Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Elfogadták a magánnyugdíj-pénztári befizetésekről szóló javaslatot

Elfogadta az Országgyűlés a kormány azon javaslatát, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

1. rész_______________________

A vörösiszap-katasztrófa nyomán a privatizációs szerződések felülvizsgálatáról, a temerini fiatalok kegyelmi kérvényéről, a Ganz-Röck sorsáról és a nyugdíjpénztári változásokról volt szó hétfőn napirend előtt a parlamentben.

A felszólalások előtt Kövér László házelnök az 1956-os október 25-i Kossuth téri véres sortűzre emlékezett. Azt kérte, hogy a képviselők a szavazások szünetében tegyék tiszteletüket a téren lévő emlékműnél és gyújtsanak mécsest. A képviselők úgy határoztak: még hétfőn döntenek a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról és a lakáshitelesek megsegítéséről szóló fideszes indítványokról is.

Jobbik: készüljön leltár az állami vagyonról!
A jobbikos Balczó Zoltán szerint az ajkai timföldgyár esetében az állam felelőtlen eladóként járt el, a céget "bagóért", a gyár becsült értékének 0,6 százalékáért értékesítették, a szükséges környezetvédelmi kármentesítésre hivatkozással. Az ellenzéki képviselő az állami vagyon eltűnésének vizsgálatát sürgette. Mint mondta, a leltár nemcsak azért lenne fontos, hogy az állam tisztában legyen a vagyonával, hanem azért is, mert a magyar társadalom elemi igénye a privatizáció felülvizsgálata és a jogsértő módon szerzett vagyon törvényi erővel történő visszaszerzése. Ha ezt a jogszabályok nem teszik lehetővé, akkor megfelelő törvényeket kell alkotni - jelentette ki.
Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: a privatizáció végeredménye ismert, 1,5 millió munkahely tűnt el, tradicionális ágazatok szűntek meg, az egész nemzet számára fontos stratégiai ágazatok kerültek túlnyomórészt külföldi kézbe. A privatizáció hatását húsz éve érzi az ország, a hibásan végigvitt privatizációs szerződéseket felül kell vizsgálni, a vállalt kötelezettségek teljesítését számon kell kérni, a privatizációs leltár elkészítése történelmi feladat - mondta, hozzátéve: ezt az egész ország elvárja. Igazat adott abban is, hogy a jogrendszert is felül kell vizsgálni, jelezte, ezt megkezdték.

LMP: járjon közbe Magyarország a temerini fiatalok államelnöki kegyelméért
Az LMP-s Szabó Tímea a temerini magyar elítéltek ügyében emelt szót. Felidézve a történteket kiemelte: "a drákói szigor", amivel a fiatalokra összesen 61 évet kiróttak, mindenkit megdöbbentett. Az ítélet azért is érthetetlen, mert senki sem tudta visszaidézni, pontosan mi történt, s az eljárás számos alapvető nemzetközi jogi normákat sértett. Egyetlen lehetőség maradt, ez az államelnöki kegyelem, ami azonban még nem került Tadic elnök asztalára - mutatott rá. Hivatkozva arra, hogy Szerbia kiemelten számít a magyar támogatásra uniós csatlakozásakor. Kérte: a magyar kormány és az államfő tegyen meg minden lehetséges diplomáciai lépést az államelnöki kegyelem érdekében.
Németh Zsolt külügyi államtitkár üdvözölve a képviselő felszólalását és fontos elmozdulásnak tartotta a nemzetpolitika és a magyarországi liberalizmus kapcsolatában, hogy egyetértés van abban, a határon túliaknak is vannak emberi jogaik, s ezért fel kell lépni. A kegyelmi kérvény, amelyet egy éve nyújtottak be, nagyon fontos esély, ez a vajdasági magyar politika és Magyarország teljes támogatását élvezi. Nagyon pozitívan hatna a kétoldalú kapcsolatokra ha pozitív elbírálás születne, ennek a legfelsőbb szintű tárgyalásokon több alkalommal hangot adtak.

MSZP: mi lesz a Ganz-Röck sorsa?
Gúr Nándor (MSZP) a Ganz-Röck sorsával kapcsolatban azt kérdezte, miért kellett hat hónapot várni, hogy a kormány segítő kezet nyújtson, hogy az ott dolgozók megkapják jövedelmüket. Valódi vészhelyzet volt Kiskunfélegyházán, az emberek ellehetetlenültek, a mindennapi megélhetésük került veszélybe. A kormány azonnali intézkedése elmaradt - mondta. Megkérdőjelezte, hogy Czomba Sándor államtitkár alkalmas-e feladata betöltésére. A történet tanúsága szerinte, hogy az elkövetkezőkben az emberek érdekének megfelelően kell cselekedni.
Czomba Sándor meghatónak nevezte a képviselő aggódását. Jelezte: a cég fizetőképessége régóta problémás, 2002 óta kapott különböző címen engedményeket; az előző kormány egy biankó csekket állított ki 2 milliárd értékben. Az új kormány számára fontos, hogy mindenkinek munkalehetősége legyen, de olyan céget kell támogatni, amely képes talpon maradni - szögezte le. Azok a foglalkoztatási támogatások is szóba jöhetnek, amelyek az újbóli foglalkoztatást segíthetik. Akkor tartaná a feladatra alkalmatlannak magát, ha homokba dugná a fejét, de nem ez történt, mindenkivel tárgyalt - fejtette ki.

Fidesz: saját pénzükről saját maguk dönthessenek az emberek!
Lázár János frakcióvezető azt mondta, hogy abban kell szimbolikusan állást foglalni, biztosítják-e az emberek számára az önrendelkezést.
1997-ben a szocialisták hárommillió embert fosztottak meg a lehetőségtől, hogy az állami nyugdíjrendszerbe befizessenek - mondta, kiállva amellett: adják meg a magánnyugdíj-pénztári tagoknak a lehetőséget, hogy véleményt mondjanak, elégedettek-e. Külön kérte a szocialistákat: az emberek mellett döntsenek, hogy a saját pénzükről saját maguk dönthessenek. A világgazdasági válság nélkül a magánnyugdíj-pénztárak hozama messze elmaradt, 2050-re hoznák csak azt a hozamot, amit 12 év alatt kellett volna - mondta. Támogatásra kérte az LMP-frakciót is.
Matolcsy György miniszter válaszában azt mondta, osztja az elmondottakat. Ez egy fiaskó, sehol nem vált be, így Magyarországon sem. A rendszer pazarlóan, rosszul működött, Nyugat-Európában ilyen nincs - tette hozzá. Rejtély, a szocialisták miért nem támogatják a javaslatot, hiszen egyszer már megnyitották a visszatérés lehetőségét az 52 év felettieknél. Az átlépőknél vissza fogják írni a számlájukra, amit magukkal hoznak kieső összeget, sőt "efelett is érdemes az inflációt figyelembe venni" - jegyezte meg.

Napirend előtti vitában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszél, amikor az Országgyűlés plenáris ülésen a magánnyugdípénztárakról vitatkoznak a képviselők.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Napirend előtti vitában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszél, amikor az Országgyűlés plenáris ülésen a magánnyugdípénztárakról vitatkoznak a képviselők. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd


2. rész______________________
A válságadók áthárításának megakadályozásáról, a krakkói konzulátus újranyitásáról, az egészségügy helyzetéről is szó esett a parlament hétfői ülésén az interpellációk között.

Az MSZP a válságadókról
Kovács Tibor és Puch László a nemzetgazdasági államtitkárhoz fordultak azzal a kérdéssel, hogy hogyan kívánja megvédeni az embereket a különadó áthárításától.
Az interpellációt ismertető Kovács Tibor azt mondta, hogy a törvényi garanciák hiányában a nagyvállalatok továbbhárítják a fogyasztókra az adóterheket.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy a kormány lépései az adórendszer szerkezeti átalakítását szolgálják. Hozzátette, hogy ez két alapelvre, a kölcsönös felelősségvállalásra, illetve a felelős kormányzásra és a felelős társadalomra épül.
A képviselő a választ nem fogadta el, ellentétben a Házzal, ahol 223 szavaztak igennel és 90-en nemmel.

A Jobbik Szerbia uniós csatlakozásáról
Szávay István (Jobbik) a külügyminisztert kérdezte arról, hogy kívánnak-e bármilyen feltételt szabni Szerbia európai uniós csatlakozása kapcsán.
A képviselő három javaslatot is tett, amelyek a délvidéki magyarok teljes körű autonómiáját, a fejlesztési pénzek és egyéb támogatások arányos elosztása, illetve az úgynevezett temerini fiúk feltétel nélküli szabadon bocsátását tartalmazta.
Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, szigorú feltételei vannak Szerbia uniós csatlakozásának, amelyek megfogalmazásában és végrehajtásában Magyarország komoly szerepet kíván vállalni.
Kijelentette, a tárgyalásokon előhozták a délvidéki magyarságot érintő kérdéseket.
Szávay István nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés viszont 220 igen vokssal, 38 nem és 50 tartózkodás ellenében megtette azt.

