Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Bálint Ágnes volt a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója.

1922. október 23-án született a Fejér megyei Adonyban. 1958-ban lépett be az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a Tévé-maci, és a Cicavízió monoszkópja. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában című bábsorozat, ezt követte a Mazsola, szintén bábsorozat, több folytatásban.

Bálint Ágnes Böbe babáékkal.

A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok, mint a Kukori és Kotkoda és a Frakk. 1968-ban indította útjára a Kuckó-t, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni. Az ő nevéhez fűződik a Magyar Népmesék első csokorba gyűjtése, vagy a Vízipók, csodapók sorozat. Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat. Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült Szimat Szörény című sorozat Utolsó meseregénye a Vízitündér, Vízimanó 2000-ben jelent meg. 1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőfaluja pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki.