Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 18°C | 23°C Még több cikk.

Elkészült a Merényletlexikon

Kőtábla, szappantartó, esernyő - nem jutna az eszünkbe, hogy gyilkos merényletek eszközei lehetnének.

Kőtábla, szappantartó, esernyő - a tárgyakról az embernek a legkevésbé sem jutna az eszébe, hogy gyilkos merényletek eszközei lehetnének. Pedig egy most elkészült lexikon szerint még ennél hétköznapibb tárgyakat is használtak már gyilkos fegyverként. Hegedűs Péter a Széchenyi István Egyetem könyvtárában dolgozik, Szabó Zoltán pedig a Lukács Sándor-szakközépiskola tanáraként keresi kenyerét. Ami a barátságon túl összeköti őket, az a történelem különlegességeinek kutatása.

Néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett az Elátkozott királyok című könyvük, amelyben ismert uralkodók dicstelen viselt dolgait tárták az olvasók elé, melyek hiányoznak a történelemkönyvek lapjairól. Több televízióműsorban és magazinban tárták az elhallgatott tényeket a történelem titkai iránt érdeklődő nézők és olvasók elé. Tíz évvel ezelőtt nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor elhatározták, hogy a világtörténelem merényleteiről szerkesztenek egy olyan hiánypótló lexikont, amely egyedülálló a világon. Kilencszáz könyvet és számtalan egyéb forrást elemeztek és olvastak el, de meglett az eredménye. Mostanra elkészült a kétezernél is több szócikket tartalmazó, gazdagon illusztrált mű. A kötet egyedülálló módon mutatja be ötezer esztendő merényleteinek helyszíneit, okait, áldozatait, elkövetőit és fegyvereit.

– Merényletekről lexikont szerkeszteni meglehetősen szokatlan és merész vállalkozás. Honnan származik ez a nem mindennapi ötlet?

Szabó Zoltán: – Éppen tíz esztendővel ezelőtt gyilkolták meg Jichak Rabin izraeli miniszterelnököt. Ekkor figyeltünk fel e számunkra is érdekes kutatási terület kiaknázatlan lehetőségeire. A témával kapcsolatban számos könyv látott napvilágot, de ezek a teljesség igénye nélkül készültek, ráadásul nagyon sok tárgyi tévedéssel. Szerettünk volna egy egyedülálló lexikont alkotni, ami a hibákat kijavítja, a hiányosságokat pótolja, és teljes alkotásként kerül a téma iránt érdeklődők kezébe. A legelején tudtuk, hogy óriási munkát vállalunk, de azt álmunkban sem hittük volna, hogy tíz esztendőbe telik a lexikon megírása.

– Eddig is számos hazai képes magazinban publikálták érdekes, meghökkentő írásaikat a történelem eseményeiről, jellegzetes szereplőiről. Mennyire jelentett új feladatot a merényletlexikon megírása, mi volt a céljuk vele?

Hegedűs Péter: – Ezt a könyvet adatbázisnak is szántuk, amelyhez tudósok, újságírók és a történelem különlegességei iránt érdeklődők bizalommal nyúlhatnak. Célunk volt az is, hogy egy kötetben szerepeljenek a keresett adatok, és ne kelljen egy-egy téma tanulmányozásához könyvek tucatjait fellapozni. Nem oknyomozásnak szántuk a munkánkat, így a bizonytalan eseteket, történeteket is közöljük.

– Térben és időben is hatalmas a téma, amit ez a lexikon felölel. Öt kontinensről, az ókortól napjainkig gyűjtötték össze a merényleteket a teljesség igényével. Mi valósult meg ebből a célkitűzésből?

