Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdödött az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának utolsó ülése. A kormányfő szerint az elmúlt ötvenhat nap jelentősége, hogy megszületett egy új politikai közösség, a nemzeti centrum. Orbán: megszületett a nemzeti centrum Orbán Viktor szerint a kormány megalakulása óta eltelt ötvenhat nap jelentősége, hogy a józan ész Magyarországon is túllépett a XX. század ideológiai keretein, és megszületett egy új politikai közösség, a nemzeti centrum. A miniszterelnök az Országgyűlésben megerősítette: Magyarország az év végére teljesíti a 3,8 százalékos költségvetési hiányt. A kormányfő a parlamenti ülésszakot értékelve leszögezte: a nemzeti centrumnak köszönhetően az új Országgyűlés a cselekvés helyszíne lett, és nem egészen két hónap alatt többet végzett, jelentősebb változásokat hajtott végre, mint elődei nyolc év alatt.
Fidesz: ősszel terjessze be a kormány a második akciótervet! Második akcióterv beterjesztésére kérte az őszi hónapokban a kormányt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva.
A kormánypárti politikus azt kérte, hogy ez az akcióterv azokról szóljon, akik csalódtak az elmúlt években a politikában, a politikusokban, akik elveszítették a bizalmukat, akik alkalmazottak, akik polgárrá akarnak válni, akik a középosztályhoz akarnak tartozni, akiket nem csak megnyertek az elmúlt hónapokban, de fontos a bizalmuk megtartása egy új ország felépítése érdekében.
Kiemelte: a mostani kormánynak az a kötelessége, hogy mindenki kormánya legyen. A jövő ne csak azokról szóljon, akik április 11-én vagy 25-én a Fidesz-KDNP-re szavaztak - mondta.
MSZP: dilettantizmus, szegényellenes politika jellemzi a kormány ötvenhat napját Mesterházy Attila szerint dilettantizmus, szegényellenes politika, Magyarország lejáratása jellemzi a kormány elmúlt ötvenhat napját.
Az MSZP frakcióvezetője a miniszterelnök csütörtöki napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta: a kormányfő megszólalása "sámáni" magasságba emelkedett, "nem miniszterelnököt hallottunk, hanem egy igazi sámánt, akiből árad az energia, a nemzeti egység, a tudás és a gyógyítás szelleme".
Mesterházy Attila a miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint a választáson győztes erőknek több baloldali szavazójuk van, mint magának a szocialista pártnak, és a nemzeti centrumban a baloldali szavazók is ott vannak több száz ezren, úgy reagált: Orbán Viktor szavai azt jelentik, hogy Magyarországon több baloldali ember van, mint jobboldali.
Jobbik: rossz irányba halad a kormány A Jobbik szerint rossz irányba halad a kormány, ami megvalósul, az nem nemzeti együttműködés, hanem egyelőre "narancsszínű beszűkülés" - mondta Vona Gábor pártelnök.
Az ellenzéki politikus szerint a legemlékezetesebb részét az elmúlt 56 napnak a nemzetpolitikai törvénymódosítások jelentették, s ezért dicsérte a kormányt.
Ugyanakkor az Országgyűlés energiájának nagy részét az emésztette fel, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados kormánytöbbség hatalmi bázis szélesítését próbálták eladni, s az ellenzék megpróbálta ezt megakadályozni.
KDNP: a társadalmi igazságosságot érvényesíti a kormány A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a társadalmi igazságosságot próbálja érvényesíteni a kormány egy igazságtalan helyzetben.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: az ellenzék pártjai a kötelező bírálatot mondták el, és nem sokat értettek meg, vagy akartak megérteni abból, ami elhangzott. A bírálatokat érdekesnek tartotta, mint mondta, meg lehetett tudni többek között, hogy az egyik felszólaló számára van egy új fogalom, a józan ész, a másik pedig arra kérte a kormányt ne bántsák a hiénákat, mert megsértődnek, s abból baj lehet.
LMP: a sokféleség egységére lenne szükség
Schiffer András szerint ma Magyarországon a sokféleség egységére lenne szükség.
Az LMP frakcióvezetője kiemelte: a Fidesz és a KDNP a választási kampányban nem mondta azt, hogy egykulcsos személyi jövedelmi adót vezetnek be, és azt sem mondta, hogy az "erősebb kutya elvét" alkalmazzák az önkormányzati választások során.
