Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Elhivatottságból mentenek

Az élet- és kármentésre tettek esküt, a kevés fizetés ellenére sem adnák fel a hivatásukat – állítják egybehangzóan a soproni tűzoltók. A Kisalföld munkatársa egy szolgálat idejére tekintett be munkájukba.
Reggel nyolc óra. Szolgálatváltásra készülnek a soproni tűzoltók. Rutinszerűen zajlik minden. Miközben az aznapra beosztottak átvizsgálják a fecskendőket, a járműveket és a szertárakat, a műszakot letevők csendes szolgálatot kívánva elhagyják a laktanyát.

Minimum tizenegy fő

– A minimális létszám tizenegy fő, ritka, hogy ilyen sokan, tizenöten legyünk, mint ma – mondja Horváth Gyula a szerdai szolgálatparancsnok, aki a szabadságon lévő Bakonyi Istvánt helyettesíti. – Abban az esetben, ha vidékre hívják az úgynevezett egyes szerkocsit, akkor hat munkatársunk marad a városban. Természetesen ha nagy a veszély, segítséget kapunk a kapuváriaktól, ám majd háromnegyed óra, amíg ők ideérnek.

Délelőtt továbbképzés

Miközben körbejárjuk a laktanyát, a tűzoltók oktatásra készülnek. Amikor nincs riasztás, a délelőttök továbbképzéssel telnek. Így volt ez szerdán is. Persze jut idő beszélgetésre is. Egy-egy nagyobb esetre még hosszú évek múltán is jól emlékeznek. Többek között a gyertyaraktári tűzre, vagy amikor a Tómalom utcában több mint harminc embert kellett kimenteni egy tömbházból. De a hétköznapok hősei nem csak tüzet oltanak.
– Szedtünk mi már le a fáról macskát, befészkelt méhcsaládot, vagy jégcsapot a háztetőről. Ha bármi rendkívüli történik, szinte biztos, hogy bennünket riasztanak – meséli Horváth Gábor gépkocsivezető. – Sajnos gyakran előfordul, hogy nemtörődömségből akadályoznak bennünket a munkában. Az autósok pánikba esnek és megállnak például az út közepén, vagy a nézelődőket kell kerülgetnünk. Természetesen nekünk mindig higgadtnak kell maradnunk. Az élet- és kármentésre tettünk esküt, a munkánkat hivatásnak tekintjük. Még akkor is, ha a fizetésünk méltanytalanul kevés. Egy nagy család vagyunk, szinte a másik gondolatát is ismerjük. Tudjuk, bármi vár ránk, számíthatunk egymásra. Nagyobb tragédia, vagy baleset után pedig megbeszéljük a látottakat.
Ebéd után csendes pihenő következik. A „szabadidőben” Kovács János alezredes, a tűzoltóság parancsnoka elmondja, idén 73 riasztásuk volt. – Kettős helyzetben vagyunk, ugyanis állami normatívát kapunk, de a pályázati önerőhöz a pénzt a város adja. Májusban egy vízszállítót, míg augusztusban egy gépjárműfecskendőt kapunk. Nagy szükség van ezekre a járművekre. További változás, hogy az elképzelések szerint már idén elkezdődhet a Győri úti új laktanya tervezése.

A híradós nem pihenhet

A déli pihenőidő egyvalakire nem vonatkozik: Németh Sándor híradóügyeletes kezeli a telefonokat, fogadja a káreset-bejelentéseket. Szerencsére szerdán ilyen nem akadt. – Nagy a felelősségünk, amikor bejelentés érkezik: sokszor néhány szóból kell megtudnunk, mi történt – mondja a híradós. – Persze érthető is az idegesség, hiszen nem mindennap kerül az ember bajba. Az a feladatom, hogy az összes fontos információt megtudjam, majd riasszam a kollégákat.
A délután a sportfoglalkozásé, illetve a karbantartásé. Itt mindent a tűzoltók végeznek: a szerelést, a takarítást. Csak az irodák rendbetételére van alkalmazott. A vacsora után egybegyűlik a társaság. Megállapítják: szerencsére nem volt éles riasztás. Ennek ellenére mégsem telt semmittevéssel a nap. Tűzoltói szemmel az éjszaka ugyancsak nyugalmas volt, s gyorsan elérkezett a másnap reggel. Nem maradt más dolguk, mint a váltásnak csendes szolgálatot kívánva, elköszönni.

140 éves a laktanya

A soproni hivatásos tűzoltóságot 140 évvel ezelőtt az országban elsőként alakították meg. Az ünnepséget a tervek szerint szeptemberben tartják.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamarosan aszfaltoznak

– Ha az időjárás engedi, hamarosan megtörténik az aszfaltozás a Dunakapu tér és a Teleki… Tovább olvasom