvéről beszél felszólalásai során. A képviselő úgy látja, hogy a szorgalmas, kreatív és felelősségteljes munkavállalóknak semmilyen problémájuk nem lesz a tervezettel.

A képviselő hangsúlyozta, ahhoz, hogy a vállalkozások versenyképesek maradjanak, alkalmazkodni kell a környezethez. Célként nevezte meg, hogy a rugalmas foglalkoztatási körülmények segítségével egyre inkább szaporodjon a legálisan munkát vállalók száma.

Az értékteremtő munka és a vállalkozások érdekei nem mennek szembe egymással, hanem egyik a másikból következik - jelentette ki.

13:23

A munka törvénykönyve 8 órás időkeretben zajló vitájának folytatásában szerdán a parlamentben a Fidesz azt hangsúlyozta, hogy a változtatás a munkahelyteremtést szolgálja, az MSZP szerint viszont felrúgják a "munkabékét".

Czomba: a biztonság nem a munkavállalók bebetonozását jelenti

A kormány képviseletében felszólaló Czomba Sándor államtitkár a vezérszónoki felszólalások során elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a szocialisták kormányon még a munka törvénykönyv átfogó módosítását tervezték.

Hangsúlyozta, hogy a szövegben megfogalmazott biztonság nem a munkavállalók helyükre való bebetonozását szolgálja, hanem azt, hogy az emberek az állásuk elvesztése után minél hamarabb visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. Hozzátette, hogy a rugalmasság a munkaadói oldal részéről a minél több munkahelyet jelenti.

Kitért arra is, hogy a túlórapótlék, pénzben ötven százalékos pluszjárandóságot jelent, míg ha azt szabadidőben adják ki, akkor száz százalékot. Véleménye szerint ez arra ösztönzi a munkaadókat, hogy inkább bért fizessenek.

Hangsúlyozta, hogy az éjszakai műszakpótlék nem szűnik meg és annak mértéke sem változik. Hozzátette, ha valaki "valódi" délutános műszakban dolgozik, 14 órától 22 óráig, annak jár a délutáni műszakpótlék. Ezt úgy osztotta fel, hogy délután hat óráig nem kell fizetni, de este hattól este tízig 30 százalékot kell adni, ami összességében ugyanannyi, mint a korábban nyolc óráért adott 15 százalékos pótlék.

A minimálbér kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály megadja a lehetőséget az attól való eltérés lehetőségére.

Ha a munkáltató és a munkavállaló meg tud egymással egyezni, akkor lehetőség van arra, hogy a munkavállalók ne az adott naptári évben vegyék ki a szabadságukat - mondta az államtitkár.

Fidesz: a tervezettel a legális foglalkoztatás növelését szolgálja

Szedlák Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a tervezet olyan szabályozási keretet akar teremteni, amelyik a lehető legtöbb ember legális foglalkoztatását teszi lehetővé. Kitért arra is, hogy a javaslat a nemzeti konzultáció eredményének megfelelően fejleszti a védett kor intézményére vonatkozó szabályozást.

Felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály megengedi a bérpótlék mellőzését, ha a munkavállaló alapbérébe eleve beleépítették a kivételes körülményeket.

Az ország és az emberek érdekeit az szolgálja, ha a hazai vállalkozások megerősödnek és a munka értékesebb lesz, mint a spekuláció - összegezte véleményét.

MSZP: a javaslat felrúgja a munkabékét

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt, hogy a munka törvénykönyvében megjelenik a Fidesz társadalompolitikája, amely a többségtől elvesz, hogy a keveseknek sokat adhasson. A képviselő kijelentette, hogy "az emberek kétharmada világosan jelzi, ez nem az, amire szavaztak". Hozzátette, hogy a jogszabály ellen a szakszervezetek tiltakoznak és negyven napos tüntetésre készülnek.

A politikus végül annak a meglátásának adott hangot, hogy a törvényjavaslat felrúgja a "munkabékét", de nem ad lehetőséget arra, hogy a több munkahelyet teremthessenek.

KDNP: nem a javaslatról zajlik a vita

Lukács Tamás (KDNP) szerint elszomorító, ami az Országgyűlésben zajlik, hiszen a "hozzászólások zömének semmi köze a beterjesztett javaslathoz". A kormánypárti politikus szerint az a kérdés, hogy az ellenzéki pártok mit kívánnak tenni: lehet csak politikai szlogeneket hangoztatni, de inkább olyan törvényt kellene alkotni, amely alkalmas lesz a kitűzött célok megvalósítására. A KDNP támogatja a javaslatot, de ez nem azt jelenti, hogy módosító indítványokkal nem próbálják meg még jobbá tenni - tette hozzá.
Pálffy István (KDNP) szerint az új törvénykönyv megalkotására azért van szükség, mert a jelenlegi törvény bár a gazdasági, jogi változásokat követte, de elsősorban politikai elvárásoknak felelt meg és nagyrészt a szakszervezetekkel kötött megállapodás határozta meg a tartalmát.
Jobbik: a törvény nem "specifikál"

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a törvény legsúlyosabb hibája, hogy nem megfelelően "specifikál". Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy egy teljesen új munka törvénykönyve remek alkalom lenne a mezőgazdasági terület speciális igényeinek kielégítésére, mint például az egyszerűsített foglalkoztatás szabályinak még jobban az igényekhez való igazítása.

Fidesz: el lehet majd térni a törvénytől

Horváth Zsolt (Fidesz) az egészségügy kapcsán beszélt az új munka törvénykönyvéről. Kiemelte: ágazati jogszabályokkal el lehet majd térni a munka törvénykönyvében foglaltaktól és az egészségügyi dolgozók munkarendjével kapcsolatban minden bizonnyal el is fognak majd térni. Hangsúlyozta: így nem éri majd negatív változás az ágazatban foglalkoztatottakat.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) fontosnak nevezte a kisebb, vidéki szakszervezetek ismételt bevonását az egyeztetésekbe a munkavállalók érdekeinek érvényesítése érdekében. A kormánypárti politikus szerint a javaslat mindenképpen támogatható és minden bizonnyal el is kell fogadni a közeljövőben, de ésszerű módosításokra szükség van.
LMP: a tervezet visszalépés a megváltozott munkaképességűeknek
Kaufer Virág (LMP) a megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzetének kapcsán elmondta: az LMP üdvözli, hogy a kormány megtöltötte tartalommal az új munka törvénykönyvének ezen pontját, de félreérthetőnek tartja a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megfogalmazását, mert az szerinte leszűkíti ennek lehetőségét. Emellett az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz rendelkezéseket az esélyegyenlőségi terv elkészítésével kapcsolatban, ez pedig visszalépés az eddigiekhez képest.

12:27

A KDNP szerint az új munkajogi szabályozással megújulhat a munkavállalói érdekvédelem, ezzel szemben a Jobbik és az LMP is a munkavállalók kiszolgáltatottságának növekedéséről beszélt a javaslat szerdai általános vitájában.

KDNP: megújulhat a munkavállalói érdekvédelem

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka szerint azért van szükség az új munka törvénykönyvére, mert a jelenlegi szabályok túlságosan nagyvállalati szemléletűek, nem támogatják Magyarország gazdasági versenyképességét az egyre erősebb globális versenyben és nem szolgálja a Széll Kálmán tervben megfogalmazott a munkaerőpiaci célokat.

Szerinte az új szabályozás összhangban áll az alaptörvénnyel és az uniós szabályokkal, esélyt ad a munkahelyek számának növelésére és megadja a munkavállalói érdekvédelem megújulásának esélyét, hogy a szakszervezetek nagyobb méltósággal és elkötelezettséggel teljesítsék hivatásukat. Úgy vélte, hogy a szabályozás ésszerűen módosítva, de fenntartja a munka világában tartósan fennálló garanciális jogokat.