Fidesz a kórházakról
Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) azt mondta, hogy az egészségügyi ellátórendszer a fenntarthatóság széléra sodródott. Közölte, hogy 2008 óta az ellátott esetek száma nem változott, de a maximális OEP-bevétel a fekvőbeteg ellátásban 10, a járóbeteg ellátásban 15 százalékkal csökkent.
Megkérdezte, hogy milyen intézkedésekre készül a kormány és mire számíthatnak a kórházak a következő időszakban.
Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára közölte, hogy nemcsak adósságkezelésre, de egyfajta átrendeződéses struktúraváltásra is szükség van. Elmondta, hogy tárcájuk tervezetében olyan módosítások szerepelnek, amelyek a működőképesség megtartása mellett a végrehajthatatlan vagy hibás szabályokat vizsgálják felül.
A képviselő a választ elfogadta.

A KDNP a krakkói konzulátusról
Bús Balázs (KDNP) arról érdeklődött, hogy újra lehet-e nyitni a krakkói magyar konzulátust. A lengyel-magyar barátságra, illetve a közös történelmi múltra hivatkozó képviselő fontosnak nevezte a hivatal újbóli megnyitását.
Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy kampányuk során többször is ígéretet tettek az újranyitásra.
Elmondta, hogy jelenleg egy vizsgálatot folytatnak, de a külügyi kormányzat eltökélt az újranyitás kérdésében és már megtette az első lépéseket az ügyben.
A képviselő a választ elfogadta.

Az LMP a győri Audi-gyárról
Szabó Rebeka (LMP) arról beszélt, hogy a győri Audi-gyár bővítésének tervezett helyszíne a Natura 2000 része, számos növény és állatfaj élőhelye.
Azt kérdezte, mikor hozzák nyilvánosságra azt a hatásvizsgálatot, amelyből kiderül, hogy milyen mértékben sérülne a természeti örökség a tervezett bővítés miatt.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár közölte, hogy a beruházáshoz kapcsolódó iratok megismerésére több lehetőség is nyitva áll. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 230 igen szavazattal, 58 nem ellenében megtette azt.

Az MSZP a magán-nyugdíjpénztárakról
Tukacs István (MSZP) azt mondta, hogy a kormány máshová akarja irányítani körülbelül 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 14 havi járulékát. A képviselő azt akarta tudni, mi a kormányzat terve a kártalanítás ügyében.
Cséfalvay Zoltán azt felelte, hogy a kormány javaslata annyit tesz, hogy átmenetileg más szabályozást érvényesít, de ezzel semmit nem vesz el a nyugellátásból.
Hangsúlyozta, hogy a befizetőket semmilyen hátrány nem éri.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 216 igen vokssal 89 nem ellenében elfogadta azt.

MSZP a közlekedéspolitikáról
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy az elmúlt évek erőfeszítései miatt csökkent a közlekedési balesetek és az azokban elhunytak száma Magyarországon. A képviselő szerint nyár óta viszont egyre több a fekete hétvége.
Azt akarta megtudni, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a közlekedés biztonságának javítása érdekében.
Kontrát Károly államtitkár válaszul azt mondta, hogy a kormány a közbiztonságot, ezen belül a közlekedés biztonságát elsődleges nemzeti ügyként határozta meg. Példaként említette, hogy a több rendőr, a hatékonyabb ellenőrzés és a jobb minőségű utak is hozzájárulnak ehhez.
A képviselő a választ nem fogadta el. A Ház viszont 213 igen, 90 nem szavazattal elfogadta azt.

A Jobbik az egészségügyi beruházásokról
Egyed Zsolt (Jobbik) azt mondta, hogy a "megbízásukért küzdő építőipari cégek és a törvényeket figyelmen kívül hagyó kórházvezetők" együtt hiúsították meg az eddigi legnagyobb értékű egészségügyi beruházást. Közölte, hogy egy 85 milliárd forintos uniós támogatásról van szó.
Fónagy János államtitkár kijelentette, hogy a kormány és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik legfőbb feladata az ilyen anomáliák felszámolása. A képviselő által említett esetet is kivizsgálták, amelynek során hibákat találtak és megtették a szükséges intézkedéseket.
A képviselő a választ nem fogadta el, szemben a Házzal, ami 216 igen, 88 nem és egy tartózkodás ellenében igen.


3. rész_______________________
A Fidesz a magán-nyugdíjpénztárakról, az MSZP az agrártámogatásokról, a Jobbik a politikusok nyugdíjkedvezményéről, az LMP pedig a veszélyes hulladékok elhelyezéséről érdeklődött hétfőn az azonnali kérdések között, az Országgyűlésben.

MSZP: holt tart az agrártámogatások kifizetése a katasztrófa sújtotta területeken?
Gőgös Zoltán (MSZP) arról érdeklődött, hol tart a katasztrófa sújtotta területeken a mezőgazdasági támogatások kifizetése. Milyen tervei vannak a kabinetnek a nemzeti kiegészítő támogatások előrehozásával? - kérdezte a politikus.
Válaszában V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal már a nyár folyamán előkészületet tett az esetleges előleg-kifizetés végrehajtására, és a hivatal az elmúlt hét során átutalta a SAPS-előleget a katasztrófa sújtotta területen élő, és bejelentést tevő ügyfeleknek.

Jobbik: szándékozza-e eltörölni a kormány a képviselők és a polgármesterek nyugdíjkorkedvezményét?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, szándékozza-e eltörölni a kormány a parlamenti képviselők és a polgármesterek nyugdíjkorkedvezményét. A politikus közölte, a probléma megoldására lett volna idő, azonban nem történt semmi az elmúlt hetekben. Megjegyezte, a korkedvezményes nyugdíj ellenére is teljes nyugdíjösszeget kapnak az ezt igénybe vevő politikusok.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte: ebben az évben eddig négy országgyűlési képviselő vette igénybe a kedvezményt. A politikusok előjogai visszaszorításának ügyében a kormány azonban már több lépést tett - mondta, példaként említve a kisebb parlament alkotmányban rögzítését.

LMP: megoldatlan a veszélyes hulladékok elhelyezése
Jávor Benedek (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a kolontári vörösiszap-tározót nem használták más eredetű, veszélyes hulladékok tárolására, de például Almásfüzitőn olyan engedéllyel rendelkeznek, amelyben számos, súlyosan veszélyes anyag is szerepel a lerakható anyagok listáján. Ez világosan jelzi, hogy a veszélyes hulladékok elhelyezése és ártalmatlanítása megoldatlan, rengeteg kockázat hordoz - emelte ki.
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, egyetért abban, hogy csak olyan technológiák fogadhatók el, amelyek a közösségi és környezeti érdekeket nem sértik.

Fidesz: a magánnyugdíjpénztárak kockáztatják hárommillió pénztártag tagdíját
A fideszes Czunyiné Bertalan Judit felszólalásában a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az elmúlt 12 évben "néhány spekuláns magánérdek agresszíven" teret nyert a közérdek kárára, és sikeresen kihasított több mint 2.800 milliárd forintot az állami nyugdíjkasszából. A magánnyugdíjpénztárak ma is kockáztatják több mint hárommillió pénztártag tagdíját - tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára válaszában közölte: a kormány fontosnak tartja, hogy minden biztosított számára lehetővé tegye az idősköri biztonságot, ezért mindent megtesz azért, hogy mind a visszalépőknek, mind a pénztárakban maradóknak megteremtse a befizetett járulékok és a nyugdíjellátás biztonságát. Akik visszalépnek, azoknak az állami garancia nyújt biztonságot, de akik maradnak a magánnyugdíjpénztárban, azok számára is védelmet nyújt a kormány, értük is felelősséget visel. Ezért a pénztárakat jóval szigorúbban felügyelik, mint eddig. Természetesen a bennmaradók teljes kockázatát nem vállalhatja át az állam - tette hozzá.

MSZP: miért állították le a 86-os út építését?
Ipkovich György (MSZP) azt a kérdést tette fel, miért állították le a 86-os út építését, amely a nyugat-dunántúli régió egyik legfontosabb beruházása.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a kérdésre reagálva közölte: a beruházás átmeneti leállásának az az oka, hogy a kivitelező fővállalkozójának rossz a likviditási helyzete. A fejlesztés - mint rámutatott - csak a Szombathely-Vát szakaszon torpant meg. A tárca és a beruházó igyekszik megtalálni azt a megoldást, amely a lehető legkisebb időveszteséget okozza - mondta.

Szabó Vilmos (b) és Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettesei beszélgetnek a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában,
Szabó Vilmos (b) és Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettesei beszélgetnek a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában,


A Jobbik a ferihegyi taxipályázatról
Szilágyi György (Jobbik) arról szólt, hogy a Budapest Airport (BA) Zrt. zárt rendszerű pályázatot írt ki a Ferihegyi repülőtérről induló taxiszolgáltatásra. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy az állam részéről a BA Zrt.-be delegált igazgatósági tagok tudtak-e a most kiírt zártkörű pályázatról, és igen, kaptak-e az államtól felhatalmazást annak támogatására.
Válaszában Fónagy János azt mondta, hosszú évek óta napirenden szerepel a kérdés a taxiszolgáltatás ügyében, amelynek rendezésére a Feriheggyel kapcsolatos áltanos felülvizsgálatkor sort fognak keríteni.

LMP: hova szállnak a milliárdok a légifotó-tender ügyében?
"Hova szállnak a milliárdok a légifotó-tender ügyében?" - kérdezte az LMP-s Karácsony Gergely, aki emlékeztetett: hétfőn van a határideje annak a gyorsított eljárásban meghirdetett közbeszerzési pályázatnak, amelyet az állami tulajdonú földek légi fotózásának elkészítésére írtak ki. Miért költ 4,8 milliárd forintot erre az állam, és mi kerül ebben ennyibe? - tette fel a kérdést.
Ángyán József államtitkár válaszában azzal indokolt, hogy a jelenlegi nyilvántartási rendszer nem megfelelő arra, hogy az állam "jó gazdaként" tudja kezelni a rá bízott vagyont.

A Jobbik a hitelszövetkezetekről
Pősze Lajos (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelszövetkezeteknek körülbelül ötmilliárd forintból jelentős mértékben lehetne feljavítani a tőkeszerkezetüket.
Cséfalvay Zoltán államtitkár reagálásában közölte, jelenleg elsősorban a takarékszövetkezetekre fordítják energiáikat.

4. rész_______________________
A vörösiszap-katasztrófáról, a segédeszköz ellátás támogatásáról, a magán-nyugdíjpénztári rendszerről, valamint az állami fordítóiroda ügyében kérdeztek a képviselők hétfőn a parlamentben.

MSZP: milyen veszélyt jelent a vörösiszap-por az emberi egészségre?
Pál Béla felszólalásában köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a vörösiszap-kataszrófa károsultjainak.
A szocialista képviselő azt kérdezte: milyen veszélyt jelent a vörösiszap-por az emberi egészségre, és milyen lehetőségeik vannak azoknak a családoknak, akik nem akarnak visszaköltözni a katasztrófával sújtott településekre?
Rétvári Bence államtitkár azt mondta: fontos azt figyelni, hogy milyen egészségügyi következményei vannak a vörösiszap-katasztrófának.
Közölte: mérőállomásokat is felállítottak, Ajka, Devecser és Kolontár térségében az egészségügyi határérték alatt van a porszennyezettség.
Elmondta azt is: 700 millió forint gyűlt össze október 25-ig a Nemzeti Kármentő Alapba. Hozzátette: kijelölték azt a két területet, ahol lakópark épül majd. Akik pedig nem akarnak lakóparkba menni, azoknak 700 lakóingatlant ajánl fel a kormány.

A Jobbik a gyógyászati segédeszközök helyzetéről
Vágó Sebestyén arról beszélt: a kormány nem vett részt a vakok és gyengénlátók országos rendezvényén.
Kiemelte azt is: a gyógyászati segédeszközök támogatása a hatvanas évek óta nem változott. Jelenleg összesen három eszközre jár támogatás: a fehér botra, a távcsöves szemüvegre és a beszélő vércukorszint mérőre.
Feltette a kérdést: hajlandó-e a miniszter saját hatáskörében kiszélesíteni a gyógyászati segédeszközök körét?
Halász János államtitkár azt válaszolta: a kormány október 15-én a vakok állami intézetének rendezvényén részt vett. Közölte: a kormány teljesen felül kívánja vizsgálni a segédeszköz ellátás támogatásának rendszerét.

A Fidesz a magánnyugdíjpénztárak kapcsán kérdezett
Ágh Péter azt kérdezte: milyen kiadásokra fordítják évente a nyugdíjpénztárak több mint 3 millió pénztártag tagdíjának több mint 4 százalékát, 14-15 milliárd forintot?
Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1997-ben a Horn-Kuncze-kormány "arra tett kísérletet, hogy az állami nyugdíjkasszából hogyan lehet átszivattyúzni egy szövetkezeti formában működő magán-nyugdíjpénztári rendszerbe". A pályakezdőket kötelező jelleggel terelték a magánpénztárakba - tette hozzá.
Közölte: évente közel 200 ezer pénztártag csak azért fizeti be a tagdíját, hogy magánnyugdíjpénztárak működhessenek.
Cséfalvai Zoltán államtitkár azt válaszolta: készülnek azok a törvényrendelkezések, melyek eltörlik a pályakezdők kötelező pénztári tagságát.
Beszélt arról is: a magánnyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfólióból mindössze 13 portfólió reálhozama volt magasabb az évi két százaléknál.

MSZP: miért akarja a kormány elvonni a bérből és fizetésből élők felhalmozott megtakarításait?
Sós Tamás (MSZP) azt kérdezte: be kívánja-e vezetni a kormány a svéd modellt Magyarországon? Miért akarja a kormány elvonni a bérből és fizetésből élők felhalmozott megtakarításait? - kérdezte.
Hozzátette: az elmúlt tíz évben közel 3 ezer milliárd forint megtakarítás keletkezett a nyugdíjpénztárakban.
Halász János államtitkár azt válaszolta: a kormány szándéka, hogy megvédje a nyugdíjrendszert. Az állami nyugdíjrendszer az egyetlen, mely biztonságot és értékállóságot garantál a nyugdíjasok részére - tette hozzá.

A Jobbik az NNI és a bv-intézetek vezetői kapcsán kérdezett
Zagyva György Gyula azt kérdezte: miért vannak továbbra is a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a büntetés-végrehajtási intézetek vezető beosztásaiban az ezt megelőző nyolc év "MSZP-s diktatúrájának gátlástalan kiszolgálói"?
Kontrát Károly államtitkár azt mondta: a jelenlegi kormány nem ad politikai megrendelést, a vezetők kiválasztását és funkcióban maradását azok szakmai alkalmassága dönti el.

A Jobbik az állami fordítóirodáról kérdezett
Dúró Dóra (Jobbik) az állami fordítóirodánál történt botrányokról kérdezett. Mint mondta, sajtóhírek szerint az állami fordítóirodából talicskával tolták ki a pénzt. Feltette a kérdést: hol tartanak a vizsgálatok a cégnél?
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.-nél vizsgálatot folytatnak egyebek közt a társaság gazdálkodását, szerződéskötési gyakorlatát érintően.


5. rész________________________

KDNP: nem ingatják meg a tőzsdei rendszert
A KDNP szerint az állami nyugdíjkasszába való visszalépés nem fogja megingatni a tőzsdei rendszert.
Hargitai János a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló fideszes javaslat hétfői vitájában ezt azzal indokolta, hogy az előterjesztés azt indítványozza: a pénzek abban a portfólióban kerüljenek vissza az állami rendszerbe, amelyben ma elhelyezkednek.
A politikus a magán-nyugdíjpénztári rendszer 12 évét értékelve közölte: nincs olyan szakértő, aki azt mondaná, hogy eredményesen gazdálkodott e rendszer a rá bízott pénzzel.
Véleménye szerint választ kell találni arra a kérdésre, hogy azok, akik nem támogatják az állami nyugdíjkasszába való visszatérés lehetőségének felkínálását, miért érdekeltek abban, hogy a jelenlegi rendszer fennmaradjon, és a 200 milliárd forintos extraprofit ne a magánpénztári tagoknál hasznosuljon, hanem a menedzsmentnél és a mögötte lévő szervezeteknél.
Hargitai János hangsúlyozta, remélik, hogy az emberek nagy része a visszalépést fogja választani.
"Biztos vagyok benne, hogy a döntésünk a pénztártagok milliói számára egy kedvező döntés, mert 12 év működés után kapja meg mindenki annak lehetőségét újra, hogy mérlegelve az elmúlt 12 év gazdálkodásának eredményességét vagy eredménytelenségét, szabadon döntsön arról, hogy ezeket a forrásokat visszahozza-e az állami nyugdíjpillérre" - zárta szavait a kereszténydemokrata politikus.

