Kisalföld logö

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 21°C

Egyházi iskolák és ˝kényszerhittérítés˝

Csöbör Katalin "egyenesen abszurdnak" tartotta azon szocialista javaslatot, hogy az államnak kötelessége legyen minden iskolával rendelkező településen biztosítania egy világnézetileg semleges intézményt is.
1. rész
Az információszabadságról szóló törvényjavaslat, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

MSZP: statisztikai adatokat csak statisztikákhoz lehessen felhasználni
Az információszabadságról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Lamperth Mónika (MSZP) frakciótársa, Steiner Pál módosító javaslata mellett érvelve azt kezdeményezte, hogy statisztikai célra átvett adatokat kizárólag statisztikai célra lehessen felhasználni. Mint mondta, az előterjesztésiben "kiskaput" jelent az a kitétel, hogy a törvény ettől eltérően is rendelkezhet.

Az LMP adatkezelési aggályokat fogalmazott meg
Schiffer András (LM) azt bírálta, hogy az előterjesztés szerint az adatkezelő a már megszerzett információkat bizonyos esetekben azt követően is kezelheti, ha az érintett az ahhoz adatkezeléshez adott hozzájárulását visszavonta. Mint mondta, ez különösen a nem állami szervezetek, cégek esetében aggályos.
A politikus azt is bírálta, hogy az adatkezelőnek meg sem kell kísérelnie megszerezni az érintett hozzájárulását akkor, ha ez lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár.
A képviselő ugyancsak bírálta, hogy a jogszabály lehetőséget adna személyiségprofil kialakítására.

Répássy Róbert: uniós irányelveket vett át az ország
Répássy Róbert államtitkár a statisztikai célra begyűjtött adatok nem kizárólag statisztikai célra történő felhasználása mellett érvelve a többi között a levéltári felhasználást említette. Hozzátette: az adatkezelőnek kell bizonyítania azt, ha egy hozzájárulás megszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár.
Mint mondta, a kifogásolt jogszabályrészek az uniós irányelvek átültetését jelentik, amelyeket a jogalkotó "a lehető legfinomabb eszközökkel" ültette át.

MSZP: kevés szó a lelkiismereti és vallásszabadságról
A vallásszabadság jogáról és az egyházakról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Nyakó István (MSZP) azt kifogásolta, hogy az előterjesztés jelentős része az egyházakról szól, és csak kevés paragrafus érinti a lelkiismereti és vallásszabadság kérdéseit.
Rámutatott arra is, hogy az alaptörvény nem utalja sarkalatos törvény hatáskörébe a vallásszabadság kérdését.
Konkrét példaként a keceli iskola egyházi kézbe adását hozva, azt mondta, ez nem más, mint XXI. századi kényszerhittérítés.

Fidesz: az állam világnézeti semlegessége nem jelent társadalmi közömbösséget
A fideszes Csöbör Katalin azt emelte ki, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent társadalmi közömbösséget. Az állam és egyház szétválasztását nem szabad az egyház és társadalom szétválasztásával összekeverni - hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hozzátéve: az egyházak társadalomban betöltött szolgáló szerepe nélkülözhetetlen.
Az iskolák egyházaknak történő átadása kapcsán azon szocialista javaslatot, hogy az államnak kötelessége legyen minden iskolával rendelkező településen biztosítania egy világnézetileg semleges intézményt is, "egyenesen abszurdnak" tartotta.
Frakciótársa, Kővári János arról a szocialista felvetésről, hogy a népszámlálás során ne kelljen megnyilatkozni arról, ki milyen vallású, azt mondta: gyakorlati oka van a kérdésnek, az egyházfinanszírozáshoz és egyéb feladatokhoz szükségesek ezek az adatok. A politikus fontosnak tartaná, hogy a közpénzek felhasználásáról az egyházaknak is el kelljen számolniuk a megfelelő hatóságok felé. Ilyen irányú módosítást meg is fogalmazott.

Jobbik: bővüljön a vallási tevékenységek sora
Mirkóczki Ádám jobbikos kéviselő a vallási tevékenységet kibővítő javaslatuk mellett érvelt. Azt gondolják, hogy minden vallás célja az emberi élet "üdvözítése", ezért szeretnék pontosítani a javaslatban szereplő megfogalmazást - mondta.