A KDNP-s képviselő visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy nem folytattak szakmai egyeztetést, szerinte ugyanis a javaslat benyújtása előtt átfogó társadalmi vita zajlott, az arra igényt tartó szakszervezetek kifejthették álláspontjukat és a nemzeti konzultáció eredményeit is beemelték.

Mint mondta, az eredeti változathoz képest a javaslat már tartalmazza a nyugdíj előtt állók, valamint a gyermeket váró és nevelők munkavállalók védelmét is. Hozzátette: az eredeti változathoz képest bekerült a törvényjavaslatba, hogy a munkáltató a munkaviszony felmondását indokolni köteles, és a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az indokok valósak. Szerinte a szakszervezetek továbbra is védhetik és képviselhetik a munkavállalókat az ilyen ügyekben.

Elismerte, hogy javaslat a műszakpótlék esetében tartalmaz olyan rendelkezéseket, "amelyek okozhatnak hátrányos eredményt", de szerinte a józan ész mentén ennek a szabályozásnak is megvan az indoka. Mint mondta, megszűnik a délutáni, 15 százalékos műszakpótlék, ugyanakkor az éjszakai, 30 százalékos pótlék továbbra is megmarad, így akik valóban három műszakban dolgozik, az anyagilag nem jár rosszabbul.
Jobbik: ez nem a munka, hanem a munkaadók törvénykönyve
Bertha Szilvia, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány valójában nem a munka, hanem a munkaadók törvénykönyvét készítette el. A munkáltatók egy pontot sem tudnak megnevezni benne, ami hátrányos lenne számukra, azt ugyanakkor nem mondják, hogy az új szabályozás miatt több embert foglalkoztatnak majd - tette hozzá. Mint mondta a munkáltatók azért is örülnek, mert a jövőben nem kell tartaniuk a szakszervezetektől, különösen újak alakulásától, sem a munkaügyi ellenőrzésektől, hiszen az eddig törvénytelen és büntetendőnek minősülő gyakorlatokat teszi jogszerűvé a kormány.

Szerinte a javaslat mindenre lehetőséget ad munkaadónak, így csak a személyes, morális értékrenden múlik majd, hogy mennyire használják ki a munkavállalót. A javaslat olyan helyzetet teremt, amelyben a munkakereső mindent aláír, amit az orra alá tolnak, a végletekig kizsigerelhetik és problémamentesen kirúghatják - tette hozzá.

Szerinte több munkahely nem lesz az új szabályozás következtében, hiszen csak módosítják a munkaszerződést és már a meglévő dolgozók még többet dolgozhatnak. A jobbikos képviselő szerint a műszakpótlékok változása miatt a keresetek csökkenek majd, a délutáni műszakpótlék megvonása keresetcsökkentést eredményez például az egészségügyben, a postai és a kereskedelemben dolgozók esetében is.

A kollektív jogokról azt mondta, el kell ismerni, hogy a szakszervezeti rendszer évek során öncélú lett, "sok szakszervezet fordítva ül a lovon" és saját érdekeit tartja szem előtt, ugyanakkor az új szabályozás a jól működő szakszervezeteket is tönkreteszi.

LMP: ez a kizsákmányolás törvénykönyve

Schiffer András, az LMP nevében a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt, mert szerinte ez a kizsákmányolás törvénykönyve, amit, ha elfogad a parlament, akkor jövőre kevesebb pénzért, többet fognak dolgozni az emberek. Önöknek sikerült az előző kormány által felkért "Tesco gazdaságos csapattal" egy "Tesco gazdaságos munkajogot" alkotni - fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a javaslat "hihetetlen visszalépés" a munkajogi védelemből, holott kiszolgáltatottság növelése árán nem lehet a versenyképességet növelni. Nem a munkavállalók kizsákmányolásával lehet egy országot felzárkóztatni, hanem járulékcsökkentéssel és az adminisztrációs terhek csökkentésével - tette hozzá. Szerinte a kormány végső csapást akar mérni a szakszervezeti jogokra, ez azonban "kőkeményen vissza fog csapni 2014-ben".

Schiffer András "kaszárnyakapitalizmusnak" nevezte a kormány koncepcióját, amelyben a munkajog szabályozását a polgárjoghoz közelítik, holott a kettő éppen azért vált el, mert a munka világában komoly függőségi és alávetettségi helyzet van.

Szerinte a javaslatban négy alapvető hazugsága van a Fidesz-KDNP-nek: nem igaz, hogy túlvédettek Magyarországon a munkavállalók, nem igaz, hogy nagyvállalati struktúrát képviseli a jelenlegi munkajogi szabályozás, nem lesz rugalmasabb a munkaerőpiac és nem növeli a foglalkoztatottságot a törvény.

Úgy fogalmazott: a kormány a nemzeti együttműködés rendszere alatt a teljes kiszolgáltatottságot és a szolidaritás hiányát érti.
Kaufer Virág, az LMP másik vezérszónoka azt mondta, a kormány soha nem látott jogokat adna a munkaadóknak, miközben leértékeli a munkát és a dolgozó embereket, azt sugallva, hogy eddig nem dolgoztak meg a bérükért. Szerinte a szabályozás munkahelycsökkentést eredményez majd és kiszolgáltatott, megalázó helyzetbe hozza a munkavállalókat.

10:50

A nagyobbik kormánypárt szerint a nyár óta folyó társadalmi egyeztetések konstruktívan járultak hozzá az új munka törvénykönyvének koncepciójához, míg az MSZP a többi közt a valódi párbeszéd hiányát rótta fel a kormánynak a törvényjavaslat szerdán megkezdődött általános vitájában, az Országgyűlésben.

Czomba: az új munka törvénykönyve korszerű és rugalmas szabályozást teremt

Az új munka törvénykönyve akkor szolgálja leginkább a munkavállalók érdekét, ha korszerű és rugalmas szabályozást teremt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban hozzanak létre új munkahelyeket - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a munka törvénykönyvéről szóló előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.

Fidesz: a javaslat az értékteremtő munkát és a vállalkozás szabadságát segíti

A fideszes Kara Ákos az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadságának fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a javaslat mindkét alapjog érvényesítését elősegíti. Hozzátette: a szabályozás a szociális konzultáció eredményére alapozva tartalmazza a védett kor intézményét és családbarát intézkedéseket is.

A politikus - rámutatva arra, hogy lassuló, majd lassan növekvő gazdasági környezettel kell számolni a jövőben - kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve teret enged a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodásnak, így biztosítva a törvényben megfogalmazottaknál kedvezőbb feltételek kialakítását.

Kara Ákos hangsúlyozta: a nemzetgazdasági tárca nyár óta folytat társadalmi párbeszédet a tervezetről, az itt elhangzottak pedig konstruktív módon járultak hozzá az előterjesztéshez. A politikus ezrét visszautasította az egyeztetést hiányoló kritikákat. Mint mondta, a párbeszéd eredményeként széles garanciák vannak a törvényben a várandós nők vagy kismamák foglalkoztatásához kapcsolódóan, és a javaslat a versenyszférában is biztosítaná a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a három évesnél kisebb gyermeket nevelő szülők számára. A javaslat garanciákat tartalmaz az egészséges, biztonságos munkakörülmények szempontjából vagy a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatban - tette hozzá.
A jogszabály újdonsága az atipikus foglalkoztatási formák lehetősége, például a munkakörmegosztás vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony lehetősége.

A legnagyobb garanciát azonban a biztos munkahelyek, a meglévő és teremthető állások jelentik a munkaerőpiacon - zárta felszólalását a kormánypárti politikus.

MSZP: valódi társadalmi párbeszéd nélkül született a javaslat

A szocialista Gúr Nándor szégyennek nevezte a javaslat megszületésének körülményeit, hiszen az szerinte valódi párbeszéd nélkül, kiválasztott szervezetekkel konzultálva jött létre. Mesterházy Attila és Kiss Péter képviselőtársaival közösen úgy vélte, hogy a kormány az érdekképviseleti szervezetek ellehetetlenítésére törekszik.