Selmeczi: senki sem kötelezhető arra, hogy pénztárt váltson
A szocialista kormány a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság bevezetésével tizenhárom évvel ezelőtt elvette az emberektől a pénzük feletti rendelkezés jogát - mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott az Országgyűlésben. Hozzátette: most visszaadják ezt a szabadságot, mert senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa.
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában a fideszes politikus előterjesztőként arról beszélt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
Elmondta, hogy az elmúlt napokban mintegy ezerötszázan küldték el neki egyenlegértesítőjüket, amelyek azt mutatják: az utóbbi két évben alig volt olyan pénztártag, aki "megúszta" a válságot, azaz befektetése elérte az állampapírok hozamát. Ezzel szemben volt olyan, aki az éves befizetésének kétszeresét bukta el - közölte.
A javaslat elfogadása után már senki sem lesz kötelezhető arra, hogy a "pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére", a jövő év végéig bárki kezdeményezheti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését - ismertette Selmeczi Gabriella, hozzáfűzve, hogy a pályakezdők számára sem lesz kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. A miniszterelnöki megbízott arról is beszélt, hogy akik az elmúlt években a vegyes rendszerből mentek nyugdíjba, azaz az állami és a magánnyugdíj-rendszernek is a tagjai voltak, "szinte kivétel nélkül nagyon rosszul jártak", hiszen úgy veszítették el állami nyugdíjuk 25 százalékát, hogy semmit sem várhatnak cserébe. Ha azonban most úgy döntenek, hogy visszalépnek a társadalombiztosítási rendszerbe, megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát - mondta a fideszes politikus.
Kitért arra is, hogy a szocialista kormány 1997-ben busás, közel ötszázalékos működési költséget és további 0,8 százalékos vagyonkezelői díjat garantált a pénztáraknak. Selmeczi Gabriella rámutatott, hogy ez évente mintegy negyvenmilliárd forint, amit - akár nyereségesen, akár veszteségesen gazdálkodnak - "mindenképpen kivesznek a pénztártagok zsebéből". Ez a magánnyugdíjpénztáraknak jó üzlet - mondta a fideszes politikus, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint az MSZP ezúttal sem az állampolgárok, hanem a pénztárak érdekeit képviseli.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott  beszél előterjesztőként a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában az Országgyűlés
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott beszél előterjesztőként a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában az Országgyűlés


Átalakulna a rendőrségi szervezet, bevezethetik a megbízhatósági vizsgálatot

A rendőrség szervezetének átalakítását, a rendvédelem egységes belső ellenőrzési rendszerének megtemetését - benne a megbízhatósági vizsgálat bevezetésével - valamint uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését tartalmazza egyebek mellett a belügyminiszter által az Országgyűlésnek benyújtott, az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat.
Az általános indoklás szerint a módosításokra egyrészt a rendőrséggel szemben fennálló szakmai igények, illetve a közbiztonság helyzetének javítására irányuló célkitűzések teljesítése érdekében van szükség, másrészt a Nemzeti Együttműködés Programjában szereplő azon kitétel miatt, mely szerint "a rendőrök által elkövetett visszaélések, korrupciós ügyek, bűncselekmények tűrhetetlenek".
A javaslat tartalmazza a rendészeti tárgyú - elsősorban a rendőrség szervezetére és a rendőrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára vonatkozó -, valamint az ezzel összefüggő más törvények módosítását.
Az indítvány átalakítja a rendőrség jelenlegi szerkezetét: egyenrangú szervezetté válna az országos rendőrfőkapitány vezetése alatt álló, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a főigazgatók irányítása alatt álló belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv.
Az indítvány rögzíti, hogy a jövőben egy szervezet - várhatóan a szeptemberben bejelentett Nemzeti Védelmi Szolgálat - végzi a belső bűnmegelőzést és bűnfelderítést a teljes rendvédelmi területen. A szervezet "bűnmegelőzési ellenőrzést végez, felderíti a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket, ellenőrzi a hivatásos állomány tagjai kifogástalan életvitelét, és gondoskodik a megbízhatósági vizsgálatok folytatásáról".
A szervezet feladatai között új elemként jelenik meg az ügyészi felügyelet mellett végezhető megbízhatósági vizsgálat, amelyre az indoklás szerint azért van szükség, mert kiemelten fontos társadalmi érdek annak vizsgálata, hogy a dolgozók eleget tesznek-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségüknek.
A megbízhatósági vizsgálat megindításáról a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője dönt, de ezt a munkáltató is kezdeményezheti. Ezután az ügyész engedélyezi vagy tagadja meg a vizsgálat lefolytatását.
Megbízhatósági vizsgálatot tesztjelleggel, preventív módon rendelnek el. Ennek során a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött eszközei és módszerei is alkalmazhatók. A vizsgálóknak lehetőségük van arra, hogy mesterségesen teremtsenek a valóságban előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket, akár szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével.
A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy önkormányzati rendészeti feladatokat ellátó költségvetési szerv belső szervezeti egységeként is működtethessen közterület-felügyeletet. Ezzel együtt bővülne a közterület-felügyelők illetékességi területe: az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő közösségi közlekedési eszköznél az ellenőrzés nem az utazási jogosultságra vonatkozhatna, hanem a közlekedési eszköz rongálásának a megakadályozására is.
Az indítvány kiterjeszti a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűncselekményi körét a többi között a vesztegetéssel, a környezetkárosítással, természetkárosítással, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével. Az előterjesztő indoklása szerint erre azért van szükség, mert ezeket a cselekményeket a konspiráció, az elkövetők közötti érdekazonosság jellemzi és a bűncselekményeket gyakran állami alkalmazottak és hivatalos személyek közreműködésével valósítják meg. A törvényjavaslat kiterjeszti a titkos információgyűjtés lehetőségét az adattároló eszközökből történő információgyűjtésre is.


A Jobbik megszüntetné a teljes a magán-nyugdíjpénztárakat

A Jobbik azt szeretné, ha a teljes magán-nyugdíjpénztári rendszert egyszerre megszüntetnék - jelentette ki parlamenti felszólalása során a párt vezérszónoka.
Rozgonyi Ernő a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló fideszes javaslat hétfői vitájában arról beszélt, hogy a fejlett országok nem ismerik a kötelező magán-nyugdíjpénztárnak a fogalmát. Szavai szerint ez ugyanis egy "pénzszivattyú", mert a tb-alapból kivont pénzt az államnak állandóan pótolnia kell a társadalombiztosítási alapokban.
Azt mondta, ha nem lett volna kötelező magán-nyugdíjbiztosítás, akkor az állam adóssága körülbelül 9-10 százalékkal lett volna kevesebb.
A képviselő közölte: a Jobbik azt szeretné, ha az egész rendszert egyszerre megszüntetnék. Leszögezte, miután a rendszer veszteségeket okoz a költségvetésnek, ezért az egész országnak jobb lenne, ha megszüntetetnék azt.
Kitért arra is, hogy a pénztárakat érintő változások okozta esetleges bizonytalansága miatt veszélybe kerülhet az emberek megtakarítása, ezért olyan módosító javaslatot nyújtottak be, hogy a magánnyugdíjpénztárak kezében lévő vagyon ellenőrzésére is nevezzenek ki állami felügyeletet.
Kijelentette: habár vannak fenntartásaik, de megszavazzák a törvényt. Emellett viszont kérte, hogy vegyék figyelembe a módosító javaslataikat.


MSZP: a Fidesz le akarja nullázni a pénztárakat
Az MSZP szerint a Fidesz le akarja nullázni a magánnyugdíjpénztárakat. Az ellenzéki párt képviselője, Burány Sándor a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló fideszes javaslat hétfői vitájában azt mondta: a Fidesz látszólag a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentje ellen visel hadat, de valójában hárommillió ember pénzére fáj a foga, ami legalább 2.700 milliárd forint.
A szocialisták szerint azt már többször meg lehetett tapasztalni, milyen biztonságban van a nyugdíjasok pénze Fidesz-kormány alatt. Burány Sándor példaként azt mondta, hogy 1998-ban egyebek mellett azzal kezdték a kormányzást, hogy megrövidítették a nyugdíjasokat, néhány napja pedig átírták a nyugdíjkorrekció szabályait, és néhány ezer forinttal idén is megrövidítették a nyugdíjasokat.
Az az állítás, hogy a Fidesz vezette kormányban biztonságban van a nyugdíjak értéke, egész egyszerűen hazugság - vélekedett az ellenzéki politikus.
Burány Sándor úgy fogalmazott, tombol a cinizmus a Ház falai között, a cinizmus "legnagyobb magyar ellensége", Orbán Viktor miniszterelnök azonban nincs a parlamenti ülésteremben.
A fideszes Selmeczi Gabriella jegyezte törvényjavaslat elfogadhatatlan - összegezte szavait a képviselő, aki szerint a kormányoldal egyetlen dolgot tehet vele, azt, hogy visszavonja.
Gúr Nándor azt mondta, hogy a kormány négyszázmilliárd forint mínuszt csinált, ezért van szükség az elvonásokra.
Hangsúlyozta, a döntéssel elveszik az öröklés lehetőségét, mert az állami rendszerben ilyen nincsen. Hozzátette, hogy csak az állami rendszerbe belépők esetében beszélnek kompenzációról.
Harangozó Tamás azt mondta, hogy a javaslat átlép minden határ, mert a Fidesz "lenyúlja" közel hárommillió ember befizetéseit.
Horváth András Tibor a törvényjavaslat visszavonására szólította fel a kormányoldalt. A PSZÁF adatait idézve kijelentette, hogy a pénztárak 2008-ban valóban 422 milliárd forint veszteséget szenvedtek el, de 2009-ben 458 milliárd, míg 2010 első hat hónapjában 117 milliárd forint hozamot produkáltak.