KDNP: ne legyen kettős mérce!
Lanczendorfer Erzsébet, azt kérte a szocialista politikusoktól, hogy ne legyen kettős mérce. Azokért nem aggódnak, ahol csak önkormányzati iskola van, és a szülők egyházi nevelést szeretnének gyermeküknek? - kérdezte. A "kényszerhittérítés" kapcsán azt mondta, a kereszténydemokraták azt vallják, a hit csak önkéntes lehet. Hozzátette: az, ha egyházi iskolába járnak a gyerekek, nem válik kárukra.
Nyakó István válaszul azt mondta, a világnézetileg semleges oktatásba beletartozik, hogy aki szeretné a hittan oktatást igénybe venni, az vehesse igénybe. Ez a lehetőség ma mindenkinek adott - jegyezte meg. Az szabadság, hogy a pedagógusoknak kötelezően el kell járniuk a templomba? - kérdezte, és azt mondta, tele van önellentmondással, és feszültségeket gerjeszt a javaslat.


2. rész
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása után a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló indítványhoz érkezett módosító javaslatokat tárgyalta meg a parlament kedden.

MSZP: uniós jogelvet sért a pedagógusok türelmi idő nélküli elbocsátása
Lendvai Ildikó (MSZP) megjegyezte, hogy az egyházi törvény javaslata nem tesz különbséget az egyházak által alapított és az egyházak által az önkormányzatoktól átvett intézmények között. Bajnak nevezte, hogy az egyházak által átvett iskolákból a pedagógusok türelmi idő nélkül elbocsáthatók lennének, ami véleménye szerint sérti az Európai Unió egyik jogelvét.

Jobbik: ne bíróság döntsön az egyházakról!
A jobbikos Mirkóczki Ádám elmondta: azt szeretnék, ha a bíróság helyett a létrehozandó Magyar Vallásügyi Tanácsadó Testület döntene az egyházi szervezetek bejegyzéséről. A tervezett testületbe az ellenzéki párt elképzelése szerint a bevett és elismert egyházak, valamint a parlamenti pártok mellett a Magyar Tudományos Akadémia delegálhatna tagot.
Az ugyancsak jobbikos Szávay István módosító javaslataik közül kiemelte azt, amely rögzíti, hogy az egyházak nemcsak az ország, hanem a nemzet életében is fontos szerepet töltenek be. Hangsúlyozta, ehhez hasonlóan az előterjesztő támogatja azt az indítványukat is, amely kimondja: Magyarország elismeri és támogatja a külhoni magyar közösségek életében meghatározó szerepet játszó egyházak és vallási közösségek tevékenységét.
Egy további módosító javaslatukat ismertetve elmondta: indítványozzák, hogy ne csak a közoktatási, hanem az állami fenntartású felsőoktatási intézmények is kötelesek legyenek az igény szerinti hitoktatáshoz szükséges dologi feltételeket biztosítani.

Fidesz: a népszámláláskor nem kötelező a vallásról nyilatkozni
A fideszes Hoppál Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi népszámlálás során csak nem azonosítható módon kérhető adat a vallási hovatartozásról, mert az adatgyűjtés anonim és nem kötelező. A politikus a statisztikaalkotás szempontjából fontosnak nevezte az adatok összegzését.
Szégyennek nevezte, hogy a szocialista Nyakó István korábban "XXI. századi kényszerhittérítésről" beszélt, noha Magyarországon csak tizedannyi egyházi iskola működik, mint a második világháborút megelőzően.

MSZP: szüntessék meg a kategorizálást!
A szocialista Nyakó István azt kérte, hogy a törvényjavaslatból vezessék ki az egyházak kategorizálását és töröljék a mellékleteket. Szavai szerint a kormánypártok, mivel feltámasztják a bevett és elismert egyházak intézményét, "116 évet lépnek vissza az időben", és "elfogadhatatlan, tartalmi alapú hierarchiát" állapítanak meg az egyes egyházak és felekezetek között.
Véleménye szerint ez sérti az egyházak állam előtti egyenlőségének elvét, illetve állampolgárokat különböztet meg annak alapján, hogy ki melyik egyháznak a tagja.
Ezt követően az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta.

