Kisalföld logö

2018. 02. 20. kedd - Aladár, Álmos -1°C | 1°C Még több cikk.

Egyedül vagyok, babát akarok?

Úgy gondolom, e témában nem hangozhat el olyan vélemény, ami egyik vagy másik oldalról ne kerülne kereszttűzbe. Házasságban élő nőként együtt érzek az egyedülállókkal. A gyermeken túl (beismerve vagy titkolva) az igazi társ megtalálása is valamelyest belénk (és férfiakba is) kódolt vágy, s ha ez nem sikerül, sikeresen is csak „félkarú óriások lehetünk”. Vajon hogy gondolják a meddő, egyedülálló nők mesterséges anyává válását? Mindent megold a törvény adta lehetőség? Amikor a gyermekvállalás egyenlő a munkanélkülivé válással, s a távmunka még nem terjedt el, akkor hogy neveli fel a csöppséget egyedül?

A mesterséges anyává válást az örökbefogadáshoz hasonló, sőt, annál szigorúbb feltételekhez kötném. De ki lesz az apa? Érzelmi okból érthető a saját gyermek utáni vágy, de hová tűnik mindez, ha az apa egy spermabankban járt ismeretlen?! Ugyan ki tekint ránk az apróság szeméből? Nem lenne fontos ismerni és legalább emberként elfogadni? Nem kell-e „érzéketlen kővé válni” ennek elfogadásához? A donorügy kényes ügy. Akkor is, ha ismeretlen, akkor is, ha nem. Mindezek nem vethetnek-e fel számos problémát, amelyek később időzített bombaként robbanhatnak (a csöppség egyszer felnő!)?
Egyedi eseteket külön elbírálással el tudnék képzelni, de „sorozatgyártást” nem. E. Berne Sorskönyvéből a szülői minták jutnak eszembe. Ha sem a megszületett kislány, sem a gyermeke nem lát társkapcsolatot, s ez lesz természetes generációkon át, akkor kisarkítva egy kopár, sivár világ kapuja is kinyílhat. A túlsó felén „eltemethető lesz a szívnek minden édes vágya”, ott senki sem „fog majd dalolni boldogságról...”, s nem fogják érteni Adyt, miért is írta: „Szívem szeretni vágy, ne vidd el e vágyat!”, s „Szerelmi vágy nélkül az élet mi volna?” Mindent összevetve szerintem nincs jó megoldás az egyedülálló nők eme problémájára.
De gondolnak-e a gyermekért sóvárgó egyedülálló férfiakra (ilyen is van), illetve meddő házaspárokra? Ha lehetne, vállalnák-e a nők a béranyaságot, illetve a petesejt-adományozást? Hogy miért? Pedig így lenne kölcsönös az esély.
Markó Helga, Győr

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az utolsó percben hibáztak Csornán

Tovább olvasom