Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Egyéves az euró

Egy évvel minden idők talán legnagyobb pénzügyi vállalkozása, az euró bevezetése után megállapítható: az új pénz mára természetessé vált Európában, igaz, nem minden probléma nélkül.

Az elmúlt év elején lélegzet-visszafojtva figyelte a világ az euró debütálását, hiszen ilyen jelentőségű pénzügyi akcióra korábban nemgen volt példa. Az új pénz 2002. január elsején nulla órától Európa 12 országában (Belgiumban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Németországban, Spanyolországban, Írországban, Luxemburgban, Ausztriában és
Finnországban) lépett a nemzeti fizetőeszközök helyére.
Az euró fogadtatása 2001 szilveszteréjszakáján sokan józanok maradtak: tekintélyes pénzügyi szakemberek, bankárok, informatikusok, politikusok figyelték, zökkenőmentes lesz-e a pénznemváltás. Pár órával később
a reggeli napilapok sikeres debütálásról tudósítottak: megtudtuk, egy bécsi szelet immár négy euróba kerül, beszámoltak, hogy a Trevi-kútba sok százezer euróérmét dobáltak az emberek, s hogy a szkeptikus britek a szigetország nemzeti bankja előtt vállukon koporsóval fogadták az új
évet, illetve, hogy a francia könnyedség, valamint egy apró elektronikus baki szerencsés keveredése okán Párizsban több ezer bankautomatából a hivatalos időpontnál jóval hamarabb is lehetett eurót felvenni. Megtudtuk,
hogy ha a kibocsátott mintegy 14,5 milliárd euróbankjegyet egymás mellé raknánk, az ötször akkora volna, mint a Föld–Hold távolság, ha pedig
az érméket pakolnánk egymás tetejére, az Eiffel-toronynál csaknem kétszázötvenszer magasabb építmény születne.
Az eufória után persze jöttek a hétköznapok, a kemény fizikai és a pénzügyi próba. Az elmúlt egy esztendőben 630 milliárd értékű euróbankjegyet és 15,7 milliárd euróérmét hoztak forgalomba, s koptatnak ma is szerte a kontinensen. A pénz „fizikai állóképességével" nincs probléma, ám a gazdasági erőpróba nehezebb feladatot jelentett.
Az elmúlt egy év gyakorlata bebizonyította, amit sokan jósoltak: az euró megjelenése a tagországok mindegyikében drágulást hozott, s az átállás
hozzájárult az infláció növekedéséhez. A váltás tetemes költségeinek kiegyenlítése érdekében a gyártók és a kereskedők a valutacsere után
kerekítettek az árakon. Az euró bevezetésének ilyen szempontból nagy vesztese Franciaország, ahol például a napi fogyasztási cikkek 8–10
százalékkal kerülnek többe, mint egy esztendeje.A szakemberek szerint ez természetes folyamat, ám ahogyan a verseny erősödik a pénzügyi unión belül, úgy később csökkenhetnek az árak. Az eurózónában 2002-re kitűzött 2 százalékos inflációs célt nem sikerült teljesíteni, jelenleg 2,2–2,5 százalék közötti a pénzromlás mértéke.
Hazai várakozások
Azt még nem becsülte meg senki, hogy hazánkban mekkora áremelkedést idézhet elő az euró 2007-es bevetése, ám minden bizonnyal néhány százalékkal magasabb infláció várható, mint kereskedelmi partnereinknél. Ennek fő oka az, hogy az országnak sokat
kell majd költenie az elmaradt infrastrukturális és egyéb beruházásokra, s ezeknek a gazdaságfejlesztési kiadásoknak keresletnövelő, így inflációemelő hatása lesz.
Közvélemény-kutatások szerint a magyar felnőttlakosság több mint kétharmada szívesen váltana euróra, igaz, inkább később, mint hamarabb. Azok a magyarok, akik nem tudtak válaszolni vagy közömbösek országuk pénzneme iránt, esetleg kimondottan ellenzik az eurót, együttesen a megkérdezettek egyharmadát teszik ki. Az új pénz mielőbbi bevezetésének hívei között az átlagot meghaladó arányt képviselnek a 25 ezer lakosúnál nagyobb városban élők, az 50–59 éves diplomások és vállalkozók. A kimondottan euróellenesek között felülreprezentáltak az alföldiek, a 25 ezer lakosúnál kisebb településeken
élők és a háziasszonyok.
Erősödő forint
Persze az új pénz bevezetése nálunk még távolinak tűnik, de azt már most is tudjuk, mit jelent euróban számolni és kereskedni. Október végétől – Magyarország uniós meghívásának közeledtével – a hazai
gazdaság külföldi megítélése tényleges teljesítményétől függetlenül javult. November elején 241,5 forint körül jegyezték az eurót, míg december elején 237,5 forint körül mozgott az árfolyam. A forinterősödés miatt jól jártak a magyar turisták, no meg a hazai importőrök, az exportáló
cégek viszont termékeikért bár euróban ugyanannyit, forintra átváltva már kevesebbet kapnak.
Amivel már fizetni lehet: kapuk és hidak
Az új európai pénzből hét különböző címletű bankjegyet nyomtak: 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 eurósat. A bankjegyek mérete nem egyforma, hanem értékük szerint növekszik, színük egymástól jellegzetesen eltér. A
bankjegyek – az érmékkel szemben – minden tagállamban egyformák, egyik oldalukon Európa nyitott szellemére utaló stilizált kapuk és ablakok láthatók, míg másik oldalukon hidak szimbolizálják a kommunikációt. A bankók tervezésénél ügyeltek arra, hogy ezek az ábrák minden európai polgár számára azonos jelentéstartalommal bírjanak. A növekvő címleteken Európa építészeti stílusai követik egymást a klasszikus stílusú 5 euróstól a rokokóban pompázó 50 eurósonát az 500-ason szereplő modern architektúráig.
Az érmék kicsit „nemzetibbek", hiszen az egyforma előoldal más-más hátoldalt takar, melyen az adott ország saját jelképei is helyet kaphattak. Nyolcféle érme létezik: 1 és 2 eurós, valamint ezek váltói, az 1, 2, 5,
10, 20 és 50 eurócentek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szívet azért mégsem cseréltek

Ezerötszáz jelentős – már elhunyt és még élő – magyar személyiség életrajzát,… Tovább olvasom