MSZP: katonáknak nincs keresnivalójuk a Parlamentben
A szocialista Vadai Ágnes a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat részletes vitájában azt kezdeményezte: ne a honvédség végezze a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzését és védelmét. Ezt azzal indokolta, hogy a hasonló rendészeti feladatokat a Köztársasági Őrezred megfelelően ellátta, katonáknak, különösen fegyveres katonáknak pedig nincs keresnivalója a Parlamentben.
Az MSZP emellett javasolja: az előterjesztésben meghatározott feladatok közül töröljék azt a pontot is, amely szerint a honvédség közreműködik az állami közfoglalkoztatás teendőinek végrehajtásában. Vadai Ágnes szerint ez nem a honvédség feladata.
A fideszes Mátrai Márta felszólalásában tudatta: a kormánypártok nem támogatják az említett indítványokat, ahogy azt a szocialista javaslatot sem, hogy a törvény rögzítse: a védelmi költségvetés nem lehet kevesebb a tervezett bruttó hazai termék 1,1 százalékánál. Utóbbival kapcsolatban az MSZP-s Juhász Ferenc ugyanakkor azt mondta, minimum szükséges lenne ezt a finanszírozási feltételt biztosítani.

Jobbik: katonanők is lehessenek a tartalékos állomány tagjai
A jobbikos Korondi Miklós támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor szükségesnek tartotta, hogy a kiképzett tartalékos állományba a honvédség állományából kikerült, korábban hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot teljesített nők is beletartozzanak. A módosító indítvány indoklása szerint a honvédség állományának 18 százaléka nő, és ők is teljes jogú tagjai a Magyar Honvédségnek, akiket nem lehet kihagyni a tartalékos állományból.
Frakciótársa, Volner János arról a már említett szocialista indítványról, amely szerint a védelmi költségvetés nem lehetne kevesebb a tárgyévre tervezett bruttó hazai termék 1,1 százalékánál, azt mondta: a lényeg, hogy ténylegesen arra a célra fordítsák a pénzt, amire azt szánják.

Fidesz: a kormány rendeletben állapíthassa meg a katonai építmények kijelölésének eljárási szabályait!
Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, ha a Ház elfogadja módosító indítványát, akkor felhatalmazást kaphat a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a szövetségi és honvédelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok, működési és védőterületei kijelölésének eljárási szabályait és az eljáró hatóságot.
Zárszavában Simicskó István honvédelmi államtitkár úgy fogalmazott, "bízom benne, hogy az élet igazolni fogja az új honvédelmi törvényt". Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a részletes vitát.


3. rész
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. Ezt követően a képviselő a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításának részletes vitáját kezdték meg.

Jobbik: a művészeti akadémia az oktatás szolgálatában
A jobbikos Volner János kedvezően szólt a kulturális bizottság módosító javaslatáról, amely szerint a Magyar Művészeti Akadémiának a jövőben együtt kell működnie az országos közszolgálati televíziókkal és rádiócsatornákkal.
A politikus ugyancsak támogatásra javasolta képviselőtársa, Kiss Sándor módosító javaslatát, amelynek értelmében a művészeti akadémia figyelemmel kíséri a közoktatásban a művészeti tantárgyak oktatásának tartalmát és színvonalát.

Fidesz: a művészeti akadémia elnökét a főtitkár helyettesítheti
Az elnököt - akadályoztatása esetén - a főtitkár helyettesíti - ismertette módosító javaslatát Gulyás Dénes (Fidesz), hozzátéve: az elnök és a főtitkár javadalmazását, és az alkalmazottak jogállását is rendezi.
Szőcs Géza köszönetet mondott a javaslatokért
Szőcs Géza államtitkár köszönetet mondott a benyújtott módosító indítványokért. Hozzátette: a vita során sok megfontolandó javaslat érkezett.
Az ülést vezető elnök a részletes vitát lezárta.

A közfoglalkoztatásról szóló törvények módosítása
MSZP: emelni kell a napi munkaórák számát és a foglalkoztatás hosszát
Szűcs Erika (MSZP) több frakciótársával együtt benyújtott módosító javaslataiban azt kezdeményezte, hogy a hátrányos helyzetű térségekből alkalmazottak számára megmaradjon a napi nyolc órás és a legalább 90 napig tartó foglalkoztatás a közmunkaprogramok során.
Azt mondta: nem működik a kormány azon víziója, amely szerint országos közmunkával vissza lehet vezetni az érintetteket az elsődleges munkaerő-piacra.
Frakciótársa, Varga László az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentését kifogásolta.

Jobbik: az álláskeresési járadék jogosultságon alapul és nem segély
Bertha Szilvia (Jobbik) azt bírálta, hogy álláskeresési járadék a jövőben csak azoknak járna, akik elfogadják a felkínált munkát. A képviselő szerint ha kötelező közmunkára vezényelik a munkakeresőt, különösen, ha otthonától távolra, akkor nem lesz lehetősége munkát keresni.
Hozzátette: a járadék nem a társadalom szolidaritására alapuló segély, hanem a megelőző járulékfizetéssel, saját jogon szerezhető jogosultság.
Volner János azt mondta: a "cigánybűnözés" által sújtott kistelepüléseken nem tartható a közfoglalkoztatás jelenlegi rendszere. Szerinte a megoldás a rendészeti szervek megerősítése lenne, a csendőrség létrehozása, valamint az, ha azok is dolgoznának, akik ezt nem tették. "A parazita életmódról le kell szoktatni azokat (…), akik az államon élősködnek" - fogalmazott. Szavai szerint ezeket az embereket át kell terelni a munka világába, ha másképp nem megy, akkor anyagi kényszer útján.
Egy másik felszólalásában Volner János azt nehezményezte, hogy a bizottságban leszavazták azt a javaslatukat, amely lehetővé tette volna az erdőlétesítést végző cégeknek a közfoglalkoztatást.
Hangsúlyozta azt is, hogy kettős mércét használtak az állami és versenyszféra között. Az állam ugyanis a minimálbérnél is rosszabb jövedelmet biztosítana a közmunkában részt vevőknek, a versenyszférától azonban elvárja az infláció feletti béremelést.

LMP: a helyi gazdaságot kellene segíteni
Kaufer Virág (LMP) szerint nem egy olcsó állami munkaerő-kölcsönzési rendszerre lenne szükség, hanem olyan intézményre, amely a helyi gazdaság, a közösségek helyzetét jobbítja.
Azt is hangsúlyozta: nem tudja támogatni a minimálbér alatti foglalkoztatás lehetőségének megteremtését a közmunka keretében. Azt mondta: a kormány célja a minimálbér megszüntetése.

Fidesz: nem csak a nagy programokban foglalkoztatnak majd
Czomba Sándor (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő időszakban nem csak nagy, országos közfoglalkoztatási program során fognak majd több százezer embert foglalkoztatni. Kitért arra, hogy a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a versenyszférában foglalkoztatottak száma több mint húszezerrel nőtt. Felhívta a figyelmet, hogy akinek lejár a járadékos ideje, annak - ha van rá lehetőség - a versenyszférában ajánlanak álláslehetőséget.
Külön kitért arra is, hogy a most is futó közmunkaprogramban lehetőség van arra, hogy olyan helyekre is kerüljenek emberek, ahová közép- illetve felsőfokú végzettségre van szükség.

Jobbik: módosítani kell az időparamétereket
Baráth Zsolt (Jobbik) arra a módosító javaslatára hívta fel a figyelmet, amelyikkel ki lehet küszöbölni az "etnobizniszhez hasonló visszaéléseket". Egy másik javaslatával pedig azt szeretné elérni, hogy módosítsák az idő és távolsági paramétereket, mert véleménye szerint nem lehet valós munkát elvárni attól, akinek naponta két és fél órát kell a munkába utazni, majd ugyanennyi időt vesz igénybe, hogy hazatérjen.
Ezt követően a levezető elnök a vita első részét lezárta.

4. rész
A közfoglalkoztatásról valamint a sporthuliganizmus elleni fellépésről szóló törvények módosításának részletes vitájával folytatódott a parlament ülése kedden este.

MSZP: ne kurtítsák meg a szociális segélyt
A részletes vita második szakaszában elsőként Szűcs Erika (MSZP) arra kérte mindenkit, hogy ne "kurtítsák meg" a szociális segélyeket. Kijelentette, hogy a szociális segély 2009. január 1.-je óta azoknak jár, akik nem képesek dolgozni. A politikus azzal a megközelítéssel sem értett egyet, amelyik szerint a szociális segély jogosultakat ingyenélőknek és munkakerülőknek tekintik.

Kormány: az a cél, hogy mindenki munkához jusson
Tállai András államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva hangot adott annak a véleményének, hogy a javaslat céljával az ellenzéki pártok is egyetértenek. Véleménye szerint ez az lenne, hogy akiknek nincs munkájuk, a jövőben azok is munkából éljenek.
A munkanélküliek munkához juttatását közös célnak nevezte, de mint mondta, az ehhez vezető utat a kormánypártok és az ellenzék eltérően képzeli el.
Emlékeztetett arra, hogy a közfoglalkoztatási lehetőségek kiszélesítésére irányuló módosító javaslatokat támogatták.
Az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta.

A Jobbik nem támogatja a sporthuliganizmus elleni fellépésről szóló javaslatot
Szilágyi György (Jobbik) felszólalásában leszögezte: értelmetlen a jelenlegi szabályokon kívül külön törvényt hozni a sporthuliganizmus elleni fellépésről, csak a kitiltás lehetőségét kellene megerősíteni és alkalmazni, de mindezt a rendbontók ellen, nem pedig a szurkolókat kellene eleve megbélyegezni.
A Jobbik nem támogatja a javaslatot, mert szerintük az rossz.

MSZP: a huliganizmus visszaszorulóban van
Varga László (MSZP) leszögezte: a futbalhuliganizmus a 2000-es évek óta visszaszorulóban van, egyrészt az Orbán-kormány Btk-módosítása és a Bajnai-kormány 2009-es törvénymódosítás óta. A rendőrség fellépése is szakmaibb és határozottabb lett, gyors döntések születnek a bíróságon, 30-60 napos elzárásokat kapnak a randalírozók, így a módosítások célt értek.
A szocialista politikus "álproblémának" tartja a most tárgyalt módosítást, de a céllal - hogy teljesen felszámolják a sporthuliganizmust - azzal egyetért.

Jobbik: a jelenlegi szabályok is elegek
Apáti István (Jobbik) hangsúlyozta: nem igaz, hogy nem lehet a mostani büntetőjogi tényállásokkal megbüntetni a rendzavarókat, csak alkalmazni kellene azokat.
Szilágyi György (Jobbik) hozzátette: szerinte a törvényjavaslat igazából nem a rendbontók kitiltására irányul, hanem "a kormány elsősorban politikai okokból szeretné megregulázni a szurkolók 80 százalékát, akik szélsőjobboldali beállítottságúak, rendszeresen találkoznak és a kormánynak nem tetsző módon nem befolyásolhatók a médián keresztül. "A jobbikos politikus szerint ezzel a törvénnyel felvételeket és listákat lehetne róluk készíteni és meg lehetne figyelni az összetartó baráti társaságokat, a "nemzeti ellenállást."
Szilágyi György szerint a másik fő cél a rendőrség pénzhez juttatása a kötelező biztosítás bevezetésével. A jobbikos politikus szerint az elmúlt évek "balhéit többségében a rendőrség generálta azért, hogy bizonyítsa a fontosságát a meccsek biztosításában."
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: életszerűtlen a vendégmérkőzésekre való közös utaztatás, a kötelező szurkolói kártya, vagy a szurkolók kamerával történő azonosítása.

Fidesz: cél a minél szigorúbb szabályozás
Bánki Erik (Fidesz) a sportbizottság elnöke felszólalásában elmondta: semmiképpen nem támogatja a javaslat "felpuhítását" célzó ellenzéki módosító javaslatokat, hiszen az egész javaslat célja a minél szigorúbb szabályozás, a szigorúbb szankciók és a minél pontosabb beazonosítás.
A hosszú távú cél egyébként a szurkolói kártya bevezetése mellett a bérlet-rendszer bevezetése lenne, de ez egy hosszabb távú folyamat - tette hozzá.

