Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 23°C Még több cikk.

Elfogadták a médiatörvényt

Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya.


A jogszabály alapján az MTI gyárthatja a közszolgálati hírműsorokat, a két nagy kereskedelmi televízió híradóiban a bűnügyi hírek aránya éves átlagban nem haladhatja meg a húsz százalékot, magyar zenei kvótát vezetnek be a rádiók számára, a reklámok pedig nem lehetnek hangosabbak, mint a műsor, amelyet megszakítanak.

Egy hétfőn benyújtott, majd jóváhagyott zárószavazás előtti módosító javaslat elhalasztotta a digitális átállás határidejét, ugyanakkor a kormánypártok sem támogatták, hogy a médiahatóság által megbírságolt médiumoknak azonnal fizetniük kelljen.

Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka a Fidesz és a KDNP képviselőinek támogatásával fogadta el a három fideszes képviselő - Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal - által benyújtott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 180 oldalas indítványt, amely a többi között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is.

A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselői tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselője, Szabó Rebeka és Schering Gábor pedig "A magyar sajtószabadság élt 21 évet" feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel.

A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel szavazott, 16 szocialista képviselő tartózkodott.

A parlament döntésével hatályon kívül helyezte a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, a sajtótörvényt, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló jogszabályt. Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is.

Ez azt is jelenti, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit.

Így például gyűlöletet kelt személyek, nemzetek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, valamely egyház, vallási közösség ellen, illetve az általa közöltek alkalmasak valamely közösség megsértésére, kirekesztésére.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőit pedig maximum 2 millió forint bírsággal sújthatja.

A bírságot azonban a médiumoknak - bár egy, az alkotmányügyi bizottság által hétfőn benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat ezt célozta - nem kell azonnal befizetniük, hanem kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. A könnyítést tartalmazó módosító javaslatot Pálffy Istvánnal (KDNP) jegyző fideszes L. Simon László azt korábban úgy indokolta: megszüntetik annak lehetőségét, hogy egy jelentős bírság előzetes befizetésével a lapkiadók ellehetetlenüljenek.
A törvény alapján az NMHH a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztéséről és a médiaszolgáltatás törléséről is dönthet. Az előbbi időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén 3 órától egy hétig terjedhet, míg a nyilvántartásból való törlés után a médiaszolgáltatás többé nem tehető elérhetővé.

A médiahatóság hivatala nyilvántartást vezet a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, nyomtatott és internetes sajtótermékekről, hírportálokról. A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti, a kérelemről az NMHH 15 napon belül határoz.
A lineáris médiaszolgáltatásra jogosultak az NMHH által meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizetnek, negyedévenként előre. A díjfizetés késedelme esetén a médiatanács a szerződést 30 napos határidővel felmondhatja.

Az NMHH hatósági eljárásban jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot magában foglaló - adatot tartalmazó eszközöket, iratokat, dokumentumokat megtekinteni, megvizsgálni, róluk másolatot, kivonatot készíteni.

A jogszabály rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a kiadó ugyanakkor felelősséggel tartozik a törvényben foglaltak betartásáért. Kiemelten fontos értéknek nevezi az indítvány a médiaszolgáltatások sokszínűségét, hangsúlyozva, hogy a sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának megakadályozására is.

Ennek érdekében kimondja, hogy a legalább 35 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televízió, rádió, illetve az e piacokon együtt legalább 40 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, annak bármely tulajdonosa és a benne befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás nem indíthat új médiaszolgáltatást.

Sőt, a műsorstruktúra módosításával, magyar és a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon kötelesek lépéseket tenni a médiapiac sokszínűségéért.

A médiatörvény jelentős befolyásoló erővel rendelkezőnek minősíti a legalább 15 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televíziókat, rádiókat, és többletterheket rak rájuk elsősorban a műsorkvóták terén.

