Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament

Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament, így változnak a monetáris tanács tagjainak és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felmentésére vonatkozó szabályok.
A pénteken a kormánypártok, az MSZP és az LMP támogatásával, 283 igen szavazattal, harminc jobbikos nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadott jogszabály szerint a jegybankelnök és a monetáristanács-tagok felmentésére irányuló javaslat csak magyar vagy az uniós bíróság - az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányában meghatározott feltételek fennállását megállapító - jogerős döntése után terjeszthető a köztársasági elnök, illetve - a tanácstagok esetében - az Országgyűlés elé.

A kihirdetését követő napon hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a legalább öt-, legfeljebb kilenctagú monetáris tanácsban a külső, a parlament által megválasztott tagok száma nem érheti el a belső tagok - azaz az elnök és az alelnökök - számának kétszeresét. Az új szabályok szerint a tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vesz részt a testület ülésein, miután az erről szóló paragrafusokat hatályon kívül helyezték.

Változik a monetáris tanács hatásköre is, így a testület állapítja meg ügyrendjét. A törvény szerint a tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, míg az operatív feladatok ellátása az MNB vezetésének feladata.

Kivették a törvényből azt a passzust, hogy a monetáris tanács dönt a jegybanki alelnökök hatásköréről és saját feladatainak kommunikációjáról, valamint végrehajtási feladatköre sem lesz.

A módosítás hatályon kívül helyezte az MNB-törvény azon paragrafusát is, amely szerint a monetáris tanács megszűnik az euró magyarországi bevezetése után.

Emellett a jegybanktörvény kiegészült a deviza- és aranytartalékra vonatkozó bizonyos adatok hozzáférhetőségét - pénzügyi és devizapolitikai érdekből - korlátozó rendelkezéssel. Így a tartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok az adat keletkezésétől számított legfeljebb tíz évig nem nyilvánosak. De a jegybankelnök ez idő alatt dönthet nyilvánosságra hozásukról.

A kormány - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjének tájékoztatása alapján - korábban azt közölte: a jegybanktörvény módosításának elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az IMF-fel és az Európai Unióval.

Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel úgy fogalmazott: a törvénymódosítás elfogadása után "bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.

Nem ez volt az első jegybanktörvény-módosítás a Ház előtt, a kormány az általa kezdeményezett előző változatot azonban június közepén visszavonta, és helyette újat nyújtott be. Erről a Magyar Nemzeti Bank úgy tájékoztatott: a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények minden olyan javaslatát, amelyek törvénybe iktatását a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabták.

Varga Mihály tárca nélküli miniszter szintén azt hangsúlyozta, hogy az indítvány átvezeti azokat a főbb változtatásokat az MNB-törvényen, amelyeket a kormány, a jegybank, az Európai Bizottság, az IMF és az EKB által működtetett szakértői csoport alakított ki.

A hiteltárgyalásokért felelős kormánytag azt is elmondta, hogy noha a monetáris tanács létszámának bővítésével és az új jegybankalelnök kinevezésével kapcsolatos rendelkezéseket a változtatás nem érinti, de Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, valamint Mario Draghinak, az EKB vezetőjének, arról tájékoztatva őket, hogy a jelenlegi MNB-vezetés mandátumának lejártáig nem jelölnek, illetve neveznek ki további tanácstagokat és jegybanki vezetőket.

Olvasóink írták

  • 1. ISU 2012. július 07. 01:29
    „A kormány egy olyan javaslatot adatott be egy hete a költségvetési bizottsággal, amely olyan eszközt adóztatna, amely öt éve nem létezik. Abban azt írták elő, hogy a jegybanki kéthetes betét elhelyezése után adót kell fizetnie a Magyar Nemzeti Banknak. Ez azonban 2007 óta nincsen, helyette kéthetes kötvény van.
    A Matolcsy által ma benyújtott, zárószavazás előtti dokumentum már kéthetes kötvényre cseréli a kéthetes betétet. Ezt pedig azzal indokolja, hogy "a jogalkalmazást segítő pontosításra" van szükség.
    Szerintem a kuszaszeműnek is segítő pontosításra volna szüksége, de minél előbb.Szélnek kellene ereszteni !!!
    Talán akkor a Varga Mihálynak nem lennének az IMF tárgyaláson hőhullámai.
    Ilyen pancserre nincsen szüksége az országnak, menjen melegebb éghajlatra a viktátorral egyetemben, mivel tetemes károkat okoznak, amit szintén a zemberekkel fizettenek meg !!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán a rádióban: bármikor beeshetnek az IMF képviselői

A miniszterelnök péntek reggel elmondta: a kormány nem vesz részt a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése körül kialakult vitában. Tovább olvasom