Csak figyelemelterelés a pénztárválasztás
Az LMP szerint a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat mindössze arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány azon indítványáról, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapnyi befizetését "einstandolja".
Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka a fideszes Selmeczi Gabriella által benyújtott javaslat összevont általános és részletes vitájában arról beszélt: a kormány úgy venné el az emberek pénzét, hogy nem mondja meg, mi lesz annak a sorsa. Hozzátette: világos, hogy a kormány sehol sem tart az egyéni számlavezetés lehetőségének megteremtésével az állami nyugdíjrendszerben, ez "szemfényvesztés".
A képviselő arról is beszélt: elvi szinten elképzelhetőnek tartja, hogy támogassanak egy, az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét megteremtő javaslatot. Mint mondta, az LMP-nek nincs álláspontja arról, hogy milyen nyugdíjrendszer a kívánatos, szerintük "rendszervitára" volna szükség, de a kormány ehelyett a pénztárak ellehetetlenítésére törekszik.
"Gengsztertempó" - minősítette a kormánypártok magatartását Scheiring Gábor, indoklásul hozzáfűzve: a kormány igazságtalan adóreformja lyukat üt a költségvetésén, ennek betömésére "einstandolják" a pénztártagok megtakarítását, majd kijelentik, hogy megvédik az emberek befizetéseit.

Scheiring Gábor, a Lehet Más a Poitika képviselője felszólal a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén.MTI Fot
Scheiring Gábor, a Lehet Más a Poitika képviselője felszólal a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén.MTI Fot



Fidesz: az állami rendszerből kedvezőbb nyugdíjakat ígér

Magasabb járandóságra számíthatnak jövőre az állami nyugdíjrendszerből nyugdíjba vonulók, mint azok, akik korábban magánnyugdíj-pénztári tagok voltak - mondta Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka hétfőn, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló összevont általános és részletes parlamenti vitában.
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy a magánnyugdíjpénztárak megítélésénél elsősorban a leendő nyugdíj nagyságát kell szem előtt tartani és nem azt a "virtuális" összeget, amely a pénztártagok számláján felhalmozódott.
A magánnyugdíjpénztárak ellen szólva kiemelte továbbá, hogy a pénztártagoknak az elmúlt években azért kellett magasabb adót fizetniük, hogy azt az intézmények menedzsmentje zsebre tehesse.
Kiemelte: a Selmeczi Gabriella által benyújtott javaslat lényege az, hogy az emberek visszaszerezzék a magánnyugdíj-pénztári tagságról való választás szabadságát.


Kivonultak a szocialista képviselők
Kivonultak az MSZP képviselői a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat vitája közben az Országgyűlés ülésterméből hétfőn. Tiltakozásul a zárószavazástól is távol maradnak.
Tóbiás József felszólalásában azt mondta: a szocialisták nem asszisztálnak a magán-nyugdíjpénztári tagok jövőjének feléléséhez, befizetéseik "einstandolásához". Feltette a kérdést: a kormány miért nem árulja el, hogy miképpen fizeti vissza a 14 hónapra elvont befizetéseket?
"Nem kívánunk részt venni ebben a színjátékban, nem leszünk a bűntársaik" - mondta a politikus, majd frakciótársaival együtt kivonult az ülésteremből.
A szocialisták a javaslat zárószavazásától is távol maradnak - derül ki a kivonulás után az MTI-hez eljuttatott MSZP-közleményből. Ebben azt írták: a kormány sikkasztást követ el. Hozzátették, hogy hárommillió dolgozó kifosztása elég indok arra, hogy a szocialisták minden politikai-, büntetőjogi eszközt igénybe vegyenek az emberek magántulajdonának megvédése érdekében.
Előzőleg az MSZP több képviselője felszólalt a vitában, tiltakozva a magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti elvonása ellen, illetve a javaslat visszavonására felszólítva a kormánypártokat.

A Magyar Szocialista Párt frakciójának képviselői kivonulnak az ülésteremből a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájáról, az Országgyűlés plenári
A Magyar Szocialista Párt frakciójának képviselői kivonulnak az ülésteremből a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájáról, az Országgyűlés plenári


Módosult a közbeszerzési törvény

A jogi szolgáltatásokra a jövőben nem kell közbeszerzést kiírni - ez a lényege az öt kormánypárti képviselő által a közbeszerzési törvényhez benyújtott, hétfőn elfogadott módosításnak.
Az Országgyűlés 255 igen szavazattal, 48 ellenében hozta meg a döntést, majd kérte a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől.
Eddig a jogi szolgáltatásokra egyszerű közbeszerzési eljárást kellett kiírni, akár a szállodai, vagy az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra. A törvény 4. számú melléklete hosszabb, ebben szerepelnek az általános szabályok alól kivett szolgáltatások.
A törvény kihirdetésétől számítva a mellékletben szereplő szolgáltatások közül kivétel lesz a jogi szolgáltatás, amelyre egyszerűsített eljárást sem kell kiírni. Sőt, egy módosítással a kedvezményt kiterjesztették a hivatásos közbeszerzési tanácsadókra is.
Az ajánlatkérőtől függ az, hogy a megkötött szerződést közzéteszi-e az Európai Unió hivatalos lapjában, viszont a Közbeszerzési Értesítőben kötelező ez.
A módosítás kormánypárti kezdeményezői - a fideszes Braun Márton, Papcsák Ferenc és Vas Imre, valamint a kereszténydemokrata Rubovszky György és Vejkey Imre - javaslatuk indoklásában arra hivatkoztak, hogy az ügyvédi tevékenység bizalmi jellegű, így a megbízónak kell közvetlenül jogi szolgáltatót választania.