A tartalomszabályozással kapcsolatban kiemelendő, hogy a televízióknak évi teljes műsoridejük több mint felében európai, több mint harmadában magyar műveket kell bemutatniuk; közszolgálati csatornáknál ez az arány 60, illetve 50 százalék.

Ugyancsak a műsorkvótákkal kapcsolatos rendelkezés, hogy a rádióknak ezután legalább 35 százalékban magyar zenéket kell játszaniuk, és ezek negyede 5 évnél újabb felvétel kell, hogy legyen.

Mindkét esetben lehetséges, hogy a médiumok a meghatározott arányokat a médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, fokozatosan érjék el, e mentesség azonban egyszerre legfeljebb 3 évre engedélyezhető.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező televízióknak munkanapokon reggel 7 óra és fél 9 között legalább 15 perces hírműsort vagy általános tájékoztató műsorszámot, minden este 6 és 9 óra között legalább 20 perc hosszúságú hírműsorszámot kell sugározniuk. A jelentős befolyású rádiókban munkanapokon reggel fél 7 és fél 9 között legalább negyedórás hírműsornak kell helyet kapnia.

E műsorokban a "demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló" bűnügyi tematikájú híranyag éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű a műsor időtartamának húsz százalékánál. A korlátozás az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraira vonatkozik.

A két nagy kereskedelmi televízió emellett - a digitális műsorterjesztésű médiaszolgáltatása során - köteles biztosítani, hogy az este 7 és 11 óra között sugárzott, nem magyar nyelven készített filmalkotások és sorozatok legalább negyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen.

A hallássérültek érdekében a TV2 és az RTL Klub mellett a közszolgálati csatornák is kötelesek a hírműsorokon kívül 2015-től minden filmet is magyar nyelvű felirattal elérhetővé tenni például teletext szolgáltatáson keresztül.

Bekerült a médiatörvény tervezetébe az is, hogy a kereskedelmi televíziók levonhatják a társasági adóalapjukból az új magyar filmalkotások támogatására kötelezendően fordítandó összeget, amit az éves reklámbevételük 2,5 százalékában állapít meg törvényjavaslat.

Lényeges korlátozás, hogy a televíziók nem gyakorolhatják kizárólagos közvetítési jogukat oly módon, hogy a közönség több mint 20 százalékát kizárják a kiemelten nagy jelentőségű események - előfizetési díj fizetése nélkül is hozzáférhető közvetítésen keresztüli - nyomon követéséből. Hogy melyek ezek az események, azt a médiatanács állapítja meg.

A gyermekek és a kiskorúak védelme érdekében a lineáris műsorszolgáltatóknak műsoraik többségét kategorizálniuk kell. A korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, a 6 éven aluliak számára és a 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámokat a megfelelő jelzéssel bármikor sugározhatják, míg a 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorokat csak este 9 óra, a 18 éven aluliak számára nem ajánlottakat pedig este 10 óra után.

A kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására alkalmas, pornográfiát vagy indokolatlan erőszakot tartalmazó műsor egyáltalán nem közölhető. Újdonság, hogy a szolgáltató kérésére - díj ellenében, 15 napon belül - a műsorszám kategorizálásáról a médiatanács is határozhat.

A reklámokkal kapcsolatos rendelkezések között szerepel, hogy a hirdetések nem sérthetik az emberi méltóságot, nem tartalmazhatnak és támogathatnak a nemen, származáson, nemzetiségen, valláson, világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, illetve nem gyalázhatnak nemzeti jelképet.

Szintén tilos olyan reklám sugárzása, amely kiskorúakat szólít fel valamely áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, illetve amely arra biztatja a kiskorúakat, hogy beszéljék rá szüleiket a vásárlásra.

A törvény rögzíti: a reklám, valamint az annak közzétételét jelző figyelemhívás átlagos hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

A televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakban sem haladhatja meg a 12 percet. A közszolgálati médiumokban óránként az eddiginél kettővel több, 8 perc reklám engedélyezett.

