Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Eladósodunk, és ez jó?

2006-ban 583 milliárd euróra nőttek a közép- és kelet-európai háztartások pénzügyi megtakarításai.
2006-ban tovább növekedtek a közép- és kelet-európai háztartások pénzügyi megtakarításai, melyek immár harmadik éve mutatnak két számjegyű növekedést és értékük elérte az 583 milliárd eurót és a GDP 57 százalékát. Ez a javulás a közép- és kelet-európai gazdaságok stabil teljesítményének, a jövedelmek dinamikus növekedésének és a nyugdíjrendszerekbe befizetett járulékok folyamatos akkumulálódásának köszönhető.

Jelenleg a közép- és kelet-európai régióban található a globális megtakarítások hozzávetőlegesen 1 százaléka, melynek értéke 2006-ban a várakozások szerint elérte a 81 trillió eurót, derül ki egy, az Unicredit-csoport által elvégzett felmérésből.

180 milliárd euró: eladósodó háztartások

A pénzügyi vagyon bővülését a közép- és kelet-európai térségben mindenütt a háztartások ugrásszerű eladósodása kísérte. A bankok hitelezési tevékenysége 2006-ban is dinamikusan nőtt, a háztartások tartozása pedig 33 százalékkal duzzadt tovább és csaknem elérte a 180 milliárd eurót. A GDP-hez viszonyítva azonban a közép- és kelet-európai régió háztartásainak eladósodása továbbra is viszonylag alacsonynak mondható: 2006-ban a háztartások tartozásai a GDP arányában 17 százalékos szintet értek el az eurózóna 54 százalékos szintjével szemben. „Ez azt mutatja, hogy a gyors konvergenciafolyamat ellenére a közép- és kelet-európai régió további növekedési lehetőségeket rejt magában" – mondta el Erich Hampel, az Unicredit-csoport közép- és kelet-európai divíziójának vezetője, egyben a Bank Austria Creditanstalt vezérigazgatója az elemzés kapcsán.

Ingatlanvásárlás a sláger

A háztartások egyre több pénzt fordítanak ingatlanvásárlásra és jelentős kereslet mutatkozik a jelzáloghitelből finanszírozott otthonteremtés iránt. Valójában a háztartások továbbra is takarékoskodnak, azonban a megtakarításaik fokozatosan eltolódnak az ingatlanpiac irányába. A közép- és kelet-európai térség háztartásai az új és magasabb életszínvonalhoz igazítják fogyasztási szokásaikat, miközben egyre több pénzt fordítanak otthonaikra. A régió fogyasztását a gyorsan növekvő jövedelmek mellett a hitelpiachoz való könnyebb hozzáférés jellemzi, amit a lakóingatlanok árának gyors növekedéséből származó vagyonváltozás is elősegít.

Mit vesznek a magyarok?

A magyar és a cseh háztartások esetében a GDP-hez viszonyított nettó pénzügyi megtakarítások csökkenő trendjéhez a korrigált megtakarítások emelkedő trendje társul, jelezve, hogy az otthonteremtés iránti erős igény továbbra is a vagyontárgyak vásárlása javára billenti el a mérleget a pénzügyi megtakarításokkal szemben.

Míg a készpénzállomány nagysága már egy ideje csaknem változatlan, a hagyományos bankbetétekben lévő megtakarítások egyre inkább háttérbe szorultak, az összes megtakarítás mindössze 51 százalékát teszik ki. A visszaesés különösen a fejlettebb pénzügyi piacokkal rendelkező országokban (például Lengyelországban, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban) szembeötlő, míg a bankbetétek továbbra is jelentős szerepet töltenek be Romániában, Törökországban, Horvátországban és Bulgáriában.

Mit hozott a kamatadó?

Magyarországon a háztartások portfóliójának szerkezetében a kamat- és tőkejövedelmeket terhelő adó bevezetésének hatására az átrendeződés markánsabbá vált. A készpénz- és betétállomány (forint és deviza) jelentősége folyamatosan mérséklődik, miközben nő a kereslet a nyugdíjalapok, valamint az egyéb, nyílt végű (ingatlan és pénzpiaci) alapok iránt, amit tovább erősítettek a hazai bankok kínálatában megjelent, tőkebefektetéssel kombinált betéti konstrukciók. Ennek hatására a magyar háztartások megtakarítási portfóliójának szerkezete tovább közelít a nyugat-európai országokéhoz.