Közös alapba kerül a közmédiumok vagyonának jelentős része

Közös vagyonkezelő alapba kerül a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának jelentős része, így ingatlanjaik és archívumaik tulajdonosi joga.
Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot hétfőn a kormánypárti képviselők támogatásával, 252 igen szavazattal, 49 ellenében fogadta el a parlament.
A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által jegyzett határozat rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, illetve a négy közszolgálati részvénytársaság vagyonának térítésmentes átadásáról a közszolgálati feladataik ellátásához szükséges vagyon, valamint a jogi személyiségükhöz közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságok kivételével.
A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket ezután a - médiatanács kezelésében lévő - Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.
A vagyon átadása 2011. január elsejével történik meg, de az ahhoz szükséges intézkedéseket már a határozat hatályba lépését - a közzététel utáni napot - követően meg kell kezdeni.
A határozat rendelkezik a közmédiumok által készített, sugárzott, illetve egyéb módon közreadott hang-, mozgókép- és fényképfelvételek, továbbá a műsor- és hírszolgáltatás kapcsán keletkezett egyéb dokumentumok - azaz az archívumok -, valamint a jelmez-, díszlet- és kottatárak tulajdonosi jogainak átadásáról. A jogalkotó ezt az értékmegőrzés szándékával indokolja, az Országgyűlés pedig kötelezettséget vállal arra, hogy fél éven belül törvényt hoz az archívumok és a védelem alatt álló jelmez-, díszlet- és kottatár elidegenítésének tilalmáról.
Az állami alap gyakorolja a jövőben a közszolgálati részvénytársaságok, valamint a közalapítvány tulajdonában álló ingatlanok tulajdonosi jogait és kötelezettségeit is.
A részvénytársaságok tulajdonában marad ugyanakkor a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz, illetve a nemzeti hírügynökségi feladatok ellátásához szükséges feltételek meglétét biztosító vagyon. Hogy mi tartozik ebbe a körbe, arról a közszolgálati részvénytársaságok - várhatóan novemberben megválasztandó - vezérigazgatóinak javaslata alapján a Közszolgálati Közalapítvány dönt.
Az Országgyűlés a jogszabályban felkéri a médiatanácsot: határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, és a vele történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, így azt is, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat és eszközöket milyen feltételekkel vehetik igénybe a közszolgálati részvénytársaságok.
Az indoklás szerint a vagyonátadást az intézmények vagyonának hatékonyabb kezelése és hasznosítása, vagyis az ésszerű gazdálkodás teszi szükségessé, miközben a határozat változatlan szándéknak nevezi a közszolgálati műsor és hírszolgáltatás függetlenségének megőrzését és színvonalának javítását.
A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával - a nyáron elfogadott médiacsomag egyik intézkedéseként - jött létre. Az elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a nemzeti hírszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és gazdagítása, a műsorok sokszínűségének biztosítása és a közmédiumok vagyonának kezelése, gyarapítása. Kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.
Szintén Cser-Palkovics András és Rogán Antal kezdeményezésére döntött az Országgyűlés a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. A döntést 254, a minősített többséget igénylő részek esetében 252 igen szavazattal hozták meg a képviselők. A kormánypártok támogatták az indítványt, a Jobbik és az LMP elutasította, míg az ülésről korábban kivonuló MSZP nem vett részt a szavazáson.
A törvénymódosítást az augusztusban létrejött NMHH működésének és hatékony gazdálkodásának elősegítésével magyarázták az előterjesztők. Az elfogadott javaslat rögzíti a hatóság egységes gazdálkodási rendszerének alapjait, illetve - a többi között az elektronikus ügyintézéssel - gyorsítani igyekszik az eljárási ügymenetet.
Változik a hatóság munkatársainak illetménykiegészítése: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők az alapfizetésük 80 százalékát, a középfokú végzettségűek alapilletményük 35 százalékát kaphatják meg kiegészítésként az eddigi 50, illetve 15 százalék helyett. Az NMHH dolgozói így az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete munkatársaiéval megegyező mértékű illetménykiegészítésre jogosultak.
Ezt a médiahatóság államigazgatási hierarchiában elfoglalt helyére, valamint a magasabb felkészültséget, nagyobb tapasztalatot és felelősséget igénylő, többnyire irányítási jogkörben dolgozó munkatársak szakértelmére hivatkozva javasolták a fideszes előterjesztők.
A törvénymódosítás egyúttal rendezi a közszolgálati részvénytársaságok vagyonának átadásával érintett jogviszonyokat is.
A médiatörvény módosításával kimondja továbbá, hogy a Közszolgálati Közalapítvány a kuratóriumának megalakulásával kezdi meg tevékenységét, a kuratórium attól kezdve teljes jogkörben jár el, míg a közalapítvány adataiban bekövetkezett módosulást a megalakulás után a bíróság nyolc napon belül átvezeti.
Az Országgyűlés két hete választotta meg a kuratórium frakciók által jelölt hat tagját. Október 14-én a médiatanács is delegált két tagot a testületbe: Balogh Lászlót, a kuratórium elnökét, illetve Ilosvai Gábort. Balogh László a múlt szerdán azt mondta: a bíróság már a következő héten bejegyezheti a közalapítványt. A kuratórium egyik első feladata a közmédiumok vezérigazgatóinak megválasztása lesz a médiatanács által intézményenként javasolt két-két jelölt közül.


Elfogadták a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló javaslatot

Elfogadta az Országgyűlés a kormány azon javaslatát, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
A javaslat ezt azzal indokolta, hogy az idei 3,8 százalékos hiánycélt csak kormányzati intézkedésekkel lehet tartani. Mivel a kabinet ezt a lakosság életszínvonalának csökkenése nélkül kívánja elérni, olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindkét céllal összhangban vannak; az intézkedés javítja a költségvetés pénzforgalmi és ESA-hiányát, és nem jár az életszínvonal csökkenésével, továbbá nem okoz érdemi adminisztrációs tehernövekedést - szól az indoklás.
A kormánypártok igennel, az LMP képviselői nemmel szavaztak az előterjesztésre, a Jobbik frakciója tartózkodott, a korábban kivonuló szocialista politikusok pedig nem vettek részt a szavazáson. Így az indítványt 249 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 41 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.
A módosítás értelmében a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék).
Mivel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból (ekho) a magánszemélyt terhelő 15 százalék is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot a pénztártag adózók esetében, a szükséges módosításokat az Ekho törvényben is átvezették: az ekhoalap 3,9 százaléka minősül majd nyugdíjjáruléknak.
Hasonló okok miatt módosult az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is: magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő közteherből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg.
A Ház a fentiekkel összefüggésben módosította a költségvetési törvényt is. Ez kimondja, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás folyósítása 2010. november és december hónapokban nem történik meg.

Megnyílik a visszalépés lehetősége az állami rendszerbe
Egy nap alatt megvitatta és elfogadta hétfőn a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló, a fideszes Selmeczi Gabriella által jegyzett törvényjavaslatot az Országgyűlés.
A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.
Az indítvány megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét.
A törvény - amelynek sürgős kihirdetését kérték a képviselők a köztársasági elnöktől - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre 2011. december 31-ig ad lehetőséget.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az Országgyűlés előzőleg döntött arról, hogy a javaslatot a házszabálytól való eltéréssel, egy nap alatt megtárgyalja. Ezt a döntést a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatta, nemmel voksolt az MSZP és az LMP.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott a törvénnyel kapcsolatban közölte: annak révén mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát. Elmondta: az indítvány rendelkezik arról, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban. Leszögezte: ha valaki a magánnyugdíjrendszerből visszalép az államiba, akkor viszi magával a rá eső tulajdonrészt, ennek mértékét a magánnyugdíj-tagságon belüli portfólió összetétele határozza meg.
Az érintett az egyéni számláját viszi magával, a számlán lévő vagyont nyilvántartják majd, de hogy milyen járadékban részesülhet az átlépő, annak szabályait a közeljövőben dolgozzák ki.
Selmeczi Gabriella elmondta azt is: aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét, és úgy kezelik a már nyugdíjban lévőket, mintha korábban ki sem léptek volna az állami rendszerből, azaz a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegekért - amelyet átadnak az állami kasszának - cserébe megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát, szemben a mai 75 százalékkal.
Aki úgy dönt, hogy magánnyugdíjpénztár tagja marad, annak azt a 14 hónapot jóvá kell írni, ameddig a pénztáraknak nem utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki - közölte a fideszes politikus.
A miniszterelnöki megbízott a javaslat hétfői parlamenti vitájában arról is beszélt: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa, valamint hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.

LMP: Alkotmánysértő a törvény, Alkotmánybírósághoz fordulnak
A kormánypártok elutasították az LMP módosító javaslatát, így egy alkotmányellenes törvényt megszavazva szabad utat engedtek a kormánynak arra, hogy az rátegye a kezét a magánnyugdíjkasszákban felhalmozott befizetésekre. Az LMP Alkotmánybíróságon támadja meg a döntést.
A magánnyugdíjpénztári befizetésekre irányuló, ma elfogadott törvényjavaslat nem szól másról, mint hogy a kormány – a maga által ütött 400-500 milliárdos költségvetési lyuk betömésére – einstandolja azokat a megtakarításokat, amelyeket a befizetésre kötelezett állampolgárok a magánnyugdíjkasszákban felhalmoztak. Nem tudjuk, hogyan kerül majd elszámolásra az az összeg, amit 14 hónapra, ki nem mondott céllal és iránnyal az állami nyugdíjkasszába térítenek el. Nem tudjuk, hogy a magánnyugdíjpénztár ügyfelei ezt hogyan fogják később visszakapni, milyen jogalapon tudják visszakövetelni. Ezek az ügyfelek ráadásul a hátrányos megkülönböztetéssel is kénytelenek szembesülni, hiszen – míg ők csak veszíthetnek – az állami nyugdíjrendszerben lévők élvezik majd azokat az előnyöket, amivel a pénz átirányítása jár. A Fidesz-KDNP frakciószövetség által ma elfogadott törvényjavaslat az LMP szerint tehát alkotmányellenes. Az ökopárt módosító javaslata (
http://www.parlament.hu/irom39/01378/01378-0002.pdf) alkalmas lett volna arra, hogy az alkotmányos aggályokat eloszlassa: egy egyszerű technikai fogással el lehetett volna érni, hogy kiderüljön, mi lesz azzal a pénzzel, amit most egyszerűen ellopnak. A kormánypártoknak volt választási lehetőségük, de végül olyan megoldás mellett döntöttek, ami alkotmányellenes. Ennek összes következményét viselniük kell. Scheiring Gábor országgyűlési képviselő