Nem lehet reklámmal megszakítani a 30 percnél rövidebb híradásokat és a 14 éven aluliakhoz szóló, félórásnál rövidebb műsorokat, a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről szóló tudósításokat és a vallási, egyházi tartalmú műsorokat a filmek kivételével. A törvény értelmében 30 percnél hosszabb hírműsor vagy politikai tájékoztató műsorszám, illetve filmalkotás - a sorozatok és a dokumentumfilmek kivételével - reklámmal félórás időszakonként csak egyszer szakítható meg.

A szabályozás a filmek, sorozatok, sportműsorok és szórakoztató műsorszámok esetében lehetővé teszi a termékelhelyezést - kivéve a dohánytermékeket és a vényköteles gyógyszereket.

A termékmegjelenítést tartalmazó műsorokban azonban nem hívhatnak fel az áru megvásárlására vagy a szolgáltatás igénybe vételére, és nem adhatnak indokolatlan hangsúlyt a terméknek.

Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés csakis már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felelős, mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

A médiatörvény alapján a közszolgálati médiumok az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenek, vezetői és a tevékenységükben részt vevők szakmai autonómiát élveznek. A közmédiumok működése állami finanszírozás mellett történik, tevékenységük nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. Az alap jogi személy, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, kezelője a médiatanács, a vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezését, a médiatanács elnöke gyakorolja.

A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a héttagú - a közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tagból álló - Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig.

A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait és kötelezettségeit ugyancsak a médiaszolgáltatás-támogató alap gyakorolja. Az alap a közszolgálati médiavagyont nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, továbbá gondoskodnia kell a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó archívumok megőrzéséről is.

A törvény szerint a médiatanács Közszolgálati Kódexet fogad el, amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a médiaszolgáltatás megfelelő elveire vonatkozóan. A kódex módosításáról a kuratórium egyetértésével a tizennégy tagú, egyházi és civil szervezetek képviselőit tömörítő Közszolgálati Testület dönthet.

Változás, hogy a törvény az MTI-hez telepíti a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását és a közszolgálati médiumok hírportáljának működtetését. A javaslat indoklása szerint a hírszerkesztőségek összevonása nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkenésével, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közmédia a rendelkezésre álló kapacitás hatékonyabb kihasználásával tudósítson a közéleti eseményekről.

A médiatörvény magában foglalja a Közszolgálati Közalapítvány és kezelő szerve, a kuratórium működésével összefüggésben nyáron elfogadott szabályokat is. Ezek értelmében a közalapítvány a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa. A kuratórium 6 tagját az Országgyűlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma 9 évre szól. A kuratórium ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását és megválasztja a közmédiumok vezérigazgatóit.

A médiatörvény alapján a közszolgálati médiumok az  államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenek, vezetői és a  tevékenységükben részt vevők szakmai autonómiát élveznek. A  közmédiumok működése állami finanszírozás mellett történik,  tevékenységük nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap  forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását,  támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését,  megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. Az alap jogi  személy, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, kezelője a  médiatanács, a vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört, ideértve  a kinevezését, a médiatanács elnöke gyakorolja.

A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a  héttagú - a közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap  vezérigazgatójából és az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg  delegált két tagból álló - Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt  minden év szeptember végéig. 

A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait és  kötelezettségeit ugyancsak a médiaszolgáltatás-támogató alap  gyakorolja. Az alap a közszolgálati médiavagyont nem idegenítheti  el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, továbbá gondoskodnia  kell a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó archívumok  megőrzéséről is.

A törvény szerint a médiatanács Közszolgálati Kódexet fogad el,  amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a  médiaszolgáltatás megfelelő elveire vonatkozóan. A kódex  módosításáról a kuratórium egyetértésével a tizennégy tagú, egyházi  és civil szervezetek képviselőit tömörítő Közszolgálati Testület  dönthet.   
  