A vezérszónok szerint a munkavállalók a jövőben többet dolgozhatnak kevesebb pénzért, hiszen számos pótlék megszűnhet, vagy a munkaadóra van bízva, hogy pénzben vagy szabadnapban honorálja a pluszmunkát. Kifogásolta a többi között azt is, hogy évente 44 napra a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérően is lehet foglalkoztatni.
Ugyancsak frakciótársaival közösen élesen bírálta a területi minimálbér bevezetésének lehetőségét, amely a szocialisták szerint tovább mélyíti az országrészek közötti különbségeket.

Mesterházy Attila szerint a kormány a magyar vállalati szektorban nagy rombolást előidéző dilettáns gazdaságpolitikájának következményeit próbálja kompenzálni az előterjesztéssel; a munkaadókat próbálja kárpótolni azzal, hogy csorbítja a munkavállalók jogait.

Kifogásolta, hogy a kormány - szerinte - a munkaadók helyzetétől teszi függővé, mennyire legyen tisztességes a munkavállalók foglalkoztatása. A foglalkoztatókat és foglalkoztatottakat egyenlő felekként kezeli, holott utóbbiak mindig hátrányban vannak - értékelte.
Bírálta azt is, hogy a javaslatban nincs nyoma a fizetés nélküli szabadság intézményének.

Kiss Péter szerint az új munka törvénykönyvének választ kellene adni a világgazdaságban és a magyar gazdaságban is jelenleg zajló kedvezőtlen folyamatokra, ennek azonban nyoma sincs az előterjesztésben.

9:57

Az új munka törvénykönyve akkor szolgálja leginkább a munkavállalók érdekét, ha korszerű és rugalmas szabályozást teremt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban hozzanak létre új munkahelyeket - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a munka törvénykönyvéről szóló előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.

Azt mondta: a javaslat fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak és csak annyiban avatkozik be e megállapodásokba, amennyiben a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges.

A részletekről Czomba Sándor elmondta: a munkaviszony tartalma és teljesítése köréből a javaslat továbbra is kiemeli a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat, mivel e jogintézmények önmagukban is rendkívül összetett és részletes rendezést igényelnek.

A javaslat jelentősen bővítené a szerződéses alapú szabályozás szerepét, az individuális és a kollektív autonómia lehetőségeit, azaz a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét - fejtette ki Czomba Sándor, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy az előterjesztés fenntartja azt az Európában uralkodónak mondható és a hazai munkajogban is érvényesülő szemléletet, hogy a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól jellemzően csak a munkavállaló javára térhet el.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a hatályos törvény nem rendelkezik külön cím alatt a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelméről, a törvényjavaslat ezzel szemben igen, így rögzíti, hogy a munkavállaló ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével - emelte ki az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy a munkaviszony létesítése körében a javaslat alapvetően fenntartja a hatályos szabályozási megoldásokat, míg a munkaviszony szabályozása körében a hatályoshoz képest jelentősen egyszerűbb és áttekinthetőbb rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kialakítása során támaszkodik az elmúlt két évtized bírói gyakorlatára és egyéb jogalkalmazási tapasztalataira.

Kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve megalkotásakor fokozott figyelemmel voltak a munka és a családi élet összehangolására.

Példaként említette többek között, hogy a javaslat - szemben az Európai Unió szabályozása által elvárt 18 héttel - 24 hétben határozza meg a szülési szabadság időtartamát, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.

Czomba Sándor elmondta, hogy a védett korral azonos védelem az anyákat megilleti a gyermek hároméves koráig akkor is, ha nem vesznek igénybe fizetés nélküli szabadságot. A javaslat gyerek születésekor az apa számára 5 nap fizetett pótszabadságot biztosít, ezenkívül a javaslat a munkavállaló erre vonatkozó ajánlata esetén - négyórás foglalkoztatás keretében - a versenyszférában is kötelezővé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek három éves koráig.