Elfogadta az Országgyűlés a Fidesz lakáshiteleseket segítő hétpontos csomagját
Elfogadta az Országgyűlés a Fidesz hétpontos javaslatcsomagját, amely szerint egyebek mellett a jövőben ötévente egy előtörlesztés és egy futamidő-hosszabbítás ingyenes a lakáshitelesek számára. A törvény kimondja a középárfolyam kötelező alkalmazását és azt, hogy a hitelszerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.
A képviselők egyhangúlag, 288 szavazattal hozták meg döntésüket, a szavazáson azonban nem vettek részt az ülésről korábban, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló vita során kivonuló szocialista politikusok.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása csak a magánszemélyek által felvett lakáscélú hitel-, kölcsön-, és lízing szerződésekre vonatkozik.
A törvény szerint a jövőben csökkennek az előtörlesztéskor felszámítható költségek felső határai: a jelenlegi 2,5, illetve 2 százalékról 1,5, illetve 1 százalékra. A futamidőből eltelt két év után az előtörlesztés ingyenes lesz azzal a megszorítással, hogy ötévente egy költségmentes előtörlesztésre jogosult a hitel felvevője.
A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
Az indítvány egyes pontjai november végén, mások december közepén léphetnek hatályba.

Olvasóink írták

60 hozzászólás
  • 60. Luighi 2010. november 03. 10:12
    „"Pedig az üzlet, amit ajánlanak, szemérmetlen csalás. Azt mondják, az állam több nyugdíjat fog fizetni, mint a magánkasszák. Csakhogy ha a magánnyugdíjpénztárat megkérdezem, miből fog ő nyugdíjat folyósítani, akkor megmutatják a saját számlámat és az ott összegyűlt pénzt: abból, kedves uram, semmi másból. Ha ugyanezt az államtól kérdem, akkor széttárja a karját, és báván mosolyog. És persze ígér toronyórát lánccal, mert ki tudja, addig még megtalálhatjuk a fáraók kincsét a Bakonyban. Az már nem Orbán Viktor baja, ha esetleg mégse jön ki a lépés harminc év múlva. Addigra ő már árkon-bokron túl lesz.

    A pénzt, amit most - kérdés nélkül - elvonnak, már jövőre elköltik. Ötszázmilliárd forint benne ketyeg [1] a jövő évi költségvetésben. Ennél látványosabban nem is bizonyítható, miért volna baromság az államnak önként pénzt adni. Ezért. Mert a kiadáscsökkentéshez gyávák és bénák, a megörökölt rendszerekre pedig az isten pénzét is el tudnák verni. Azt is, amit a nyugdíjára tett félre hárommillió ember. Ha tehetnék, feltörnék a kisgyerekek perselyét, mint a legsúlyosabb alkoholisták."

    Teljes cikk itt: http://index.hu/velemeny/jegyzet/2010/11/02/bekekolcson/”
  • 59. kolombela 2010. október 27. 13:13
    „A sok okoskodónak ajánlom a következő parlamenti hozzászólásokat.
    Remélem elgondolkodnak a hallottakon.
    http://www.youtube.com/watch?v=QuL_ypd9KkM&feature=player_embedded
    http://www.youtube.com/watch?v=LHalqfbdOFY&feature=player_embedded#! Itt különösen a 7-ik perc utáni részt ajánlom mindenki figyelmébe.”
  • 58. BsBe 2010. október 27. 07:34
    „Kedves pancser! Ebben az országban nem lesz mindenki nyugdíjas. Nagyon sokan közülünk, aki fizet, nem éri meg. Éppen ezért lennék nyugodtabb, ha a befizetéseimet, a gyerekeim örökölnék, nem pedig a szomszédom (aki életében nem dolgozott összességében egy hónapot) méltányossági nyugdíjára fordítanák. Azt fizesse Ön.”
  • 57. pancser 2010. október 27. 00:26
    „Kedves "Jerry"! Ha ebben az országban mindenki nyugdíjas lesz, semmire sem mész a megtakarítáásoddal ha minden gazdasági ág haldoklik! Méghogy a magán az biztonságosabb? Egy frászt!”
  • 56. Jerry 2010. október 26. 21:57
    „AHA, nem kellene ferdíteni, fidesz módra. Azt írod:15 évvel ezelőtt bedőltünk neki.Kötöttünk egy életbiztosítást.Nem bankbetétet, hanem életbiztosítást kötöttél,aminek ugye van egy szolgáltatása, pl baj esetén rendesen fizet.mivel nem volt baj, nem igényeltél szolgáltatást, vissza is kaptad a pénzed, és még kaptál hozzá hasznot is.Gondolom ,ha mondjuk a 8. évben felveszed a biztosítási összeget, nem háborogtál volna, pedig akkor a biztosító veszít, mivel még csak felét fizeted be a díjnak,az meg teljes összeggel nyújt szolgáltatást.Bizony, ha valamihez nem értesz, ne kritizáld. Egyébként ha utána számolsz, a biztosítónál értéken maradt a pénzed, és még hasznot is termelt.Egy bankban pl a pénzed kamatait elviszi az infláció, a bankadó, és nincs benne szolgáltatás baj esetén.A magánnyugdíjnál a saját befektetett pénzed kamatozik, azt kapod vissza, az államinál viszont majd abból kapsz nyugdíjat,amit majd a nyugdíjas idődben még aktiv dolgozók járulékként befizetnek.Mivel elöregszik a lakosság, egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó,akiknek el kell tartani a nyugdíjasokat.Ezért kellett a magán nyugdíj,az öngondoskodás, mert hosszú távon csak ez hozhatná ki a pácból az országot.Látható, hogy mekkora pénz gyűlt benne össze,ha a kormány is rá karja tenni a kezét.Azonban ez a pénz nem a kormány politikai céljait hivatott kiszolgálni ma, hanem a lakosság nyugdíját holnapután. Bizony,a fideszed jól halad az ország 2/3-ának leszegényesítése felé.Na,az lesz az igazi fideszes 2/3”
  • 55. pancser 2010. október 26. 14:06
    „47! ´Agent"Mi a megtévesztés? A z, hogy azt sulykolták az emberekbe, hogy a bolton csak nyerni lehet. Még állami támogatást is adtak a kezdetén. Azt nem mondták, hogy az értékpapírral való játék két esélyes. a családomból pontosan emiatt senki nem dőlt be, azonban a munkahelyi takarítónő igen, őt meg tudták győzni.szegény feje honnan is tudná mit csinál. Egyszerűen csak elhitte amit az úrnak őltözött emberek mondtak neki. Azt mondd meg, hogy maga az MSZP a közelmúltban miért adott lehetőséget visszatérésre az állami nyugdíjba az 52 év felettieknek?”
  • 54. LAZA 2010. október 26. 12:05
    „53.
    Veled is hú de nagyon egyet értek!
    Akkor én is a saját példámmal.Tiz évig fizettem a cégemmel egyetemben az őnkéntest.
    Aztán pont a nyúgdíjba vonulás előtti évben (a csodás portfólió kezelés eredménye?)valahogy kétszázezer forinttal megrövidült az egyéni számlámon lévő összeg.
    Igaz nem kellett volna kivennem ám mit csinál ilyenkor az egyszerű ember? Kérdez!
    A jó és biztos fízetéssel bíró kezelőktől.Mondjanak valamit!Menjek vagy maradjak?
    Akár a házmestertől.
    Oszt mondja valaki,hogy az ilyesmi nem fordulhat elő bármikor?
    Szerencsére az állami nyúgdíjelszámolásomban az első naptól az utolsóig az első forintól az utolsóig minden a törvények szerint benne volt.Napra készen lebontva!
    Akkor meg miről beszélünk?”
  • 53. AHA 2010. október 26. 11:34
    „Biztosítóban megbízni az öngyilkosság.15 évvel ezelőtt bedőltünk neki.Kötöttünk egy életbiztosítást.
    Jöttek a hangzatos ígérgetések milliókról,meg sok pénzről.Bár akkor sem nagyon hittem,de" legyen valami alapon" megkötöttük.Lejárt.Kemény 40 000 (!) hasznot (?) hozott.