Változás, hogy a törvény az MTI-hez telepíti a közszolgálati  rádiós és televíziós hírműsorok gyártását és a közszolgálati  médiumok hírportáljának működtetését. A javaslat indoklása szerint a  hírszerkesztőségek összevonása nem jár együtt a hírműsorok  műsoridejének csökkenésével, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a  közmédia a rendelkezésre álló kapacitás hatékonyabb kihasználásával  tudósítson a közéleti eseményekről.

A médiatörvény magában foglalja a Közszolgálati Közalapítvány és  kezelő szerve, a kuratórium működésével összefüggésben nyáron  elfogadott szabályokat is. Ezek értelmében a közalapítvány a  közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa. A kuratórium 6 tagját  az Országgyűlés választja, az elnököt és további egy tagot a  médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma 9 évre szól. A kuratórium  ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását  és megválasztja a közmédiumok vezérigazgatóit.

A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelőbizottság ellenőrzi;  elnökét és 3 tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók.

A törvény megismétli és részletezi az NMHH működésének júliusban  elfogadott szabályait is. A médiahatóság autonóm államigazgatási  szerv, a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a  kormány politikájának végrehajtásában. Tevékenységéről évente  beszámol az Országgyűlésnek, elnökét - aki egyben a médiatanács  elnökjelöltje - a miniszterelnök 9 évre nevezi ki.

A médiatanács elnökét és 4 tagját a parlament egyidejű listás  szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja  az állami tulajdonban lévő frekvenciákat használó médiaszolgáltatási  jogosultságok pályáztatásának feladatait, műsorfigyelő szolgálatot  működtet, ellenőrzi a hatósági szerződések megtartását, kezdeményezi  a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás  tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot,  piacfelügyeleti eljárást folytat le.

A médiatanács elnöke - a fideszes Rogán Antal javaslatára hétfőn  elfogadott alkotmánymódosítással összhangban - rendeletet adhat ki a  frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett  díjak és az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével kapcsolatban.

A médiahatóság költségvetéséről az Országgyűlés dönt. Az NMHH a  működésre és tartalékképzésére fel nem használt frekvenciadíjakat a  hatóság a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba fizeti  be.

A törvény alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatást és  médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, nézőket,  hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit  megillető jogok és érdekek érvényesülésében a média- és hírközlési  biztos működik közre. A biztost az NMHH elnöke nevezi ki.

A biztoshoz érdeksérelem vagy annak veszélye esetén egyes  felhasználók és érdekképviseleti szervek is panasszal fordulhatnak.  A biztos a panaszt megvizsgálja és elbírálja, valamint hivatalból is  indíthat vizsgálatot. Ha a panaszt megalapozottnak találja,  tájékoztatja a panaszost a nyitva álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről.

A biztos az érdeksérelem kivizsgálásakor bármely szolgáltatótól  vagy kiadótól adatokat és felvilágosítást kérhet. A szolgáltató 15  napon belül köteles a kért adatot átadni, abban az esetben is, ha az  üzleti titoknak minősül (amit a biztos köteles megtartani).  Eljárásakor a biztos egyeztetést folytat a szolgáltatóval. Ha ez nem  vezet eredményre, kezdeményezi az érdeksérelem megszüntetését vagy  orvoslását. A kezdeményezés eredményéről jegyzőkönyvet készít,  amelyet nyilvánosságra hozhat.

Egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával arról  is döntött a Ház, hogy a digitális átállásnak a jövő év vége helyett  2012. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság  legalább 94 százalékát elérje a digitális műsorszórási  szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez  rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas  készülék.

A módosítás kimondja: ha e feltételek nem biztosíthatók, a  televíziós médiaszolgáltatások digitális átállásának határnapja a  feltételek teljesülésével esik egybe, de legkésőbb 2014. december  31-ig meg kell történnie.