MSZP: a módosítások nem jelentenek puhítást
Varga László (MSZP) úgy fogalmazott: az általa jegyzett módosító indítványokkal is megvalósulnának a kormány céljai, ezek nem jelentenének "felpuhítást." A szocialista politikus szerint a szurkolói kártya és a személyazonosító igazolvánnyal történő jegyvásárlás kötelezővé tétele nélkül is lehetne azonosítania nézőket például a beléptetésnél. Ráadásul Varga László szerint sokkal rövidebb ideig - három nap helyett egy napig - kellene tárolni a szurkolók adatait és a kormány által javasoltnál jóval szűkebb körben.
Horváth András Tibor (MSZP) szerint jó megoldás lehet a vitatott kérdésekre, hogy nem a szurkolókat, hanem a jegyeken keresztül az ülőhelyeket azonosítanák és ha valaki rendbontást csinál, akkor a stadionból távozóban ki lehetne emelni a tömegből.

Jobbik: ez nem a sport érdekeit szolgálja
Szilágyi György (Jobbik) felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, mert az szerinte nem a sport, hanem a rendőrség érdekeit szolgálja, illetve azt is kifogásolta, hogy fényképes adatbázist készítsenek a szurkolókról. Az ellenzéki politikus szerint a kormány diktatúrát akar kiépíteni.

Kontrát Károly: a törvény célja a biztonság
A belügyi államtitkár a részletes vitában elhangzottakra reagálva leszögezte: ez a törvényjavaslat csak a stadionok biztonságának növeléséről szól és a szurkolói huliganizmus teljes visszaszorításáról. Kontrát Károly hozzátette: a Btk-ban jelenleg szereplő büntetőtételek nem voltak elegek, ezért kell új szabályokat bevezetni, hogy senki ne sérthesse meg a mérkőzések rendjét.
Az államtitkár elmondta: a Jobbik egyetlen módosító indítványt sem nyújtott be a javaslathoz és csak beszél a biztonságról, de nem tesz érte.
Az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta.


5. rész
A csődtörvény, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról és az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta a munkát az Országgyűlés kedden este.

A Jobbik üdvözölte módosító javaslatuk elfogadását, az LMP három ponton módosítaná a csődtörvényt
Volner János (Jobbik) üdvözölte a csődtörvény részletes vitájában, hogy képviselőtársa, Bödecs Barna módosító javaslatát elfogadták az előterjesztők, amellyel az alapvető élelmiszerekkel foglalkozó bizonyos cégeket is bevonnák a törvényi szabályozás alá.
Scheiring Gábor (LMP) három módosító javaslatát ismertetve elmondta, 50 milliárd forintos mérlegfőösszeghez kötné a csődeljárás elindítását, pontosította a csődeljárás definícióját, és jogorvoslati lehetőséget biztosítana a csődeljárás alá vont cégeknek.
Göndör István (MSZP) azt mondta, nem érti, hogy a bizottság miért nem támogatja a jogorvoslat lehetőségével foglalkozó LMP-s módosító indítványt. Arra kérte az előterjesztőket, hogy fontolják meg a nem házszabályszerűnek minősített módosító indítványokat is.
Rogán Antal előterjesztő a részletes vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a jogorvoslatnak az időhúzáson túl nincs sok alapja, ezért nem tudják támogatni.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát.

