Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Egyre több ember csalódott a rendszerváltásban

2003-hoz viszonyítva nőtt azoknak az aránya, akik a politikai-gazdasági rendszerváltáshoz fűzött reményeiket nem látták beteljesülni. Az emberek 67 százaléka fél a gazdasági recessziótól, 47 százaléka pedig a politikai szélsőségek elszaporodásától tart.
Negyvenegy százalékot ér el azoknak az aránya, akik inkább csalódtak a rendszerváltásban; ez az eredmény hat százalékponttal kevesebb, mint 2003-ban - olvasható a GfK Hungária Piackutató Intézet friss felmérésében. Négy év alatt 14-ről 26 százalékra nőtt azok hányada, akik nagyon csalódtak a rendszerváltásban és érzésük szerint semmi sem teljesült elvárásaik közül, tíz százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy eleve nem vártak semmi jót a rendszerváltástól, és feltevéseik be is igazolódtak - mutat rá a kutatás.

Az eredmények szerint 2003-ban még minden negyedik, idén minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy a rendszerváltás nagyjából beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és változatlanul egy százalék körül alakul azoknak az aránya, akiknek elvárásait alapvetően felülmúlta a valóság. Nőtt a bizonytalanság a minket körülvevő világgal szemben is: a korábban mért 53 százalékhoz viszonyítva idén már 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy az emberek nem értik a körülöttük lévő világot - világít rá a GfK.

Az adatok szerint a megkérdezettek 80 százaléka érvel inkább a fogyasztás visszafogása mellett abból kiindulva, hogy sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Ezzel szemben 20 százalék hedonista elveket vall, miszerint érdemesebb a mának élni és azoknak van igaza, akik mindig többet és többet fogyasztanak. A válaszadók 64 százaléka véli úgy, "nagy baj az, hogy eltűntek a régi erkölcsök", ugyanakkor öt százalékkal csökkent azoknak az aránya 2003 óta, akik szerint "nem baj, ha új erkölcsök és új szokások alakulnak ki".

A GfK kutatói a lakosság különböző félelmeit vizsgálva arra következtettek, hogy csökkentek az egyén saját magánéletével kapcsolatos félelmei: 2003-hoz viszonyítva kevesebben tartanak az olyan személyes problémáktól, mint a magány, az egyedüllét, valamint a munkahely elvesztése. Ugyanakkor a gazdasági és politikai élet aggasztja a közvéleményt: 67 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a rossz gazdasági helyzettől és a recessziótól félnek, míg 42-ről 47 százalékra emelkedett azoknak a hányada, akik a politikai szélsőségesek elszaporodásától tartanak. A külföldiek nagyszámú megjelenésétől a megkérdezettek 44 százaléka fél - írja a piackutató.

Olvasóink írták

  • 1. http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-159354 2007. november 04. 19:31
    „Wittner: Valódi rendszerváltásra van szükség
    2007. november 4., vasárnap 17:38, InfoRádió / MTI

    Wittner Mária 1956-os halálra ítélt, fideszes országgyűlési képviselő szerint valódi rendszerváltásra van szükség azért, hogy minden magyar állampolgár egyenlő jogokkal élhessen egy népuralmi, népképviseleti rendszerben.

    A politikus vasárnap a budapesti Kossuth téren beszélt erről A megtorlás napja - a megtorlás éve: 2007 címmel rendezett, ´56-os és más civil szervezeteket magában foglaló Élő 1956 Tömörülés által szervezett megemlékezésen, a "lyukas zászló" alatti 1956-os emlékműnél.

    A fideszes képviselő szerint ma nem pártvezérek, hanem KISZ-vezérek vannak hatalmon. Megemlítette Amerika felelősségét is, egyrészt amiért 1956-ban "elküldte a táviratot a nagy testvérnek, hogy Magyarországhoz nem fűződik semmilyen érdeke", másfelől mert, a mai KISZ-vezérek őt szolgálják, "néha átkacsintva a nagy testvérre".

    Székelyhidi Ágoston író, a Kárpát-medencei 1956-os Emlékbizottság vezetője az Élő 1956 Tömörülés nevében törvénymódosítást szorgalmazott azért, hogy közvádas eljárással büntessék az 1956-os forradalom tagadását, illetve a leverésében és az azt követő megtorlásokban a kommunista vezetés felelősségét.

    Horváth Attila egyetemi docens, jogtörténész, a Civil Jogász Bizottság tagja az 1956-ot követő megtorlásokról elmondta, hogy több embert végeztek ki és börtönöztek be mint az 1849 illetve az 1919 utáni megtorlásokban és az 1945 utáni népbírósági perekben együttvéve.

    Vanek Béla, az 1956-os Alapítvány elnöke 1848-49 és 1956 között vont párhuzamot, kiemelve, közös vonásuk, hogy az orosz, majd a szovjet hadsereg verte le a forradalom utáni szabadságharcot.

    A rendezvény végén mintegy száz árpádsávos és nemzetiszínű zászló lobogtató emlékező átvonult a Szabadság térre, ahol a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 demonstrációja kezdődött.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jól szolgált a rendőrség az ünnepen?

Tovább olvasom