Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Egy régi könyv kapcsán

Udvaros István polgármester megbízásából, Gallyas Camilló városi főépítész szerkesztésében 1947-ben egy kiadvány jelent meg „Győr, a romváros élni akar” címmel. Ez a vékony füzetecske bemutatta annak a 27 légitámadásnak a nyomait, amik a béke második évében még igen jól láthatók voltak. Érdekessége a kiadványnak az akkor még mezőgazdasági területként hasznosított Dél-Nádorváros beépítésének terve, a széles sugárutakkal és a négyemeletes házakkal, nagyjából a mai Adyváros helyén, illetve a belváros rendezési terve, de mindenekelőtt a vasútállomás új helyének kijelölése. Bölcs előrelátásról tanúskodik a terv. Az 1954-ig romos vasútállomást a terv nem az akkori (és a mai) helyén kívánta felépíteni, hanem a mai Szabadhegy területén. Ezzel egy időben a vasúti sínek helyén egy széles közutat terveztek, melyet kereszteztek volna a belvárosból Nádorvárosba vezető utak. Ezzel a mai Aradi vértanúk útja (akkor Deák Ferenc utca) egyenes folytatása a Zrínyi utca, amiként a Baross út a külső Baross úttal (akkor Apor Vilmos, a háború előtt Vass József utca) híd nélkül kötődhet ett volna össze.

Milyen könnyű lenne ma a város forgalma, ha ez megvalósulhatott volna! Gondoljuk csak meg: nincs Baross híd, Fehérvári úti híd, Ipar utcai híd, a Pápai úti bekötő híd és nem kell aluljáró sem. Micsoda hatalmas költségmegtakarítást hozhatott volna a terv kivitelezése! Nem így történt, a tervet félretették, de 1954-ben az akkori városi főépítész megemlítette ezt az alternatívát a közlekedési és postaügyi miniszternek, aki ennek még a gondolatát is elutasította. Ellentmondást nem tűrően utasítást adott a vasútállomás régi, azaz mai helyének újjáépítésére. Az 1958-as vasutasnapon adták át az épületet. Azután 1965-ben megkezdték a dél-nádorvárosi lakótelep építését. A megnövekedett forgalmat 1977-ig a Baross híd és a Fehérvári úti híd viselte el, később az Ipar utcai felüljáró. E hidak túlterheltsége, a dugók a közlekedésben bölcs előrelátással még megelőzhetők lehettek volna, de 1963 után sem ez jellemezte a város k özlekedésének tervezését. A három új lakótelep felépítése után a belvárosba irányuló, többszörösére növekedett forgalom a három hidat és a Pásztor utcai sorompós átjárót terhelte. Naponta tapasztaljuk ennek hátrányait, és annál jobban fájlalhatjuk, hogy Udvaros István polgármester bölcs városrendezési terve nem valósulhatott meg. Aki nem hiszi el a leírtakat, megtalálhatja ezt a kiadványt a megyei könyvtár olvasótermében.
Szemethy Róbert, Győr
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyermekrajzok tárlata

A rajkai Békefi Ernő Általános Iskola tanulóinak a tanév során készített rajzaiból nyílt kiállítás… Tovább olvasom