Ingatlanbefektetési társaságok: a részletes vita
Volner János (Jobbik) a részletes vitában azt hangsúlyozta, a 10 milliárd forintos határ olyan jelentős piacra lépési korlátot jelent, amely a kkv-szektor számára elérhetetlen. Ez csak arra lesz jó, hogy azokat a nagybefektetői köröket célozza meg, akik a piacra elegendő pénzzel lépnek.
Arra kérte a kormányt, hogy ne adjanak adókedvezményeket ezeknek a cégeknek, mert ezzel a kkv-kat sértik.
Scheiring Gábor (LMP) szerint a legfőbb célja a törvény által érintett ingatlankezelési alapoknak, hogy az ingatlan értékével játszva szerezzenek profitot, és ezzel reálgazdasági hatást nem lehet elérni.
A javaslat "homlokegyenest" szembemegy azzal a céllal, hogy olyan tőkét hozzanak az országba, amely termel, és munkahelyeket teremt.
Rogán Antal előterjesztő zárszavában azt mondta, ezeket az alapokat nem a spekulációs céllal hozták létre Németországban, részben ingatlanfejlesztésben érdekeltek, soha nem birtokolnak lakásokat. Hozzátette: ha bármelyik képviselő három év múlva tud mutatni olyan szabályozott ingatlanbefektetési társaságot, amelyik nagy volumenben vásárol lakásokat, annak egy láda pezsgőt fog venni.
Az elnöklő Balczó Zoltán a vitát lezárva azt mondta, tanúja lenne ennek a pezsgő átadásnak, de szerinte erre soha nem fog sor kerülni.

MSZP: az előterjesztés nem korrekt
Szűcs Erika (MSZP) hozzászólásában elmondta: az MSZP szerint nem célszerű béremelést kierőszakolni, a munkaügyi szabályozás tárgyává tenni és súlyosak az ehhez kapcsolódó szankciók is.
Hozzátette: ez az intézkedés nem korrekt, mert a kormánynak az egykulcsos adóval elkövetett hibáját a vállalkozásokkal próbálja meg megfizettetni, hiszen a vállalkozásokra terheli az elmaradt béremelés költségeit. Ráadásul a vállalkozások komoly ráfordítása ellenére sem jelent a javaslat előrelépést, csak behozza az eddigi lemaradást a bérek tekintetében.
Az MSZP-s politikus szerint a gazdaság szereplőinek "nem az lesz a magatartásuk, hogy mindenáron teljesítsék a kormány elvárásait, hanem egészen más folyamatok indulhatnak el".
Göndör István (MSZP) is megerősítette, hogy a javaslat a munkáltatók számára extra terheket fog okozni és a munkaügyi ellenőrzés kiterjesztése a bérfejlesztés teljesítésére komoly fenyegetettséget jelent a vállalkozásoknak.

LMP: a vállalkozásoknak két választása van
Scheiring Gábor (LMP) szerint a javaslat elfogadása esetén a vállalkozások vagy elküldik az alacsony keresetű embereiket, hogy csökkentsék az extra terheket, vagy vállalják, hogy nem teljesítik a kormány "kérését", de ekkor kizárják őket az állami közbeszerzésekről, ami súlyos veszteség lenne számukra.

Jobbik: a kormány a hibáját a vállalkozásokra terheli
Volner János (Jobbik) szerint is a javaslattal a kormány a saját korábbi hibáját terheli a kis- és középvállalkozásokra (kkv) és ha ezt nem hajlandóak elviselni, akkor komoly szankciókkal sújtja őket. Így például kizárnák a kkv-ket az állami közbeszerzésekről, vagyis a Jobbik szerint a javaslat eredményeként a hazai vállalkozásokat még a hazai környezetben is "meg fogják verni a külföldi vállalkozások."
Az ellenzéki politikus szerint ez a foglalkoztatáspolitika szempontjából egy nagyon rossz út, és reméli, hogy erről a kormány le fog térni.

A Fidesz néhány módosító indítványt támogat
Rogán Antal (Fidesz) a vitában elhangzottakra válaszolva leszögezte: előterjesztőként nem támogatja azokat az ellenzéki módosító indítványokat, amelyek elveszik a javaslat érdemi tartalmát, viszont már most látja, hogy több kapcsolódó módosító indítványt támogatni fog.