A polgárok nem erre szavaztak - tette hozzá.
Orbán: a politikai elit ne viselkedjen úgy, mint "a riadt csirkék a hátsó udvarban" Orbán Viktor szerint nem lehet úgy a nemzet érdekeit érvényesíteni, hogy közben a magyar politikai elit az első hangos szóra úgy viselkedik, mint "a riadt csirkék a hátsó udvarban".
A miniszterelnök erről napirend előtti viszonválaszában, a szocialista frakcióvezető szavaira reagálva beszélt csütörtökön a parlamentben.
A kormányfő megjegyezte: olcsó és méltánytalan lenne az ellenzék vezetőivel szemben, ha úgy összegezné az elhangzottakat: "itt egy puskát cipelő pumáról van szó, akiről kiderült, hogy farkas, de legalább vegetáriánus, egyik feje piros, a másik meg narancssárga".
___________________________
A törvényhozás tempójáról, a börtönlelkészi szolgálatról, a népességfogyásról, és az európai együttműködésről is beszéltek a képviselők csütörtökön napirend előtt.
Schmitt Pál utoljára vezette az Országgyűlés ülését Schmitt Pál házelnök a napirend előtti felszólalások után, mielőtt átadta az ülés vezetését Lezsák Sándornak, köszönetet mondott az Országgyűlés tagjainak az együttműködésért, a közös munkáért.
Mint mondta, a parlamentet köztársasági elnökként legfontosabb partnerének tekinti majd.
Az LMP a törvényhozási rohamtempót kifogásolta Az új Országgyűlés 28 ülésnapon, több mint kétszáz órán át tárgyalta a kormánytöbbség indítványait - mutatott rá Szilágyi Péter (LMP) napirend előtt. A politikus hozzátette: az olykor pirkadatig tartó ülésekről a kormánypárti képviselők rendszeresen hiányoztak, és csak a szavazások alkalmával jelentek meg teljes létszámban. Szerinte ez azt mutatja, hogy a kormánypártok nem bírják a maguk által diktált törvényhozási rohamtempót.
Szilágyi Péter kifogásolta, hogy a kapkodás az egyes törvényjavaslatok és kormányhatározatok szövegében is tetten érhető.
A politikus arra is utalt, hogy Schiffer András - Orbán Viktor értelmezésével szemben - nem a háztartási alkalmazottakra használta a cseléd kifejezést.
Rétvári Bence, az igazságügyi és közigazgatási tárca államtitkára a felszólalásra reagálva azt mondta: az új Országgyűlés megalakulása óta a parlamentben minden a házszabály szerint zajlott, és nem próbáltak kétharmados törvényeket kormányrendelettel felülírni, mint megtörtént az előző ciklusban.
Hozzátette: valóban feszített volt a parlamenti tempó, és az lesz ősszel is, de köztudott, hogy mindig a választásokat követő ülésszakon a legtöbb a teendő.
Arra is kitért: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény lehetővé tette, hogy a munkájukat rosszul végző minisztériumi dolgozóktól megváljanak, így a Szilágyi Péter által említett bakit elkövető tisztviselő már nem a tárca alkalmazottja.
A börtönlelkészek jogállását tisztázná a KDNP
Firtl Mátyás (KDNP) a börtönlelkészek megbecsülésének fontosságáról beszélt napirend előtti felszólalásában. Emlékeztetett: az elmúlt évben lefokozták őket, megvonták tőlük főosztályvezetői besorolásukat.
A KDNP ezért javasolja: a kormány tisztázza az elítéltek társadalomba való beilleszkedését segítő börtönlelkészek státuszát, és bővítse ki velük a köztisztviselők körét.
Szászfalvi László egyházügyi államtitkár úgy reagált: a kormány az ősszel, az egyházakkal történő egyeztetés után az Országgyűlés elé terjeszti javaslatát, amely rendezi a börtönlelkészek jogállását és biztosítja megbecsülésüket.
A Jobbik a népességfogyásra hívta fel a figyelmet
A jobbikos Z. Kárpát Dániel rámutatott, Magyarország népessége 700 ezer fővel csökkent 1980 óta, s ez nagyrészt a politikusok felelőssége. Mint mondta, meg kell őrizni "a magyar nemzettest dominanciáját".