Olvasóink írták

37 hozzászólás
12
  • 37. Boli 2010. december 22. 21:36
    „http://index.hu/kultur/media/2010/12/22/fuhrerstaat_lett_magyarorszag_a_nemet_lapok_szerint/ No comment... Végighazudták a narancsos elvtársak az egész előkészítést és a végén ezt a sz.rt tolták ide az orrunk alá! Külföldön is mindenki hülye lehet a fityiszék szerint, mert a konzervatívok is beszólnak...”
  • 36. Fürgeszarvas 2010. december 22. 13:00
    „Friss hír : "A szociáldemokrata párthoz közel álló napilapnak adott nyilatkozatában Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke kijelentette: "a sajtószabadságra vonatkozó európai standardok alapján nagyon pontosan fogjuk megmérni Magyarországot". Amennyiben az ország nem felel meg a fenti előírásoknak, akkor "nagy problémákra számíthat" - fogalmazott az SPD-képviselő.

    Alexander Alvaro, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) EP-képviselője rendkívül megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy a soros EU-elnökség várományosa el akarja hallgattatni országa kritikus hangú médiumait. A magyar kormány föltehetné magának a kérdést, vajon mentálisan a magáénak vallja-e az Európai Uniót, osztja-e annak értékeit, és átveheti-e januárban a soros EU-elnökséget - jelentette ki a frankfurti lapnak Alvaro. Budapesti kormányilletékesekkel szemben, akik arról biztosítják a sajtót, hogy a médiatörvény megfelel az európai normáknak, az FDP-politikus úgy véli, hogy az ellentétes az EU alapjogi chartájával."
    No comment !”
  • 35. annobon 2010. december 22. 08:32
    „"A Hazafias Népfrontnak egyedül az 1985-ös választásokon akadt ,,vetélytársa", a mindenhol függetlenként induló úgynevezett ,,spontán jelöltek" (összesen 72-en), akik közül 32-en jutottak be a parlamentbe (igaz volt köztük MSZMP-s is). Ez volt az egyetlen választás, amin a HNF nem egyedül indult és az utolsó, amin nyerni tudott (köszönhetően a nagyobb arányú ,,spontán jelölések" visszafogásának), de már nem 100%-os, hanem ,,csupán" 91%-os eredménnyel."”
  • 34. annobon 2010. december 22. 08:31
    „28-hoz: "szavazólapon egy rublika lesz mint a régi időkben..." Jah és addigra a Fidesznek is (régi-)új neve lesz: Hazafias Népfront! :))”
  • 33. Primax 2010. december 21. 23:22
    „"...a reklámok pedig nem lehetnek hangosabbak, mint a műsor, amelyet megszakítanak."
    Helyeslem.
    Ez a narancsosok eddigi egyetlen épkézláb intézkedése.
    A többi az önző, diktatórikus, nagyképű kormánypárti akarat érvényesítése.
    Idővel elfújja majd a szél.
    Csak ez a reklámos intézkedés maradjon !”
  • 32. oPTiKa 2010. december 21. 23:15
    „Csókolom, ez itt az Önök kérték? Viktornak szeretném kérni a KFT együttes "Száll egy pofon a szélben" címü dalát.”
  • 31. Túrabakancs 2010. december 21. 23:00
    „öszödiböszme!
    Azért a te neved sem akármi!
    meir pedig úgy váltogatja a Nick-neveit, mint én a zoknit a Túrabakancsomban. :)
    öszödiböszme!
    Inkább cáfold meg amit a 21-es hozzászólásomban írtam, aztán ha ez sikerült,
    akkor majd én is nevetek együtt veled a nevemen ok? :)
