Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Egyelőre nincs szükség pótlásra

A Balaton vízszintje csak turisztikailag alacsony, ökológiai szempontból semmilyen gond nincsen, így a Rába vizét sem kell belevezetni a tóba – állítja Tihanyban Herodek Sándor professzor, a MTA Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója.
– Pont a megengedhető maximumán állt a Balaton vízszintje, amikor 2000-ben becsukták a Sió zsilipjét, azóta tart a hároméves aszály. Most körülbelül 65 centinél áll a víz, ami 45 centivel alacsonyabb a maximumnál, vagyis egy aszályos év 10–15 centit visz el a Balatonból. Ez nem olyan tragikus, hiszen az átlagos vízmélység 3,3 méter, a hiány tehát a Balaton vizének csak az egy tizede. A tó többször volt már ennél sekélyebb is. A vízmélység közvetlenül nem hat a vízminőségre, ez most is érvényes, hiszen a Balaton olyan tiszta és átlátszó, mint a hatvanas években – mondta el Herodek Sándor professzor.

Az orvos akkor operál, ha az elkerülhetetlen

– Tehát a vízmélység kapcsán elmondható: csak átmeneti turisztikai gondok vannak, ökológiaiak nincsenek.
– Érveket érvekkel kell szembe állítani! Az a bizonytalanság, ami egy idegen víznek a bevezetését jelenti, s az ebből származó veszély pillanatnyilag nagyobb, mint az idegenforgalmi kár abból, hogy ilyen alacsony a vízszint. Egy orvos akkor operál – hiszen a műtétnek is van komoly kockázata –, ha olyan nagy a baj, hogy egy kockázatos operációt is felvállal. Én tudom, hogy az idegenforgalomnak vannak bizonyos zavarai, de ezek nem katasztrofálisan nagyok.
A vízpótlás nem vinne el a folyóból jelentős mennyiséget még egy aszályos évben sem. Ilyenkor is legalább másodpercenként 4 köbméter vízfolyás maradna. Ha ez országos érdek, akkor nem hiszem, hogy ez megoldhatatlan problémát jelentene.

Különbség víz és víz között

– A gond tulajdonképpen az: a Rába vize nagyon különbözik a Balatonétól. A tó vizét a Zala és a többi befolyás határozza meg. A Rába vize körülbelül olyan, mint az európai vizek átlaga, vagyis – viccesen kifejezve – EU-konform. Ezzel szemben a Zala és a Balatonba befolyó többi víz tulajdonképpen ásványvíz, sok oldott kalciummal, magnéziummal, hidrokarbonáttal. Talán a leglényegesebb kérdés: mit csinálna a Rába vize a Balatonnal? Ha a 3 méteres vízre „ráteszünk" 20 centit egy évben, az egész Balaton vizét nem befolyásolná lényegesen a pótlás. Lokálisan jelenthet gondot, ha a Kis-Balatonba kötnék be a Rábát, amit a természetvédők jogosan elleneznének. A mostanitól nagyon eltérő vízminőség alakulhatna ki.
Sokéves átlagban az eső hoz 60 centit, a Zala és a többi hozzáfolyás 90 centit, összesen tehát másfél méter víz kerül a tóba, és 90 cm párolog el. A tóból tehát évente átlag 60 cm-t vizet le kell ereszteni azért, hogy ki ne öntsön. Vagyis hosszú évek átlagában vízfölösleg van.

Kapcsolódó cikkek:

Balatoni ingatlanok: a határ a csillagos ég (2002-07-09) >>
Balatoni előszezon kevés látogatóval (2003-06-16) >>
Balaton víz nélkül? (2003-05-26) >>
Csak a felesleget adnák a Rábából (2003-02-27) >>
Ellenzik a Rába-csapolást (2003-02-27) >>
Rába-vizet a Balatonba? (2003-02-27) >>
Balaton a Rába vize nélkül (2003-02-21) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kányádi padot kapott egy metrómegállóban

Versbe foglalt óhajt teljesített a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. azzal, hogy kedden táblát… Tovább olvasom