Szabó Zoltán: – Tíz év alatt kilencszáz magyar és idegen nyelvű könyvet – életrajzokat, lexikonokat, kronológiákat –, száz év napilapjait és magazinokat olvastunk el. Több százezer oldal állt előttünk. A forrásokat összevetettük és az elfogult szerzőket kiszűrtük. Néha mikrofilmen is kutattunk, ez volt a legnehezebb. Úgy érzem, a világ összes jelentős merénylete bekerült a lexikonba. Egyetlen uralkodó, állam- és kormányfő sem maradhatott ki, akit fel tudtunk kutatni. Minden forrást átbogarásztunk, ezért is telt ennyi időbe az elkészítése. Ezenkívül sok híres politikus, hadvezér, államférfi szerepel benne és a művészvilágot sem hagytuk érintetlenül. Erről a területről a legismertebb a John Lennon elleni merénylet, de a kevésbé ismert emberek ellen elkövetetteket is szerepeltetjük, mert ezek körülményei is nagyon érdekesek vagy következményei akár felkelésekhez, forradalmakhoz vezethettek és egy ország életét is drámaian befolyásolták.

Hegedűs Péter: – Az első fellelhető uralkodó, aki ellen merényletet követtek el egy Rimus nevű akkád király a Krisztus előtti harmadik évezredből. Stílusos volt a meggyilkolása, mert a saját szolgái verték agyon egy kőtáblával. Jelen pillanatban a legutolsó Roger atya, az ökumenikus egyház megteremtője, akit egy elmebeteg román nő szúrt le a közelmúltban.

– A kötet kétezer-kétszáz szócikket tartalmaz a gyilkosságok részletes leírásával és az áldozatok rövid életrajzával. Megjelenésében milyennek álmodják a könyvet?

Szabó Zoltán: – Elsődleges célunk, hogy a könyv fontos adatokat tartalmazzon a merénylőkről és áldozatokról, ugyanakkor azt is szeretnénk, ha megjelenésében is esztétikai élményt nyújtana a tulajdonosának, ami persze egy merényleteket tartalmazó lexikon esetén kissé morbid megfogalmazásnak tűnhet. Később szeretnénk CD-formátumban is megjelentetni.

– A merényletek kiváltó okai között mik játszottak vezető szerepet? A kutatásaik során, milyen következtetésekre jutottak?

Hegedűs Péter: – A könyvünk statisztikai táblázatokat, diagramokat is tartalmaz. Az elkövetés helyszíne, a gyilkosság oka, a fegyverek egyaránt szerepelnek ebben az összegzésben. Legtöbb esetben érthető módon védtelen áldozatra támadtak a merénylők. A fürdőbe, WC-re, hálóba és a templomba például még az uralkodók sem szoktak fegyverrel és testőrökkel járni. Az elkövetés eszközei közül a szúró- és lőfegyverek, valamint a pokolgépek vezetik a listát, de emellett fellelhető a párna, a cipészár, a borotva, és a mérgek elképesztően változatos felhasználási fajtái is. A merényletek kiváltó oka leginkább a hatalomvágy, a harag, a bosszú és a féltékenység volt. Érdekes, hogy mindösszesen az áldozatok három százaléka nő. Ez a hatalmi pozíció tükrében érthető is, hiszen azt kevés kivételtől eltekintve férfiak birtokolták.

Szabó Zoltán: – Napjainkban a művészvilágban a nők és férfiak aránya nagyjából azonos, mégis döntően a férfiak a merénylők kiszemeltjei. Gondoljunk csak a két divatdiktátorra: Guccira és Versace-ra.

– A kutatás során fény derült-e eddig megoldatlan rejtélyekre?

Hegedűs Péter: – Nem volt célunk az oknyomozás, de a lehetséges megoldásokat felvázoltuk például a Kennedy-gyilkosság kapcsán is. Ami újdonság, hogy eddig ismeretlen tények is szerepelnek a munkánkban és ez számunkra is érdekessé, izgalmassá tette a tízévi kutatást. Például senki sem sejti, hogy Jemen egy merénylet miatt maradt szegény ország a mai napig.