A képviselő "korunk pestisének" nevezte a népességfogyást, hozzátéve, hogy ez nemcsak Magyarországot sújtja; Londonban például - mint fogalmazott - rövidesen 50 százalék alá csökken "a fehér emberek" aránya.
Pártja javaslatai között a gyermekneveléshez szükséges árucikkek áfa-mentességét említette, és azt, hogy a tanyavilágban "egyforintos telkeket" adnának a 3-4 gyermeket vállaló fiatal pároknak.
Soltész Miklós szociális államtitkár azt mondta: visszautasítja, hogy a jobbikos képviselő sugallata szerint azoknak, akik nem ősmagyarok, "a születése már nem is számít".
Az államtitkár felhívta Z. Kárpát Dániel figyelmét arra, amíg a Jobbik 47 képviselőjének mindössze 54 gyermeke van, ezzel szemben a 36 kereszténydemokrata frakciótagnak összesen 83.
MSZP: a választások előtt Magyarország nemzetközi tekintélye rendben volt
Tóbiás József szerint a választások előtt Magyarország nemzetközi tekintélye rendben volt, és a forint is stabil volt. Az előző kormány tiszteletben tartotta az alkotmányt - tette hozzá.
Közölte: nem megfontolt törvénykezésre utal 56 nap alatt 56 törvényjavaslat és ötvenkilenc országgyűlési határozat. A szocialista képviselő úgy fogalmazott: reméli, hogy Orbán Viktor komolyan gondolta berlini kijelentését, miszerint a kétharmaddal óvatosan kell bánni.
Az MSZP reméli: Domokos Lászlóból lesz a legfüggetlenebb ÁSZ elnök, Stumpf István elfogulatlan alkotmánybíró lesz, Kövér László a parlamentális demokrácia szabályai szerint vezeti a Ház üléseit, és Schmitt Pál köztársasági elnökként képes lesz majd kitörni "a fölöttem csak a jó Isten és Orbán Viktor áll" szerepköréből - fogalmazott.
Rétvári Bence államtitkár úgy válaszolt: a Fidesz-KDNP kormány tiszteletben tartja az alkotmányt.
Közölte: ha a kormány olyan politikát vinne, mint a szocialista kormány vitt, akkor a bankadó helyett például a földgáz árának emelésére, a közalkalmazotti bérek csökkentésére, nyugdíjbefagyasztásra, valamint áfa-emelésre lenne szükség.
Fidesz: Magyarországnak érdeke egy stabil, közép-európai együttműködés
Szijjártó Péter arról beszélt: az első Orbán-kormány megbízható gazdaságpolitikával folyamatosan csökkentette az államadósságot és a munkanélküliséget.
Kifejtette: egy erős Európai Uniónak szüksége van egy erős Magyarországra. Elmondta, hogy Orbán Viktor szerdai berlini látogatásán kiderült, van közös törekvés a német és a magyar kormány között, ez pedig a költségvetési fegyelem betartására irányul. Hozzátette: Magyarországnak érdeke egy stabil, közép-európai együttműködés.
Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte: a kormány szövetségesi, regionális és nemzeti politikája összhangban áll egymással. Mint mondta, nem véletlen, hogy a magyar kormányfő első útja Lengyelországba vezetett.
________________________
Az Országgyűlés csütörtökön az új házelnök, illetve alkotmánybírók megválasztásával kezdte a várhatóan éjszakába nyúló döntéshozatali munkáját. Kövér László az Országgyűlés új elnöke Házelnökké választotta a parlament csütörtökön Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét.
A politikus a titkos szavazáson 304 igen és 50 nem szavazatot kapott. Kövér Lászlót augusztus 6-i hatállyal választotta házelnökké a parlament.
Az Országgyűlésnek azért kellett új házelnököt választania, mert a jelenlegi elnököt, Schmitt Pált június 29-én köztársasági elnökké választotta a parlament.
Alkotmánybíróvá választották Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt
Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés csütörtökön Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt. Mindkettejüket a Fidesz-frakció jelölte a posztra.
A titkos szavazáson Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 271 szavazatot kapott, míg Stumpf Istvánra, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterére 265-en voksoltak.
A szavazás eredményének kihirdetése után Bihari Mihály és Stumpf István esküt tett.