    Egyébként lehet is irigyelni, lényegében a hobbimaimnak élek, minden szempontból
    megalapoztam már a jövőmet, de nem csalásokkal meg sikkasztásokkal, mint
    az előző ciklus garnitúrái. Inkább irigyeljenek, mint hogy semmibe vegyenek, vagy
    sajnáljanak.”
  • 30. öszödiböszme 2010. december 21. 20:36
    „meir:Túrapapucs!Nagyon jó!!!!!!!!”
  • 29. meir 2010. december 21. 19:20
    „15-os:Turapapucs!!
    -"hidd el nekem....."!!
    gyermekem!!
    "Hinni" azt a Templomban kell!!
    Semmiesetre sem az Orszaggyulesben!!”
  • 28. maraton 2010. december 21. 19:18
    „Túrabakancs! (3hsz) A törvénykezési ütemet tekintve én nem vagyok benne biztos, hogy 4 év múlva lesznek választások, vagy ha igen a szavazólapon egy rublika lesz mint a régi időkben...”
  • 27. maraton 2010. december 21. 19:14
    „Az allamvédelmi hatóság (ÁVH) megalakítására várhatóan 2011. március 15-én kerül sor, amikor OV felolvassa a saját 12 pontját.... És aki azt hiszi vicceltem, az óríásit téved. Az öszödi böszme azt mondta AKINEK NEM TETSZIK, ANNAK EL LEHET MENNI, narancskirály meg azt: AKINEK NEM TETSZIK, ANNAK EL KELL MENNI (amíg lehet)!!!”
  • 26. annobon 2010. december 21. 17:21
    „23-hoz: "a médiatanács elnöke legyen Lendvai Ildikó " Én inkább Selmeczi Gabriellát javasolnám. Azzal, hogy elfogadták a nyugdíjtörvényt, a funciója úgyis megszűnt, mint "nyugdíjvédelmi" megbízott!”
  • 25. Maori 2010. december 21. 17:01
    „Tisztára mint a Harmadik Birodalom.
    Átírják az alkotmányt, korlátozzák a szólás szabadságot. Mi jön még? Vissza állítják a sorkatonaságot?
    Vissza jönnek azok az évek, amikor a magyarokat politikai menedékjoggal fogadta be az egész világ?”
  • 24. Gyurmax 2010. december 21. 16:07
    „@mindenkinek akinek fát tud vágni a hátán Viki!
    ÉBRESZTŐ DRÁGASÁGAIM! A gondolat kijárási tilalmát vezetik be. Mondják, aki törvénytisztelő, elintézi a dolgait sötétedés előtt. Mi azt feleljük: mi közöd hozzá, hova megyek és mikor? Mi közöd hozzá, mit írok? Ha valakit bánt, beperel. Mint eddig. Bízd ránk! Nem vagyunk az alattvalóid.
    DEMOKRATIKUS MÉDIA! ..és egy demokratikus országban majd az alkotmányból kikerül a magántulajdon létezése és akkor majd nézegethettek!
    Ez a médiatörvény a magánmédiafogyasztóra is vonatkozik! Nem lesz mindegy mit és hogyan írsz a blogodban vagy milyen szórólapot akarsz terjeszteni vagy nem is kell folytatnom.”
  • 23. Szabra 2010. december 21. 15:31
    „Követeljük, hogy a médiatanács elnöke legyen Lendvai Ildikó et.-nő, hiszen senkinek nincs akkora gyakorlata sajtóügyekben, a cenzúrában, mint néki, a másik két tag pedig: Vadai Ágnes és Terry Black !!!!”
  • 22. öszödiböszme 2010. december 21. 15:30
    „Köszönöm! Tényleg szégyellem magam, hogy élek. Én gonosznak látom, ezt a drága Robin Hood Viktort. Túrabakancs Úr/Nő most komolyan ezt Ön elhiszi? Én tényleg irigylem Önt!”
  • 21. Túrabakancs 2010. december 21. 15:22
    „öszödiböszme! /20/
    1-Most leminősítettek bennünket, holnap meg fel, ahogy az Íreket is stb..
    2.A jegybank szoclib irányítás alatt működik emiatt a jobboldali kormány