Szabó Zoltán: – Sokak szerint Zrínyi Miklóst sokkal inkább a kezében puskát tartó „fenevad" ölte meg, mint az a bizonyos vadkan. Ezt a legendát azonban semmilyen tény nem támasztja alá. Hiteles források igazolják, hogy ez egy vadászbaleset volt. Azonban érdekes adalék ehhez, hogy száz évvel később előkerült egy vadászpuska, amelynek tusán egy ezüstvéseten ez állt: „Én vagyok az a puska, amellyel Póka István agyonlőtte a hős Zrínyi Miklóst." A dolog szépséghibája, hogy a fegyver nyolcvan évvel később készült, mint Zrínyi meghalt. Ennyit a legendákról!

– Milyen „legek" találhatók meg a Merényletek lexikonában?

Hegedűs Péter: – A legtöbb merényletkísérletet – szám szerint 21-et – XIII. Alfonz spanyol király ellen követtek el. Ami ebben az igazán különleges, hogy valamennyit túlélte. Általában a hatodik, hetedik már szokott sikerülni. A spanyolok IV. Henrik, a hugenotta király esetében bizonyultak kitartónak. Csak a tizennegyedik próbálkozásuk nyomán ürült meg a francia trón. Rettegett Ivánnak egy jós megjövendölte a halála napját. Az adott napon a cár gúnyosan vetette oda neki: „Nem értesz a szakmádhoz, hiszen még mindig élek." Mire a jós így felelt: „Még nincs vége a napnak!" Igaza lett. II. Konstans bizánci császárt a szolgái a szappantartójával verték agyon, igaz, ez akkoriban márványból készült. A szeretett Sissy királynét egy olasz merénylő egy kiélezett ráspollyal szúrta le, mert olyan szegény volt, hogy a vásárban késre sem telt neki. A legkellemetlenebb halálnem címért sok eset versenyezhet. II. Edward angol királyt börtönbe vetették és mindent megtettek, hogy ott pusztuljon el. Szívós egészsége azonban ellenállt a mostoha körülményeknek, ezért végül két bérgyilkost küldtek a cellájába. A merénylők lefogták, egy lefűrészelt ökörszarvat dugtak a hátsójába, és azon keresztül tüzes vassal égették ki a beleit, „külsérelmi nyom" nélkül.
A kesztyűt, a fürdővizet, a borotvát, a gyertyát, de még az áldozati ostyát is át lehetett itatni méreggel. Állítólag Homonnai Drugeth Bálint magyar országbírónak 1609-ben olyan erős méreggel kenték be a nyergét, hogy az alfele elevenen elrohadt. Georgi Markovot a bolgár titkosszolgálat ölte meg 1978-ban. A londoni Waterloo hídon sétált, amikor egy férfi egy esernyővel combon szúrta. A bőre alá bejuttatott ricinkapszula négy nap múlva szétpukkant és a halálát okozta.

Szabó Zoltán: – IV. Henrik anyját Medici Katalin ölette meg egy illatosított és egyben mérgezett kesztyűvel. A végzetes szer a bőrön át felszívódva végzett vele. A legszebb halál cím – ha létezik ilyen – egészen biztosan George Plantaganet Clarence angol főherceg nevéhez fűződik. 1478. február 18-án a maga választotta módon végezték ki. Egy hordó madeiraborba fojtották a Towerben.

Mikor vehetik kézbe az olvasók ezt a különleges könyvet?

Hegedűs Péter: – Minden a kiadón múlik. Szeretnénk, ha a jövő évi könyvnapokon már ott lenne a standokon, de legkésőbb a karácsonyi kínálatban már szeretnénk vele megjelenni.

Szabó Zoltán: – A munkánkat befejeztük, de ha valami érdekes merénylet történik, akkor azt természetesen még hozzászerkesztjük. Mindkettőnk nevében mondhatom, hogy ezt a legkevésbé sem kívánjuk, hiszen magánemberként irtózunk az erőszaktól. Számunkra ez óriási kihívás és izgalmas munka volt, amelynek a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk megfelelni. Remélem, hogy a szép kiállítású könyvvel sokaknak adunk érdekes olvasmányt a kezébe.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megjelent magyarul Paulo Coelho új könyve

Hogy van az, hogy az ember mindig pontosan akkor érkezik a megfelelő helyre, ahol és amikor várják?… Tovább olvasom