A javaslat ugyancsak új elemként, a gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő számára biztosítja - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Elmondta: a próbaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, az alap- és pótszabadságok rendszere lényegét tekintve ugyancsak a mostani szabályozás szerint alakul.

A javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét - hangsúlyozta Czomba Sándor, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy megszüntetni javasolja a 14 és 18 óra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékát azzal, hogy ezek helyett bérpótlékot is magában foglaló alapbérben vagy havi átalányban is meg lehet állapodni.

Kiemelte, hogy a javaslat fenntartja a védett kor intézményét, és a gyermekvállalással és védett korral érintett munkavállalók körében a felmondási tilalmak rendszerét.

A munkavállalói biztosíték intézménye kapcsán kiemelte, hogy ez csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ - mondta, és hozzáfűzte, hogy több európai országban van példa ilyen biztosítékra.

Az államtitkár elmondta, hogy az új munka törvénykönyvében szabályozzák az atipikus munkaviszonyokat, és a javaslat bevezet olyan új foglalkoztatási formákat is - például a behívás alapján történő munkavégzést, vagy a munkakör megosztását -, amelyek a részmunkaidőben történő munkavégzés sajátos módjai.

A kollektív munkaügyi kapcsolatok körében a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács és a munkáltató között létrejött üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat - mondta Czomba Sándor.

Kiemelte: kollektív szerződést szakszervezet köthet, a munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető, ezért a szakszervezetek együttesen jogosultak a kollektív szerződés megkötésére. Megszűnne a szakszerveteket megillető munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltása, valamint a szakszervezeti vétó intézmény, és a javaslat az államtitkár szavai szerint új megközelítésben tartja fenn a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét és fizetett munkaidő-kedvezményét.

Korábban:

A nemzetgazdasági minisztérium által júliusban elkészített, de csak október végén benyújtott törvénytervezet számos ponton változott időközben. Megmarad a védett kor intézménye és változatlanul 20 nap lesz az alapszabadság, ugyanakkor az eddigi 200 helyett évi 250 óra túlmunkát lehet kikötni a munkaszerződésekben (amit kollektív szerződés 300 órára emelhet), s azt esetenként bérpótlék helyett szabadidővel is megválthatják a munkáltatók, a délutáni műszakpótlék pedig megszűnik.

A negyvenpercesre tervezett miniszteri expozé és a bizottsági álláspontok ismertetése után a kormánypárti és az ellenzéki frakciók is négy-négy órában fejthetik ki véleményüket.

Ezután a szakképzési hozzájárulás új szabályairól tárgyal a parlament. A kormány javaslata szerint a hozzájárulás bruttó összege továbbra is az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz, és a fizetésre kötelezettek köre sem változik jelentősen.

Utolsó napirendi pontként a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló kormányjavaslat általános vitáját folytatják le a képviselők. Ennek értelmében az új kárenyhítési rendszer kétpilléres lenne, és abban a mostanitól eltérően nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási okok miatt keletkező károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal is.

Olvasóink írták

  • 1. georgbob 2011. november 09. 16:36
    „Az mszp továbbra sem képes különbséget tenni a túlóra után kötelezően fizetendő alapóra bér és a pihenőidővel kiváltható pótlék között??? Példa 1 nap 8 óra sima 4 óra túlóra=12 óra alpbér+ vagy 4 óra túlórapótlék vagy 4 óra pihenőidő.
    Én speciel ha sokat túlórázom, akkor örülnék a pihenőnek, de ha mindenkinek túlóráznia kell, akkor úgysem tudják kiadni a pihenőt, ergo ki kell fizetni...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életveszélyes: halálos mérgezést okozhat az ellopott rovarirtó

Rendkívül veszélyes, belélegezve halálos mérgezést is okozni képes rovarirtó szert loptak el nagy… Tovább olvasom