    ideges is, tehát nem a Fidesz kormány emelt alapkamatot! Az infláció
    akkor ismagasabb az átlagnál, ha megnő a fogyasztás, ez törvényszerú.
    3-A benzin árát nem a kormány hanem a MOl határozza meg, az emeléseket
    pedig a forint mozgása sem indokolta eddig, a MOL önhatalmúlag kapzsiságból
    cseszik ki az emberekkel. Csak felfelé mozog az ár ha romlik a forint, erősö-
    déskor ezt a korrekciót sajnos elfelejtik az érvényesíteni.
    Tehát mindenért ne a mostani kormányt nevezzük felelősnek, hiszen a 8-
    évnyi elrontott hatalmas hiányt nehéz egyik napról a másikra rendezni.
    Nem védem őket, de ha lehet, akkor olyanért szidjuk őket, amelyet valóban
    elkövettek.
    amalfi!
    Hidd el, a gazdasági ügyeket sokszor jobban értik a külhoniak, sokkal több
    okos és ravasz magyar ember él ott mint itt nálunk. A magyarokat elbutította
    a féktelen liberalizmus, sokszor nem is értik páran hogy mi is a kérdés.”
  • 20. öszödiböszme 2010. december 21. 14:55
    „15.Túrabakancs! Én komolyan irigyellek. Miért is? Az hogy leminősítettek bennünket a gatyi kategóriába az nem érdekel még engem. Ez akár lehet egy cionista bankár összeesküvés is. Szerintetek. Az már hogy a Jegybank felemelte az alapkamatot, ez már odab...tt nekem is, mivel a hiteltörlesztés is nőtt. A benzinára rekordokat döntöget, számomra ez is nagyon rossz. Egy-két felelőtlen narancspolitikus megszólalása, és gazdasági ténykedésük miatt a svájci frank az euróval kézen fogva a fellegekbe jár. Az egykulcsos szja pedig nem annyira érint, mint a sok ingyenélő gyökeret a Parlamentben. Én egy Homo Sapiens vagyok, és nem egy narancszombi akivel megtudják etetni ezt a sok fekáliát, és elhiszi, hogy ez neki jó!!!!!!! Most meg fogjam be a pofámat! hát lóf.....-t a zsebdiktátornak!!!”
  • 19. fióka 2010. december 21. 14:26
    „emberek ne vitatkozzatok nemsokár együtt leszünk az utcákon ,hogy megbuktassuk a fideszt és a vele egy malomba örlő mszp-t lessz itt hamarossan 2006 ,de kicsit nagyobb volumenű mert addigra nem lessz mit vesztened vagy rabszolga leszel a hazádban vagy mint igaz magyar odaálsz és kisöpröd ezeket a mocskokat.”
  • 18. amalfi 2010. december 21. 14:26
    „És íme:
    "Úgy tudjuk: délelőtt fél tizenegy körül Jónás István vezérigazgató és Gazsó L. Ferenc elbeszélgetésre hívatta Mong Attilát és szerkesztőjét, Bogár Zsoltot. A megbeszélésen arról volt szó, hogy vajon az akció tekinthető-e véleménynyilvánításnak, mivel a közszolgálati média munkatársai hírhez valóban nem fűzhetnek véleményt.

    A két rádiós vezető azt kérte a műsorvezetőtől és szerkesztőjétől, hogy írják le, mi, hogyan és miért történt. Vizsgálat is lesz, amelynek lezárultáig Mong Attila nem vezethet, Bogár Zsolt pedig nem szerkeszthet műsort."
    Heti Válasz, de már egyéb hírportálokon is olvasható.”
37 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kara Ákos szerint a törvénymódosítás nem tiltja a sztrájkot

A sztrájktörvény módosítása nem tiltja a munkabeszüntetést - hangsúlyozta az indítvány egyik… Tovább olvasom