Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Egységes arculat szükséges

Kisalföld: – Mindezek után felvetődik a kérdés: merre tovább, soproni idegenforgalom?

Almássy László: – Ne az íróasztaloknak gyártsunk idegenforgalmi koncepciókat, sokkal inkább gyakorlatias szempontokat érvényesítve, programokkal, színvonalas rendezvényekkel tegyük vonzóvá városunkat. Sopront egységesen kellene eladni, s ez megmutatja a követendő irányt is: az „Erőt adó régió” szlogennek megfelelően, gyűjtsük össze és rendszerezzük lehetőségeinket, így körvonalazhatnánk tennivalóinkat, esélyeinket az idegenforgalom területén. Mindenesetre az elgondolkodtató, hogy nincs csak beutaztatással foglalkozó utazási iroda Sopronban.
Tama István: – A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nyugat-dunántúli turisztikai stratégiai terv szerint Sopronra az egészség-, az öko- és a kultúrturizmus lesz a jellemző. Adottságaink kiválóak, összehangolt munkára van szükség, hogy hatékonyan éljünk lehetőségeinkkel.
Horváth Vilmos: – A konferenciaturizmussal kapcsolatban elengedhetetlen, hogy Sopronra jellemző színes programokkal egészítsék ki a szervezők a tudományos rendezvényeket. A lényeg, hogy minél több időt töltsenek el nálunk, és minél színvonalasabb szolgáltatásokat vegyenek igénybe a hozzánk érkező vendégek. Persze ez nemcsak a konferenciaturizmusra érvényes. Sopron természeti adottságai, klimatikus viszonyai – a sok zöld, a jó levegő, erdei sétautak és így tovább – valóban predesztinálják a várost az egészségturizmus kibontakoztatására. A műtéti utókezelések, továbbá széles körű rekreáció mellett az idősebb, azaz a tehetősebb korosztályok speciális üdülő- és pihenőhelyévé is válhatna az egészségügyi intézmények egy része, beleértve Balfot is. A város építészeti értékei, kulturális hagyományai szintén kecsegtető elemek lehetnek a helyi idegenforgalom növelésében, csak épp el kellene dönteni azt, hogy igenis varázsoljuk élővé a belvárost.

Pezsgő belvárost!

Horváth Vilmos: – Ki kellene alakítani olyan funkciót, ahol a helybéliek és a hozzánk látogatók is jól érzik magukat a történelmi falak között. Ennek megvalósulását megnehezíti a vegyes tulajdonú belvárosi ingatlanok sora. Pedig éttermek, teraszok, azaz nyüzsgő élet kell Sopron különleges atmoszférával rendelkező középkori tereire, utcáira. Ezen túlmenően sok kisebb-nagyobb program mellett minden évben egy nagy volumenű, reprezentatív, nem középszerű eseménnyel kellene kirukkolnunk, hogy Sopron neve mindig összeköthetővé váljon valami különlegessel. Egyszerűen érthetetlennek tartom, hogy az ünnepi hetek rendezvénye július derekán véget ér, pedig Sopronban a vendégéjszakák száma az azt követő időszakban a legnagyobb.
Taschner Tamás: – A 2004-ben jóváhagyott stratégia szerint a zene- és a zöldturizmus vonatkozásában óriási lehetőségek adódnak Sopron előtt. Az évekkel ezelőtt útjára indított Liszt-fesztivállal

Európa-szerte hirdetjük, Sopron kultúrtörténetileg Liszt-város, a zenei rendezvényre pedig a világ minden tájáról érkeznek érdeklődők. A zöldturizmus, a natúrparkok területén is kedvező fejleményekről lehet beszámolni: faültetések történtek, sokasodnak az erdei kilátók, más létesítmények, sőt, a tervek szerint élménypark is csábítja majd a zöldbe a helyieket és a turistákat. A jól behatárolható vendégkört vonzó Fertő-táj világörökség mindehhez kiválóan társítható programot képez, csakúgy a soproni kékfrankos is.

Szakmai összefogás kell

Kisalföld: – A város idegenforgalma sikerének érdekében mi a konkrét teendő?
Taschner Tamás: – Közigazgatási szinten a városnak egy átfogó szemlélettel megáldott idegenforgalmi „karmesterre” lenne szüksége, aki a termékfejlesztésekért, Sopron „eladhatóságáért” felelne. Másrészt minden ezermérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik: merjünk végigmenni azon az úton, amelyet legjobb tudásunk alapján, közösen határozunk el. Sok reményt fűzünk ahhoz a tanulmányhoz is, amelyből kiderül, milyen a városunkba érkező vendégkör összetétele. Ez is hozzásegíthet bennünket a jövő eredményesebb építéséhez.
Horváth Vilmos: – A helyi idegenforgalmi adózás szabályait az élethez kellene igazítani. A „konferenciaturisták” például egyetlen idegenforgalmi adófillért sem hoznak a konyhára, miközben ők lakják a város legdrágább szállodáit. Az adóbevétel visszaforgatása is a munkahelyteremtő turisztikai fejlesztések egyik lépcsőjét képezné. A testvérvárosi kapcsolatokból sincs haszna a turizmusnak, e területen kezdeményezésekkel lehetne előrukkolni. A kispénzű turistát is meg kellene becsülni: több olyan szálláshelyre lenne szükség, amely az ifjúsági turizmust szolgálná. Az pedig nagyon sajnálatos, hogy a soproni kempingek bezárásáról hallani.

Idegenforgalmi adó

Tama István: – Két dolog fontos e témában: a reménybeli vendégnek legyen pénze, a település pedig jól megközelíthető. 2006 a turizmusban is a felkészülés éve: jövőre komoly pályázati pénzekre lehet projekteket benyújtani. Összegezve: turisztikai szempontból jó fejlődési irányt vett Sopron, mert a civil szektort is mozgósítja, gondoljunk csak a bormarketingre. Ugyanakkor az elő- és utószezon kiteljesítése érdekében még sok feladat áll előttünk.
Almássy László: – A szakmai összefogást tekintem a leglényegesebbnek, s hogy a megosztottságon a turizmus szereplői – az eltérő érdekek ellenére – mielőbb felülemelkedjenek. Az idegenforgalmi adózás helyi gyakorlata valóban reformra szorul, hiszen a hozzánk látogatók fele a különböző kedvezmények okán nem fizet adót. Ugyanakkor az is igaz, hogy az adóellenőrzés rendszerét is működőképessé kellene tenni. Felvetődik egy új rendezvényközpont létrehozásának a gondolata is, amely révén új típusú és nagyszabású kezdeményezéseknek adhatnánk otthont.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A test harmonikus fejlesztése

Kerékpárral érkezik találkozónkra Gazdagh Magdolna. A szegedi gyógytestnevelő állandóan mozgásban… Tovább olvasom