    Egy sem tisztességes,és lesznek itt sírás-rivások ha arra kerül a sor,hogy nyugdíjas lesz az ügyfél.
    ..és nem a biztosító fog sírni.Mert ugye arra is gondolni kell,hogy nagyon sokan egyszerre fognak nyugdíjba vonulni.Addig amíg csak papírra kell írni a számokat nincs probléma,hisz nyugdíjas kora előtt ehhez nem nyúlhat senki.Addig azt írnak mondanak amit akarnak.”
  • 52. Juveboy86 2010. október 26. 11:24
    „:)”
  • 51. LAZA 2010. október 26. 11:05
    „Nekem semmi gondom azokkal akik hisznek bennük.Csak hát a szomorú tapasztalatom az,hogy ezek a "sikeres" pézgyüjtések és pénzkezelések végül is az egyszerű ügyfél számára mindig is balul végződnek.
    Az állampapírok még hagyján ám a különféle tőzsdei portfóliók, ezek valahogyan mindig az ügyfél számára tejelnek rosszul.
    Ám még egyszer mondom:Mindent bele azoknak akik bíznak bennük.Tegyék csak bele a saját pénzeiket aztán nézzék,hogy állami segítség nélkül,hogyan gyarapodik.”
  • 50. hajracsorna 2010. október 26. 11:00
    „40. miro!

    Az idézett cikk nem tényállítás, hanem körülmények leírása, illetve egy kevés kis vélemény. Ettől te még meg fogod ütni a bokád barátocskám, de azt hiszem már rád is fér az állandó fröcskölődések után.”
  • 49. Agent 2010. október 26. 10:55
    „48.
    "Valamelyik tévé csatornán hallottam,hogy a tizenkét éves fennállásuk alatt mindegy 180-200 milliárd forintot fordítottak a működési költségeikre a pénztárak.
    Oszt miből? Persze,hogy prüszkölnek amikor veszélybe kerülnek ezek a kiváltságok."

    Ha jól gazdálkodtak a pénzzel (szerintem igen), akkor nekem nyereséget termeltek, ezen kívül arra költenek amire akarnak, nem érdekel, mivel állampapír hozam fölött gyarapodik a megtakarításom. Most ugyanekkora pénzt fog elkölteni az állam, nekem elhiheted, a bürokrácia vízfejének megtartására, illetve a nyugdíjrések megfoltozására, akár többet is (csillió "rokkant" nyugdíjas, 40 éves nyugdíjas katonák, rendőrők, stb...)”
  • 48. LAZA 2010. október 26. 10:49
    „30.Szerintem pedig egyáltalán nem baj az ha itten is szépen kibeszélhetjük a dolgokat.
    44.
    Azt hiszem,hogy talán ez az első alkalom amikor minden szavaddal egyetértek.
    Valamelyik tévé csatornán hallottam,hogy a tizenkét éves fennállásuk alatt mindegy 180-200 milliárd forintot fordítottak a működési költségeikre a pénztárak.
    Oszt miből? Persze,hogy prüszkölnek amikor veszélybe kerülnek ezek a kiváltságok.
    Mint anno az egészségpénztárak megtorpedózása.
    Az mszp( mind az elmúlt hat év folyamán már sorozatosan)megint rossz lóra tett.Szili köztársasági elnőki jelőlése óta szinte csak rossz döntéseket hoznak.
    A legnagyobb:fleto hatalomban tartása az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után.(persze értem én....kellettek még a jól fizető zsíros állások a korrupciós lenyúlási lehetőségek,a zsákmányszerzés)
    Aztán az szdsz árnyéka:még mindig képtelenek kilépni mögüle.
    A permanens kiállás a bankok a multik és most a magánnyúgdíjpénztárak mellett ezek mind mind az szdsz örökségei.Nem beszélve a mellény és zászló valamint különböző öltözködési kifogásaik.”
  • 47. Agent 2010. október 26. 10:46
    „44.
    "illetva megtévesztéssel agitált rendszerből. Most tényleg tárgyilagosan dönthet mindenki a saját sorsáról."

    1. Milyen megtévesztés, világosan le van írva, hogy a tőzsdén választható portfólióval kezelik a pénzemet.
    2. Eddig is dönthetett, átjárható, hogy ki akar az államiba, ki a mnyp-hez tartozni.
    3. Most viszont eldöntöttek valamit - senki sem tudja pontosan mi lesz, hogyan lesz kivitelezve, de belengették már azt a kedves zsarolást, hogy "igen, megkapod a befizetéseidet 14 hónap múlva - HA átlépsz az államiba".
    4. Nekem minden évben plusszos volt a pénztáram, velük állok szerződésben, tehát úgy vélem jogosan érzem igazságtalannak, hogy a befizetéseimet a jövőben (14 hónap, vagy istentudja mennyi) a közös gyűjtőbe hajítják”
  • 46. Juveboy86 2010. október 26. 10:35
    „45. hozzászólás Primax 2010.10.26. 10:27

    teljesen igazad va!!!
    Én azt nem értem páran olyan okosak ilyenkor,oltják , szidják a másikat... én sose húztam egy párthoz sem, rühelltem a sok okost fórumon mikor szidják egymást feleslegesen, fent meg csak röhögnek és könnyen dobállóznak a "nép" pénzével, mikor a politikusok meg milliókkal "szórakoznak"...
    Itt egy jó ideig semmi sem változik meg. Könnyen röhög most az, akinek esetleg nincs ismerőse, rokona pl hogy kötelező volt magánnyugdíjpénztárba belépnie és most meg őket "sz..atják" 1 évig... De erre szokták mondani, majd az élet mindenkit megbüntet :) az <moderálva> vonnák meg a sok segélyt, meg a saját pénzükön faragnának... :) De hát egyszerűbb a dolgozó embert szivatni...”
  • 45. Primax 2010. október 26. 10:27
    „30. hozzászólás Stickers !
    Ne aggódj, találnak annak is helyet.
    Ötletesek ezek a narancsos fiúk...
    Aztán megmagyarázzák, hogy ez tulajdonképpen jó a "zembereknek".
    Nem fog itt - országunkban - gyökeresen megváltozni a helyzet, amíg ez a mai "elit" eszetlenkedik itt váltógazdaságban.
    Majd 15-20 év múlva - talán - lecsillapodnak a kedélyek, és megválasztott vezéreink valóban az ország érdekében tevékenykednek majd.
    Türelem.
    A "feljett nyugat" sem 20-25 év alatt jött létre, mindezeken ők is keresztülmentek. Igaz, hogy jó 100-150-200 éve...
    Mi még nagyon is az út elején vagyunk.
    Itt most ez a jelszó :
    " Lupus est homo homini. "
    És még egy jó ideig ez is lesz. Vadkapitalizmus van, annak is a balkáni változata.
    Mi meg itt öljük - és győzködjük - egymást a neten az elmebeteg politikusok miatt...
    Elég hülyék vagyunk.”
  • 44. pancser 2010. október 26. 10:22
    „43! Bárminek nevezheted, de lopásnak nem. Számomra a legdicséretesebb dolog amit csináltak. Kivették az embereket egy kötelező, illetva megtévesztéssel agitált rendszerből. Most tényleg tárgyilagosan dönthet mindenki a saját sorsáról. Gyomorforgató ahogy az MSZP a magyar államról beszél, pedig az ezer éve fenn áll. Ha az állam olyan mint ahogy az MSZP állítja akkor vezetést kell cserélni. Illetve már nem kell az emberek döntöttek és elküldték azokat akik lezüllesztették a rájuk bízott országot.”
  • 43. Agent 2010. október 26. 10:09
    „42, továbbra is, jobboldaliként mondom, hogy ez lenyúlás, akárki csinálja.”
  • 42. pancser 2010. október 26. 09:39
    „A Maszop kivonult. Nem is tudom mit keresenek ott ezek az országzüllesztők? A mi felszabadulásunk ezek bukása. Gonosz szellemként azért még kísértenek itt-ott! Remélem mindegyik maszopos tagja marad a magánnyugdíjpénztáraknak. Ott a helyük, örökölhető számlájukkal, a magas hozamoktól lesznek boldogok!”
  • 41. Dozer 2010. október 26. 09:38
    „Stickers, egy másik cikknél hosszasan taglaltad, hogy gazdasági területen dolgozol... meg nem is akár milyen pozícióban. (xDDD)
    Kérlek akkor legalább tájékozódj adatokról, számokról mielőtt bármit írnál.
    Amíg megkeresed mennyit kell fordítani a nyugdíjakra egy évben, addig legalább nem írogatsz hüleségeket...
    Kicsit segítek, a GDP 10%-a körül lesz az eredmény valahol. (és akkor nagyvonalú voltam)
    A nyugdíjjárulékokból nem lehet kifizetni, még ki kell egészíteni azt.
    Persze IMF hitelből ki lehet...
    Stickers ajánlom az államadósság alakulását ábrázoló függvényt.
    (És várom a függvény elemzését is ha már gazdasági szakember vagy)”
60 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Stohl balesete: megtörtént a vádemelés, decemberben tárgyalhatják

Súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntettével vádolja a Budakörnyéki Ügyészség Stohl Andrást. Tovább olvasom