Olvasóink írták

  • 13. machers 2011. július 01. 21:54
    „9. Szabra 2011.06.29. 15:04
    Közben eltelt 450 év.”
  • 12. rommel 2011. június 29. 23:45
    „7.MEGMINDIGGYORI
    EZT NEM HISZEM EL !
    EZ CSAK PROPAGANDA IRÁS !
    DE IRD MEG NEKEM A HITOKTATÓ PAP NEVÉT .
    DE NEHOGY BENJAMIN ATYA LEGYEN !”
  • 11. Star-Spangled 2011. június 29. 22:57
    „Mint a zold papirusz irja,in god we trust! Ezert nem lesz soha nekunk ilyen papiruszunk!
    Fleto a mi istenunk ez lesz majd a 100 ezresen!Nyomorultak orszaga!”
  • 10. dünnyögő 2011. június 29. 21:24
    „A gyermekeket lehet olcsón hülyíteni. Ráadásul hatásosan is.
    Be sem kellett volna engedni az egyházakat az iskolákba. Van templomuk, használják azt.”
  • 9. Szabra 2011. június 29. 15:04
    „3. thurvj 97.-hez !

    Ubi spiritus Domini, ibi libertas !

    / Ott van a szabadság, ahol a hit az Istenben/

    Dante”
  • 8. pamutzokni 2011. június 29. 14:47
    „Választhatóvá kell tenni. De hogy kötelező legyen? Meg hogy keresztény? Na és ha mohamedán családban él???”
  • 7. megmindiggyöri 2011. június 29. 14:13
    „"Szep lassan az egesz csaladnak templomba kell jarnia, ami viszont mar tavol van a lelkiismereti es vallasszabadsagtol."

    Ebben lehet valami. Az én fiam pl. saját akaratából kezdett hittanra járni, mert nagyon érdeklődött a vallás iránt. Mi viszont nem vagyunk vallásosak. A hitoktató (suliban, délután volt a hittan) behívott, és megkérdezte, h. igaz-e, h. nem járunk vasárnaponként templomba. Mondtam, h.igaz. Ezután kaptunk egy levelet a hitoktatótól, h. a "gyerek nem alkalmas hitoktatásra", nem mehet többet...”
  • 6. blackberry 2011. június 29. 13:05
    „Semleges iskolakba jaro gyerekek jarhatnak hittan orakra es szabadon gyakorolhatjak vallasukat.

    Egyhazi iskolaban viszont nincs lehetoseg elkerulni a vallasos nevelest.
    Nem arrol van szo, hogy barkinek artana azt tanulni, hogy ne lopj, ne hazudj stb, sot az erkolcs termeszetesen mindenkinek sajatja kellene lennie, de ugye az egyhazi iskolak nem errol szolnak.

    Szep lassan az egesz csaladnak templomba kell jarnia, ami viszont mar tavol van a lelkiismereti es vallasszabadsagtol.

    Ez igenis kenyszerhitterites.”
  • 5. Ovinkor 2011. június 29. 11:05
    „Nem értem. Irodalom órán mindenki tanul a Bibliáról. Hittanórákat is lehet szervezni kérésre az önkormányzati iskolákban. Nem elég ez? Miért kell egyes településeken a puccsszerűen az egyházhoz átjátszott egyetlen iskolában mindenkire kötelező jelleggel ráerőszakolni a vallást, miközben a lakosság 13%-a aktív vallásgyakorló?”
  • 4. kerteszb 2011. június 29. 09:22
    „Egyelőre a világnézetileg semleges oktatáshoz van (volt) mindenkinek alkotmányos joga.
    Most nézzetek rá Tömjénre vagy a Sz.Ártóra: ezeknek használt valamit az egyházi nevelés?
    ...”
  • 3. thurvj97 2011. június 29. 04:56
    „"Ha a hit vezet, vakon megyünk."-Benjamin Franklin”
  • 2. rommel 2011. június 28. 22:42
    „A VALLÁS MÉG NEM ÁRTOTT SENKINEK !
    KIVÉTEL A BAL-OLDALNAK , ŐK HÜLYÉBBEK LETTEK TŐLE !”
  • 1. Star-Spangled 2011. június 28. 20:54
    „Igen, a Lenini fiuknak sem isten,sem ember nem kell!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szlávy-gyilkosság - Harmadszor is újrakezdik az eljárást

Harmadszor is újrakezdik a Szlávy-gyilkosság bírósági eljárását; a Fővárosi Ítélőtábla kedden… Tovább olvasom