Az MSZP által jelölt Mészár Róza 37, a Jobbik által javasolt Zétényi Zsolt 46, az LMP által javasolt Tóth Mihály 7, Lehoczkyné Kollonay Csilla 21 és Bándi Gyula 16 szavazatot kapott. A KDNP jelöltje, Dienes-Oehm Egon visszalépett a választástól.
A kormány átvállalja a televíziók üzemben tartási díját A kormány augusztus 1-től átvállalja a televíziók üzemben tartási díjának 2010-re esedékes összegének megfizetését.
Az Országgyűlés 320 igen, 15 nem és 17 tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András, valamint a KDNP-s Rubovszky György által beterjesztett, a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslatot.
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy az indítvány sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
A fizetési kötelezettséget a vendéglátósok és más kereskedelmi vállalkozók részére 2007 közepén rótta ki a Gyurcsány-kormány.
Felülvizsgálják a történelmi dokumentumokkal összefüggő személyiségi jogokat
Határozatban kérte fel az Országgyűlés a kormányt, tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással.
Az Országgyűlés egyhangúlag, 353 igen szavazattal fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot.
Az előterjesztés apropóját az adta, hogy Biszku Béla és hozzátartozói nem járultak hozzá az egykori belügyminiszterről, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm levetítéséhez, így a Bűn és büntetlenség című alkotás díszbemutatója elmaradt.
Enyhébb elbírálásban részesülnek a kkv-k Enyhébb elbírálásban részesülnek a kis- és középvállalkozások (kkv), ha hatályba lép a szektorról, a kkv-k fejlődésének támogatásáról szóló 2004-ben hozott törvény az Országgyűlés által csütörtökön elfogadott módosítása.
A parlament 319 igen, 31 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Szatmáry Kristóf által benyújtott indítványt.
Eszerint például a kkv-k ellenőrzésekor a szakhatóság - kivéve az adó- és vámhatóság - az első esetben figyelmeztetést alkalmazhat, és nem szabhat ki bírságot. Ez a rendelkezés jövő év január 1-jén lép hatályba.
A Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP frakciója támogatta a javaslatot, az MSZP ellenezte.
Az Országgyűlés a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
Honvédhallgatók is részt vehetnek katasztrófavédelmi munkában
A szakminiszter egyedi döntése alapján kirendelhetők lesznek ezentúl katasztrófavédelmi feladatok ellátására a honvédség tényleges állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben részt vevő, ösztöndíjas hallgatók és a katonai szakképzésben részt vevő, tényleges állományú hallgatók.
Az Országgyűlés 351 igen szavazattal, 3 ellenében fogadta el fideszes és KDNP-s politikusok javaslatát a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvény módosításáról. Az előterjesztésre mindössze három szocialista politikus mondott nemet.
A Ház az indítvány sürgős kihirdetését kéri az államfőtől.
Megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet Megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet, feladatai más szervekhez kerülnek, illetve jövő év január 1-jéig átmeneti patikaalapítási moratóriumot vezet be az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása, amelyet csütörtökön fogadott el az Országgyűlés.
A parlament 307 igen szavazattal 47 ellenében fogadta el a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot. Az ellenzéki frakciók közül a Jobbik támogatta, az MSZP és az LMP ellenezte az indítványt.
Az indoklás szerint az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése - feladatainak más szervekhez történő átszervezésével - egyebek közt a bürokrácia csökkentésére irányul. Az elfogadott javaslat rendelkezik a 2011. január 1-jéig átmenetileg tartó gyógyszertár-létesítési moratóriumról is.
___________________________
A Nemzeti Földalapról szóló törvény, a közbeszerzési törvény, a szabálysértési törvény, valamint az Alkotmány módosításáról is döntött az Országgyűlés csütörtökön.
Aktív szereplővé válik az állam a magyar földpiacon Várhatóan már szeptember elsejétől ismét az agrárügyekért felelős vidékfejlesztési miniszter felügyeli a Nemzeti Földalap (NFA) működését, miután a parlament elfogadta a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, amelynek alapján az állam az eddiginél aktívabb szereplőjévé válik a magyar földpiacnak.