Beindulhat a jelzálogpiac

Továbbra is a jelzáloghitelekben rejlik a legnagyobb lehetőség. Az euróövezet folyamataival összhangban a hitelpiac közelmúltbeli fellendülésének fő mozgatórugója még mindig a jelzálog-hitelezés (amely az összes forráson belüli súlyát tekintve maga mögé utasítja a fogyasztási hiteleket).

Összességében nézve viszont a jelzáloghitelek a közép- és kelet-európai térségben mindössze a GDP 7 százalékát teszik ki, ami jóval elmarad az euróövezet 38 százalékos szintjétől. Erich Hampel értékelése szerint e számok alapján hosszú távon óriási növekedési potenciállal számolhatunk a jelzáloghitel-piacon. A nemzetközi bankok, köztük az Unicredit-csoport, jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a területen, készek arra, hogy szaktudásukat a közép- és kelet-európai országok rendelkezésére bocsássák, és a legkorszerűbb termékeket tegyék elérhetővé számukra.

Miben adósodnak el a magyarok?

A magyar lakosság eladósodásában a hosszú lejáratú devizakölcsönök (főleg svájcifrank-alapú lakás- és gépjárműhitelek), valamint a fogyasztási hitelek játszották a fő szerepet. Ez utóbbiak további növekedését az is valószínűsíti, hogy a háztartások a megszorító intézkedések hatásainak kompenzálása, az elért életszínvonal őrzése érdekében fokozzák a keresletet a fogyasztási célú háztartási és jelzáloghitelek iránt és visszafogják megtakarítási hajlandóságukat.

Fényes gazdasági kilátások

A kedvező gazdasági kilátások továbbra is elősegítik a háztartások pénzügyi megtakarításainak gyarapodását a régióban. A közép- és kelet-európai háztartások javuló pénzügyi helyzete tovább növeli a megtakarítási ráta GDP-hez viszonyított arányát, ami 2009-re várhatóan eléri a 61 százalékot (2006: 57 százalék). Különösen erős (évi 20–25 százalékos) növekedés várható a gyorsan fejlődő országok, például Oroszország, Szerbia, Románia és Bosznia-Hercegovina háztartá-
sainak felhalmozásában. A jövedelmek fenntartható növekedését a háztartások eladósodásának még gyorsabb expanziója kíséri majd, amit
A jelzáloghitelek 2000 és 2006 között átlagosan 44 százalékos növekedést értek el, amit egyaránt ösztönöztek a keresleti és a kínálati tényezők.
a tartós fogyasztási cikkek iránti növekvő kereslet, a még messze nem telített lakáspiac és a pénzügyi szektoron belüli kiélezett verseny táplál. E tényezők alapján az Unicredit-csoport Közép- és Kelet-Európával foglalkozó közgazdászai a 2007 és 2009 közötti időszakra a közép- és kelet-európai háztartások kötelezettségeinek átlagosan évi 19 százalékos növekedésével számolnak, ami 2009-re eléri a GDP 22 százalékát A legnagyobb lehetőségek a jelzáloghitelekben rejlenek, melyek a várakozások szerint évente 22 százalékos növekedést érnek el és a háztartások növekvő eladósodásának legfontosabb összetevői az egész régióban. „A háztartások befektetéseit továbbra is elsődlegesen a lakásberuházások motiválják. A jelzáloghitelek piacának gyors fejlődését figyelembe véve a háztartások megtakarításainak jelentős része továbbra is az ingatlanpiac felé irányul" – fogalmaz Debora Revoltella, az Unicredit-csoport közép- és kelet-európai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza.

Tudta ön?

Az Unicredit-csoport a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó öt vezető európai csoport egyike, tőkepiaci értéke meghaladja a 70 milliárd eurót; 7200 fiókban 142.000 munkatárssal 35 millió ügyfelet szolgál ki Európa 20 országában. A csoport mérlegfőösszege 823 milliárd euró (2006. december 31.). A közép- és kelet-európai régióban az Unicredit-csoport működteti a legnagyobb bankfiókhálózatot: 17 országban 65.000 munkatársa 24 millió ügyfél számára nyújt pénzügyi szolgáltatásokat. A csoport 114 milliárd eurós közép- és kelet-európai mérlegfőösszege mintegy kétszerese a sorban őt követő versenytársáénak.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A 23. héten sem volt telitalálat a hatos lottón

A 23. héten sem volt telitalálat a hatos lottón, így a jövő héten megnyerhető összeg 330 millió… Tovább olvasom