E törekvést szolgálja a hatályos földtörvény módosításával az, hogy az állam első helyen saját magát jelölte meg az elővásárlási és a földhaszonbérleti jog gyakorlójának. Így a törvény megfogalmazása szerint a tulajdonában lévő termőföldvagyonnal a magyar állam ésszerűen, és a maga által meghatározott birtokpolitikai céloknak megfelelően tud majd gazdálkodni. Azaz minden Magyarországon zajló földügyletbe aktív szereplőként léphet be, amennyiben érdekei megkívánják.
Az Országgyűlés 320 igen és 33 nem szavazattal fogadta el csütörtökön a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatot. Nemmel két fideszes képviselő (Braun Márton és Lezsák Sándor) és az MSZP-frakció szavazott.
Augusztustól jelentősen módosul a közbeszerzési törvény A fedezetkezelő helyett a fővállalkozó kifizetéseit szigorító szabályok, a teljesítési garancia korlátok közé szorítása, és új Közbeszerzések Tanácsa választása - egyebek mellett ezeket tartalmazza a közbeszerzési törvény módosítása, amelyet csütörtökön fogadott el a parlament.
Az Országgyűlés 307 igen szavazattal és 49 nem szavazattal fogadta el a javaslatot.
A módosításba Manninger Jenő (Fidesz) képviselő javaslatára került be az a változás, hogy a Közbeszerzések Tanácsát augusztus 16-ig újjá kell alakítani, és a tanács új elnököt, valamint alelnököt választ, ezzel a jelenlegi vezető tisztségviselők megbízása megszűnik.
A tanács létszáma a jelenlegi 19 tagról 10-re csökken.
Alkotmánymódosítás teszi lehetővé az állami szférában a különadót Különadó kiszabását teszi lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire a csütörtökön elfogadott alkotmánymódosítás, amely rendelkezik arról is, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el.
Az Országgyűlés 307 igen, 47 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és rendészeti miniszter által beterjesztett alkotmánymódosítást. Nemmel az MSZP- és az LMP-frakció szavazott.
Az alaptörvényben rögzítették: minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
Elzárással is büntethetők a kisebb értékű lopások, csalások, rongálások Elzárással is büntethetővé válnak azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik aki akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek.
Az Országgyűlés 261 igen és 46 nem szavazattal fogadta el a szabálysértési törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 262 igen és 46 nem szavazattal léptették hatályba. A jobbikos képviselők nem szavaztak, és felállva, tarkóra tett kézzel jelezték tiltakozásukat.
Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a javaslatot a gárdistákat sújtó rendelkezései miatt nem tudják elfogadni.
A módosítás egyebek között 30-ról 50 ezer forintra növelte az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak elzárását is szabálysértés miatt.
A törvény szerint elzárást is kaphat, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést, rongálást követ el. Ugyanilyen büntetést vezet be a jogszabály a magánlaksértésre, a valótlan bejelentésre, valamint a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételre vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruhájának viselésére.
Elfogadták a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot Elfogadta az Országgyűlés az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a többi között korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket, két ütemben különadó befizetésére kötelezi a pénzügyi szférát és megszünteti a devizaalapú jelzáloghitelezést.
A Ház 301 igen szavazattal, 12 nem ellenében, egy tartózkodással hozta meg a döntését. A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is megszavazta a javaslatot, az LMP képviselői nemmel voksoltak, a szocialista politikusok pedig nem nyomtak gombot.
A gazdasági és pénzügyi törvénycsomag bevezeti az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét; korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket és 98 százalékos adót ró ki a 2 millió forint feletti végkielégítésekre 2010 januárjától visszamenőleg.
A törvény július 1-től csökkenti a társasági adót; a pénzügyi szférát pedig szeptember 30-ig és december 10-ig, két ütemben különadó befizetésére kötelezi.
Orbán Viktor a javaslat záróvitájában azt mondta: a kormány a későbbiekben megfontolja az amerikai típusú bankadó bevezetésének lehetőségét.
Kiemelte: "most más típusú bankadónk van", amely idénre és a következő évre rögzített összeget ró a pénzügyi szférára, a 2012-es esztendőre pedig alkulehetőséget ad a szabályozás kivezetésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon három év múlva nem lesz bankadó; "az a kérdés, hogy milyen típusú bankadó lép a kétségkívül magas, agresszívnek minősíthető, a magyar gazdaság bajaihoz mért nagyságrendű jelenlegi helyébe" - mondta a kormányfő.
-10°C
Hozzászólok! 
